Legfeljebb 200 civil halt meg Nigériában, miután a légierő „gyújtáskimaradása” a piacon, források szerint

Dániel Szabó

Legfeljebb 200 civil halt meg Nigériában, miután a légierő "gyújtáskimaradása" a piacon, források szerint

Az ilyen gyújtáskimaradások gyakoriak Nigériában, ahol a hadsereg gyakran hajt végre légitámadásokat a hatalmas erdei enklávékat irányító fegyveres csoportok ellen.

A nigériai légierő dzsihadista lázadókat célzó csapása egy helyi piacot ért északkeleten, és 200 civil meghalt – jelentette hétfőn egy helyi főnök.

A hatóságok megerősítették a gyújtáskimaradást, de további részleteket nem közöltek.

Az Amnesty International túlélőkre hivatkozva azt mondta, hogy legalább 100 ember vesztette életét a szombati légicsapásban Yobe államban, Borno állam határához közel, amely a régiót több mint egy évtizede pusztító lázadás epicentruma.

„Megvannak a képeik, és gyerekek is vannak rajtuk” – mondta Isa Sanusi, az Amnesty International nigériai igazgatója az áldozatokra utalva.

„Kapcsolatban vagyunk az ott lévő emberekkel, beszéltünk a kórházzal” – mondta. „Beszéltünk az áldozatok felelősével és az áldozatokkal.”

A yobei ​​Geidam Általános Kórház egyik dolgozója elmondta, hogy az incidens során legalább 23 sérültet kezelnek. A dolgozó névtelenül beszélt, mivel nem volt felhatalmazása arra, hogy a médiával beszéljen.


A betegeket egy damaturui kórházban kezelik a légierő csapásai után Nigéria északkeleti részén, 2026. április 12.


Az ilyen gyújtáskimaradások gyakoriak Nigériában, ahol a hadsereg gyakran hajt végre légitámadásokat a hatalmas erdei enklávékat irányító fegyveres csoportok ellen.

Az AP hírügynökség jelentése szerint 2017 óta legalább 500 civil halt meg ilyen gyújtáskihagyásban.

Biztonsági elemzők a hírszerzési kiskapukra, valamint a szárazföldi csapatok, a légierő és az érdekelt felek közötti elégtelen koordinációra mutatnak rá.

A Borno-Yobe határ közelében található nagy, távoli piacról ismert, hogy a Boko Haram fegyveresei gyakran használják élelmiszerek vásárlására.

Abdulmumin Bulama, a nigériai hadsereggel együttműködő polgári biztonsági csoport tagja északkeleten azt mondta, hírszerzési információk szerint a Boko Haram terroristái nagyon közel gyűltek össze a piachoz, és támadást terveztek a közeli közösségek ellen.

„Az értesüléseket megosztották, és a légierő repülőgépe a hiteles információk alapján cselekedett” – mondta Bulama.

A Yobe állam kormánya közleményben megerősítette, hogy a nigériai katonai csapás a Boko Haram dzsihádista csoport fellegvárát célozta a térségben, és „néhány embert…, akik a Jilli heti piacra látogattak, ez érintett”.

A Yobe Állami Vészhelyzet-kezelési Ügynökség is elismerte, hogy olyan incidens történt, amely „néhány marketingszakértőt sújtott”, és közölte, hogy reagáló csapatokat küldött a területre.

A nigériai hadsereg közleményt adott ki, amely szerint sikeres csapást mért a térség terroristáihoz tartozó „terrorista enklávé és logisztikai csomópont” ellen, és rengetegen meghaltak, miközben motorkerékpárokon közlekedtek.

Nem közölt részleteket az esetleges gyújtáskimaradásról, de megjegyezte, hogy a motorkerékpárok továbbra is tilosak a konfliktusok forró pontjain, ezért „a tiltott területeken minden ilyen mozgást a lehető legnagyobb komolysággal kezelnek”.

A betegeket egy damaturui kórházban kezelik a légierő csapásai után Nigéria északkeleti részén, 2026. április 12.

A betegeket egy damaturui kórházban kezelik a légierő csapásai után Nigéria északkeleti részén, 2026. április 12.


Az Amnesty International független vizsgálatot kért az esettel kapcsolatban, hozzátéve, hogy a katonaság „szeretettel” banditáknak bélyegzi a polgári áldozatokat.

Nigéria, amely Afrika legnépesebb országa, összetett biztonsági válsággal küzd, különösen északon, ahol egy évtizedes lázadás zajlik, és több fegyveres csoport is, amelyek váltságdíjért rabolnak el.

A legjelentősebb iszlám militáns csoportok közé tartozik a Boko Haram és annak szakadár frakciója, amely kapcsolatban áll az Iszlám Állam csoporttal, és az Iszlám Állam Nyugat-Afrika tartomány néven ismert. Az Iszlám Államhoz kötődő Lakurawa csoport is működik a Niger Köztársasággal határos ország északnyugati részének közösségeiben.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.