A dezinformációs elemzők a múlt hétvégi közvélemény-kutatások előtt új taktikákat azonosítottak, beleértve a propaganda-narratívákra szabott kitalált híreket, a pártüzenetek terjesztésére használt privát Facebook-csoportokat és az orosz beavatkozás jeleit.
A magyarországi parlamenti választás a dezinformáció melegágya volt, a koholt pártplatformoktól a Kremlhez köthető befolyási műveletekig.
A vasárnapi közvélemény-kutatások és a mérföldkőnek számító eredmény után érdemes kibontani, hogy pontosan mit is tettek a szavazás megingatása érdekében.
Magyar Péter Tisza-pártja kétharmados többséget szerzett a 138 mandátummal a 199 fős parlamentben, ezzel 16 év kormányzás után menesztette Orbán Viktor hosszú távú kormányfőt.
Míg a kampány során a külföldi – különösen Oroszország – beavatkozással kapcsolatos aggodalmak felkeltették a nemzetközi figyelmet, elemzők szerint a szavazás előtt keringő dezinformációk túlnyomó többsége otthonról, nem pedig Moszkvából származik.
Teczár Szilárd, a Lakmusz magyar tényellenőrző szervezet újságírója becslése szerint legalább 90%-a hazai származású volt – és ha az elérést és a hatást is figyelembe vesszük, akkor szerinte ez az érték még magasabb is lehet.
Ennek a hazai részaránynak a Fidesz volt a meghatározó ereje, nem csak maga a párt.
Teczár rámutat a körülötte lévő tágabb ökoszisztémára, ideértve a befolyása vagy irányítása alatt álló médiumokat és a meghatalmazott szervezeteket, mint a Nemzeti Ellenállási Mozgalom és a Megafon, az úgynevezett influencer hálózat, amelyet a kampány két legfontosabb szereplőjeként jellemez.
Az 2022 Plusz Next közelebbről megvizsgálja ennek a kampánynak az általános narratíváját, valamint a politikai üzenetküldés néhány új trendjét, amelyek a szavazás lezajlása során megjelentek online és offline egyaránt.
A hazai dezinformáció uralja a kampányt
A dezinformációs kutatók szerint a kormánypárti szereplők agresszívabb taktikát alkalmaztak ebben a kampányban, mint az előző választásokon.
Konrad Bleyer-Simon, az Európai Egyetemi Intézet kutatója szerint az egyik új taktika a „teljes dezinformációra” épülő hírek gyártása volt.
Bleyer-Simon például azt mondta, hogy Orbán pártja hamis pártplatformot hozott létre Tiszának, és kiszivárogtatta az Indexnek, amely egy hírt közölt arról, hogy az ellenzék győzelme esetén jelentős adóemelést tervez.
Bleyer-Simon szerint a dokumentum valójában hamisítás volt, és hamis politikai javaslatokat tartalmazott, például a macskák és kutyák megadóztatását. Tisza több pert is indított az Index és más médiacégek ellen a sztori közzététele miatt.
Orbán pártja ezután hamis politikai platformokat használt az országszerte kihelyezett kampányplakátokon.
„Szerintem más az, hogy a kormány most túllép a propagandán, és saját tényeket teremt a helyszínen” – mondta. – Megpróbáltak bizonyítékot gyártani a propagandájukra.
Bleyer-Simon szerint azért kellett Orbán táborának „szélsőségesebbé” válnia módszereiben, mert őszintén „féltek, hogy… elveszíthetik a választásokat” – ez a félelem a Magyar elsöprő győzelme utáni hétvégén valósult meg.
Ennek ellensúlyozására a Tisza-partiak igyekeztek „faluról falura” járni, hogy támogatást szerezzenek a választások során, ami Bleyer-Simon szerint sokkal erősebbé tette őket Orbán pártjával szemben, annak ellenére, hogy megpróbálták aláásni a hitelességét.
Az orosz beavatkozás „klasszikus játékkönyve”.
Míg a Kreml ujjlenyomatait határozottan észrevették a kampányban, dezinformációs elemzők szerint az elérése a félelmetesnél korlátozottabb volt.
Oroszország vezette azt, amit Alice Lee, a NewsGuard elemzője „klasszikus játékkönyvnek” nevezett a választási beavatkozáshoz – hamisította meg a híreket, „kirívó állításokkal” Orbán ellenfelei ellen.
Az egyik művelet, a Matrjoska, álvideohírek készítésére specializálódott.
Magyarországon a csoport állítólag a francia Le Monde-tól készített hamis videót, amely azt állította, hogy Denis Pansenko ukrán művész magyar kutyákat mérgezett meg – mondta Lee.
A kampányban részt vevő másik orosz színész, a Storm 1516 kidolgozottabb cikkeket tett közzé, amelyek a híroldalakat utánozták.
Az egyik legfontosabb cikkük arról szólt, hogy Orbán fő ellenfele megsértette Donald Trump amerikai elnököt, ami az X közösségi médiaplatformon nagy visszhangot kapott.
A Storm-1516 más Tisza-figurákat is célba vett, azzal vádolva őket, hogy belerángatják Magyarországot az orosz-ukrán háborúba, és az amerikai-magyar kapcsolatok rontásával fenyegetőztek – tette hozzá Lee.
Miért a felfokozott orosz aktivitás? Lee-nek van egy elmélete.
„Az oroszok most jobban beavatkoznak, mert azt feltételezték, hogy… Orbán eléggé biztonságban lenne, mert erős állami médiamonopóliuma van… (és) meglehetősen jó tartása van a lakosság felett” – mondta.
De az interferencia nagy része kihagyhatta a jelét.
A Lakmusz, a tényellenőrző szervezet megállapította, hogy az orosz kampányok többsége nem magyar, hanem angol nyelvű volt, és az X-re került fel – ez a platform a Facebookhoz képest „nem olyan fontos” a magyar politikai diskurzus számára, mondta Teczár.
„Vigyáznunk kell, nehogy túlzásba vigyük a… nyíltan orosz dezinformációs darabok hatását, mert ha megnézzük az elérhetőségüket és terjedésüket, azt találtuk, hogy ezek meglehetősen korlátozottak” – mondta.
Reklámkorlátozások
A Meta és a Google új korlátozásai taktikaváltásra kényszerítették a magyar politikai pártokat, hogy üzeneteiket eljuttassák a bázisra az ország legnépszerűbb oldalain, így a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on – mondta Bleyer-Simon.
Tavaly októberben a Meta „jogi bizonytalanságok” miatt betiltotta platformjain a politikai hirdetéseket az Európai Unióban. A YouTube által tavaly szeptemberben bevezetett hasonló korlátozások tiltják a politikai szereplők hirdetéseit, amelyek befolyásolhatják egy választás vagy népszavazás eredményét.
A korlátozások bizonyos mértékig működtek Bleyer-Simon és Teczár szerint, mert ezeken a közösségi csatornákon kevesebb propaganda volt, mint más kampányokban.
A Fidesz azonban megtalálta a módját, hogy hirdetéseket kapjon a közösségi oldalakon – tették hozzá mindketten.
A Fidesz olyan privát Facebook-csoportokat hozott létre, mint a „Fighters Club” több mint 61 ezer emberrel és a „Digitális Polgári Körök” csoport több mint 100 ezer fővel.
A Harcos Klub Facebook-csoport lefordított leírása szerint azt Orbán Viktor alapította 2025-ben, hogy „hatékonyan képviselje Magyarország érdekeit az online térben”.
A csoport csak meghívásos, és olyan magyarokat keres, akik „aktívan készek tenni Istenért, a hazáért és a családért” – írták.
„A Fidesz elvárta (a Facebook-csoportoktól), hogy olyan struktúrát hozzanak létre, amely meghatározott közösségi posztokra küldi el támogatóikat, és utasítja őket like-ra, megosztásra, kommentelésre az elérés növelése érdekében” – magyarázta Teczár, megjegyezve, hogy posztjaik iránti elkötelezettség nem túl nagy.
Mindkét Fidesz által támogatott csoport több mint 4000 hirdetést jelentetett meg a Metán, hogy csatlakozzanak hozzájuk – állítja a Political Capital, a vezető magyar civil szervezet.
Más Facebook-oldalak, mint például a Magyarország Szíve – lovascsoportként címkézett – öt fizetett hirdetést közölt egy koholt cikk felhasználásával, amelyekben Ruszin-Szendi Romulusz tiszai politikust azzal vádolják, hogy magyarokat toborzott az ukrajnai háború megvívására – mondta Lakmusz.
Ezek a hirdetések legalább 100 000 emberhez jutottak el egy hét alatt.
A Political Capital kiemelte, hogy a Fidesz „negatív kampányra, hiteltelenítésre és társadalmi félelemkeltésre” használta a mesterséges intelligencia-videókat a Facebookon.
A Fidesz jelöltje, Mohácsy István például posztolt egy háborús témájú mesterséges intelligencia-videót, amelyen az látható, hogy a Tisza-parti magyar fiatalokat visz a háborús frontra.
Más párttagok, így Ruszin-Szendi, Halmai Tibor Ferenc és Cseh Tamás is katonai egyenruhában szerepeltek.
A Political Capital szerint a Tisza-tagok mesterséges intelligenciával is visszaszorították azokat a kormánypárti narratívákat, amelyek megkísérlik lejáratni őket.
Magyar és több tiszai politikus mesterséges intelligenciával készített TIME Magazin fotókat tett közzé a Facebookon, ahol az év embereként szerepeltek, ami a Political Capital szerint a „hatalommal szembeszálló ember mítoszát” építi.
Ezeket a videókat és közösségimédia-hirdetéseket nem követi nyomon a Meta Ad Library vagy más hasonló eszközök, amelyek korábban a kutatók rendelkezésére álltak, így a választások előtt nehezebben elemezhetik terjedésüket – összegzett Bleyer-Simon.
