A nukleáris létesítmény körüli védőszerkezet javításának elmulasztása „erősen radioaktív por” szabadulhat fel, amely „nem ismeri fel a határokat” – figyelmeztetnek a szakértők.
A Greenpeace kedden, április 14-én figyelmeztetett, hogy az ukrajnai megszűnt csernobili atomerőmű belső sugárvédelmi védettségének összeomlása radioaktivitást jelenthet a környezetbe.
Néhány nappal a csernobili katasztrófa 40. évfordulója előtt történt, amely továbbra is a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. 1986. április 26-án, miközben Ukrajna a Szovjetunió része volt, az erőműben felrobbant egy reaktor, amely Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon átívelő hatalmas területet szennyezett be.
A katasztrófát követően sietve egy belső acél-beton szerkezetet építettek a megsemmisült reaktor köré, hogy megakadályozzák a további sugárszivárgást.
Évekkel később, 2016 novemberében egy csúcstechnológiás fémkupolát építettek New Safe Confinement (NSC) néven, 1,5 milliárd eurós költséggel, hogy megerősítsék a belső héjat.
Miért aggódnak a szakértők Csernobil miatt?
Kijev többször vádolta Oroszországot azzal, hogy célba vette az erőművet, mióta Moszkva 2022-ben megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen, beleértve tavaly is, amikor februárban egy orosz drón nekiütközött a külső héjnak.
Míg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kezdetben nem jelentett sugárszivárgást, decemberben megerősítette, hogy a drón becsapódása tönkretette az acélszerkezetet, és már nem akadályozta meg a sugárzást.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója elmondta, hogy egy ellenőrzés „megerősítette, hogy a (védőszerkezet) elveszítette elsődleges biztonsági funkcióit, beleértve az elzárási képességet is, de azt is megállapították, hogy a teherhordó szerkezetekben vagy a megfigyelőrendszerekben nem történt maradandó károsodás”.
Grossi hozzátette, hogy bár néhány javításra sor került, „az átfogó helyreállítás továbbra is elengedhetetlen a további leromlás megelőzése és a hosszú távú nukleáris biztonság biztosítása érdekében”.
Csernobil becslések szerint 500 millió eurós javítást igényel
A múlt hónapban Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter becslése szerint a kupola csaknem 500 millió eurós javítást igényelt.
„Ma este bemutattuk a drón által okozott károk első pénzügyi becslését, amely körülbelül 500 millió eurót tesz ki” – mondta Barrot a G7-ek külügyminisztereinek márciusi ülésén.
A Greenpeace arról számolt be, hogy némi javítási erőfeszítés ellenére a védőpajzsot még nem sikerült teljesen helyreállítani. A szervezet arra figyelmeztetett, hogy ez növeli a radioaktivitás kibocsátásának kockázatát, különösen a belső szerkezet összeomlása esetén.
„Ez katasztrofális lenne, mert négy tonna por, erősen radioaktív por, üzemanyag-pelletek és hatalmas mennyiségű radioaktivitás van a szarkofágban” – mondta Shaun Burnie, a Greenpeace ukrajnai vezető nukleáris szakértője az AFP médiaügynökségnek a hónap elején.
„És mivel az új biztonságos elzárást jelenleg nem lehet megjavítani, nem tud úgy működni, ahogyan tervezték, ezért fennáll a radioaktív kibocsátások lehetősége” – tette hozzá Burnie.
„A radioaktív részecskék nem ismerik fel a határokat”
A Greenpeace szerint a belső héj instabil elemeinek lebontása kulcsfontosságú az ellenőrizetlen összeomlás megelőzése érdekében, de a helyszín további munkálatait akadályozták a folyamatban lévő orosz támadások.
A Greenpeace figyelmeztetése mellett az erőmű igazgatója, Szergij Tarakanov arra is figyelmeztetett, hogy ha egy rakéta a létesítmény közelében landolna, fennáll a veszélye annak, hogy a becsapódás miatt a szerkezet összedől.
„És abból, amit az 1986-os baleset mutatott nekünk… a radioaktív részecskék nem ismerik fel a határokat” – tette hozzá Tarakanov.
