Stéphane Séjourné, az EU ipari biztosa „európai preferenciát” szorgalmazott a blokk versenyképességének növelése érdekében, de a tagállamok megosztottak a stratégiát illetően.
Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság alelnöke és ipari biztosa hétfőn arra sürgette az Európai Uniót, hogy fogadjon el „európai preferenciát” az egységes piacon a Kína és az Egyesült Államok által kiéleződő verseny ellen.
A javaslatról, amely a „made in Europe” komponenseket tartalmazó termékeket részesítené előnyben a közbeszerzésekben, hónapok óta vita folyik a Bizottságon belül és a tagállamok között. Ez azonban felfedte a blokk növekvő törésvonalait, és egyes országok arra figyelmeztetnek, hogy ez aránytalanul nagy hasznot hozna az EU legnagyobb gazdaságai számára.
A „Made in Europe” törekvés kiemelt szerepet fog kapni az EU-vezetők jövő heti, a versenyképesség fokozásáról szóló megvonulásán, ahol várhatóan a divíziók kerülnek előtérbe.
Az 1141 vállalatvezető által aláírt közleményben Séjourné a versenyképességet Európa geopolitikai stratégiájának központi elemeként fogalmazta meg, azzal érvelve, hogy európai preferenciára van szükség ahhoz, hogy megerősítsék az ipart a globális riválisokkal szemben.
„Egyszer s mindenkorra meg kell teremtenünk egy valódi európai preferenciát legstratégiaibb ágazatainkban” – írta. „Ez egy nagyon egyszerű elven alapul: amikor európai közpénzt használnak fel, annak hozzá kell járulnia az európai termeléshez és minőségi munkahelyekhez.”
Séjourné elmondta, hogy más nagy gazdasági hatalmak már nemzeti preferenciákat alkalmaznak a stratégiai javak védelme érdekében. Javaslata szerint a közbeszerzésben, állami támogatásban vagy egyéb pénzügyi támogatásban részesülő cégeknek termelésük jelentős részét az EU-n belül kellene előállítaniuk. Szerinte ugyanezt a logikát kell alkalmazni a közvetlen külföldi befektetésekre is.
A vita várhatóan feszült eszmecserét vált ki az EU-vezetők február 12-i, belgiumi Alden Biesenben tartott lelkigyakorlatán, amelyet António Costa, az Európai Tanács elnöke hívott össze az EU versenyképességi stratégiájának kialakítása céljából.
Németország és Olaszország támogatja a Bizottságnak a szabályozás általános egyszerűsítésére irányuló törekvését, míg Franciaország és szövetségesei közös hitelfelvételt és fokozott befektetést szorgalmaznak az egységes piacon. Franciaország évek óta támogatja a „Made in Europe” programot, akárcsak Németország és Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.
A kisebb tagállamok azonban továbbra is óvatosak, azzal érvelve, hogy az egységes piacnak nyitottnak kell maradnia, és arra figyelmeztetnek, hogy az európai preferencia elfojthatja az innovációt, és elsősorban a nagyobb gazdaságokat részesítheti előnyben.
Az EU-országok megosztottak
A „Made in Europe”-val kapcsolatos nézeteltérések szélesebb körű megosztottságot fognak szítani a blokk gazdaságának újjáélesztésével kapcsolatban.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár 10 napja mutatott be közös tervet, amelyben a szabályozás egyszerűsítését szorgalmazzák, beleértve a Green Deal keretében az uniós klímaszabályok kihívását is, amely szerintük túlzott terhet jelent az autóipar számára.
Ezzel szemben Emmanuel Macron francia elnök a múlt hónapban megismételte azt a felhívását, hogy a nemzeti és az EU költségvetésén keresztül nagyobb befektetést kell fektetni az innovációba, újjáélesztve Franciaország közös hitelfelvételre irányuló törekvését – ezt az elképzelést Mario Draghi volt olasz miniszterelnök támogatta egy mérföldkőnek számító 2024-es jelentésében.
Macron azzal érvelt, hogy a jelentés már elavult, köszönhetően a tavalyi geopolitikai zűrzavarnak, különösen a kínai „agresszivitásnak” és az amerikai vámoknak.
„A Draghi-jelentés, amelyet nem alkalmaztunk maradéktalanul, már elavult, részben azért, mert nem vette figyelembe a világnak ezt a felgyorsulását” – mondta Macron a francia nagykövetek éves konferenciáján.
Draghi és Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, aki egyben az EU egységes piacának reformjáról szóló kulcsfontosságú jelentést is készített, várhatóan részt vesz a februári találkozón.
Az Európai Politikai Innovációs Tanács szeptemberben közzétett jelentése szerint a Draghi-jelentés ajánlásainak mindössze 11%-a valósult meg a Bizottság első évében.
„Új lendületet kell adnunk, és új lendületet kell adnunk” a reformprogramnak – mondta Costa az Euronewsnak adott exkluzív interjújában.
„Elvárom, hogy a vezetők egyértelmű politikai iránymutatást adjanak a Bizottságnak és a Tanácsnak, ahogyan tavaly is tették a védelem és biztonság terén” – tette hozzá. – Ezúttal az egységes piacért.
