Az eurózóna munkaerőpiaca szerény javulást mutatott 2026 januárjában, a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta 6,1%-ra esett vissza, ami történelmi mélypont.
Az Eurostat jelentése szerint a 21 tagú eurózónában 6,1%-ra csökkent januárban a munkanélküliség a 2025 decemberi 6,2%-ról és az egy évvel korábbi 6,3%-ról.
A közgazdászok arra számítottak, hogy a ráta változatlan, 6,2 százalékon marad.
Ez a szám 10,77 millió munka nélkül maradt embert jelent az egész blokkban.
A valutablokk legújabb tagjának számító Bulgáriát leszámítva az eurózóna 20 eredeti tagja is javulást ért el, pedig a munkanélküliségi ráta változatlan 6,2%-ra emelkedett.
A munkanélküliek összlétszáma azonban csökken, ami egészségesebb munkaerőpiacot jelez.
Az Európai Unió egészében 5,8%-ra esett vissza a munkanélküliség a decemberi 5,9%-ról és a 2025. januári 6%-ról.
Az EU-ban 185 ezerrel, az eurózónában 184 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest.
A blokk legnagyobb gazdaságai közül Németországban és Hollandiában volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, egyenként 4 százalék.
Spanyolország (9,8%), Franciaország (7,7%) és Olaszország (5,1%) maradt a spektrum felső részén.
Kissé mérséklődött az ifjúsági munkanélküliség is, az EU ráta 15,2%-ról 15,1%-ra, az euróövezeti ráta pedig 15%-ról 14,8%-ra esett.
A legújabb gazdasági mutatók azt mutatják, hogy az EU gazdasága ellenállóbb a korábban vártnál.
Az Eurostat előzetes becslései szerint 2025-ben 1,5%-os GDP-növekedés az euróövezetben és 1,6%-os EU-szerte, amit a kulcsfontosságú ágazatok erőteljes teljesítménye támaszt alá.
Az Egyesült Királyságban elérte a pandémia utáni csúcspontját a munkanélküliség
Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a munkanélküliség 5,2%-ra nőtt, ami ötéves csúcsnak számít, megelőzve Olaszország 5,1%-át.
Danni Hewson, az AJ Bell pénzügyi elemzési vezetője váratlan hosszú távú tervezési eredménynek nevezte.
„A vállalkozások kristálytisztán világossá váltak, hogy a munkaerőköltséget növelő kormányzati politikák miatt felfüggesztették a munkaerő-felvételi terveket, és felgyorsíthatták a változásokat, amelyek hosszú távú hatással voltak a munkahelyteremtésre.”
Az elemzők emellett kiemelik a mesterséges intelligencia potenciális hatását a fiatalok foglalkoztatására.
Hewson hozzátette, hogy „a mesterséges intelligencia integrálása a vállalkozásokba a termelékenység növelése érdekében pozitív lépés, de azoknak a fiataloknak, akik már nehezen tudnak először belekóstolni a munkába, az AI csökkentheti a belépő szintű lehetőségeket”.
Az EKB szerint a mesterséges intelligencia még nem váltja fel a munkahelyeket Európában
A mesterséges intelligencia nem okozott széles körű munkahelyvesztést Európában – közölte az Európai Központi Bank szerdán egy blogbejegyzésében.
Az EKB szerint a mesterséges intelligenciát erősen használó cégek 4%-kal nagyobb valószínűséggel alkalmaztak munkaerőt, mint azok, amelyek nem alkalmaznak, és sok alkalmazottat vettek fel az AI-eszközök bevezetése és a termelés bővítése érdekében.
Bár a hosszú távú hatások bizonytalanok, az EKB szerint az AI munkahelyekre gyakorolt hatása eddig semleges vagy enyhén pozitív.
