Iráni háború: mennyire kiszolgáltatottak az európai gazdaságok?

Dániel Szabó

Iráni háború: mennyire kiszolgáltatottak az európai gazdaságok?

A Hormuzi-szoros bezárása miatt a gázárak 60%-kal drágultak, ami további megterhelést jelent Európa amúgy is kimerült téli készleteire, és arra készteti a közgazdászokat, hogy felülvizsgálják 2026-os növekedési és inflációs kilátásaikat.

A holland TTF földgáz határidős ára – Európa irányadó ára – csütörtök reggel elérte az 50 eurót megawattóránként, ami 60%-os emelkedést jelent azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai lezárták a Hormuzi-szorost.

A lépés a kontinens legélesebb energiasokkja a 2022-es válság óta, és egy olyan piacon landol, amely már akkor is veszélyesen ki volt téve: a gázkészletek Európa-szerte az elmúlt évek legalacsonyabb szezonális szintjén állnak.

Mivel a szoros – a világ olajkereskedelmének nagyjából egyötödét magában foglaló – szoros továbbra is zárva van, közgazdászok és energetikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy már egy rövid zavar is károsíthatja az európai növekedést, visszaszoríthatja az inflációt a cél fölé, és potenciálisan arra kényszerítheti az Európai Központi Bankot (EKB), hogy felülvizsgálja a nemrégiben stabilizált kamatpályákat.

Miért fontos a Hormuzi-szoros Európa számára?

A globális olajellátás mintegy 20%-a és a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kereskedelmének nagyjából egyötöde halad át a szoroson, így ez a világ egyik stratégiailag legfontosabb energiafolyosója.

Európa számára jelentős a tét. Katar szállítja a kontinens teljes LNG-importjának körülbelül 15%-át, így a szoroson való akadálytalan áthaladás energiabiztonsági kérdés.

Európa kitettsége az Öböl-menti energiaáramlásoknak jelentősen megnőtt, mióta a kontinens 2022 után drámaian csökkentette az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját.

Bridget Payne, az Oxford Economics energia-előrejelzési részlegének vezetője azt mondta, hogy jelenleg nem a termelés kiesése, hanem a kereskedelem zavara az elsődleges.

Becslései szerint az olajellátás a következő negyedévben napi 4 millió hordóval megszakadhat.

Míg az Öböl-menti termelőknek van szabad kapacitása az iráni ellátási veszteségek ellensúlyozására, Payne arra figyelmeztetett, hogy az alternatív szállítási útvonalak csak a Hormuzon áthaladó olaj körülbelül egyharmadát tudják kezelni.

Európa szokatlanul alacsony gáztárolási szinttel lépett márciusba. A készletek a kontinensen nagyjából 30%-ot tettek ki, Németország – Európa legnagyobb gazdasága – 21,6%-os tartalékról számolt be.

Az Oxford Economics arra figyelmeztetett, hogy a katari LNG-export megszakítása arra kényszerítheti az ázsiai vásárlókat, hogy agresszívebben versenyezzenek Európával a rakományokért, ami megnehezítheti az európai országok számára a gáztárolók újratöltését a jövő tél előtt.

Növekszik az infláció és a növekedés kockázata

A magasabb energiaárak várhatóan begyűrűzik az inflációba Európa-szerte.

„Európa kimerült gázkészletei és a Közel-Keleten áthaladó szállítási útvonalaktól való függés egy nagyobb inflációs kínálati sokk fokozott kockázatára utal. Ez további hátráltató hatással lehet a 2026-os GDP-növekedésre vonatkozó, amúgy is konszenzus alatti előrejelzésünkre” – mondta Oliver Rakau, az Oxford Economics németországi vezető közgazdásza.

Az Oxford Economics arra számít, hogy a konfliktus 2026-ban 0,3-0,5 százalékponttal növeli az eurózóna általános inflációját, ami 2,3 százalék körüli szintre emeli azt.

A magasabb energiaköltségek csökkenthetik a háztartások vásárlóerejét is, ami visszafogja a gazdasági növekedést.

Rakau becslése szerint a sokk az eurózóna GDP-növekedését mintegy 0,1 százalékponttal, nagyjából 1,0 százalékra csökkentheti idén.

A Goldman Sachs közgazdászai szerint az iráni konfliktus miatt már módosították a gazdasági növekedésre, az inflációra és a jegybanki politikára vonatkozó előrejelzéseiket.

„A közel-keleti konfliktus kibontakozása fényében változtatunk növekedési, inflációs és központi banki előrejelzéseinken” – mondta Sven Jari Stehn, a Goldman Sachs vezető európai közgazdásza.

A Goldman Sachs becslése szerint az energiaárak emelkedése 0,1-0,2 százalékponttal csökkenti az idei gazdasági növekedést az eurózónában, az Egyesült Királyságban, Svédországban és Svájcban.

A kilátások azonban romolhatnak, ha az energiaárak meredekebben emelkednek, vagy hosszabb ideig emelkednek.

Lefelé mutató forgatókönyv esetén a bank becslései szerint az olaj hordónkénti ára 80 dollár (74 euró) közelében maradhat, míg a gáz ára megawattóránként 70 euró körül marad.

Súlyos forgatókönyv esetén az olaj elérheti a 100 dollárt (92 eurót) hordónként, a gáz pedig a 100 eurót megawattóránként.

Súlyosabb forgatókönyvek esetén a hatás sokkal nagyobb lehet.

Az összinfláció 2026 végére lefelé mutató forgatókönyv esetén közel két százalékponttal, súlyos sokk esetén pedig akár 3,6 százalékponttal is magasabb lehet.

Goldman szerint az EKB-tól két 25 bázispontos kamatemelést várna 2026 második felében a súlyos lefelé mutató forgatókönyv szerint, amennyiben az energiaárak emelkedése jelentős másodlagos hatást gyakorolna a maginflációra.

A logisztikai fennakadások növelik a nyomást

A háború a globális logisztikai hálózatokat is megzavarja, és tovább növeli az európai kereskedelem bizonytalanságát.

A Freightos kutatási vezetője, Judah Levine szerint a térségben a katonai csapások és a megtorló támadások már több hajózási társaságot is arra kényszerítettek, hogy felfüggesztsék a Perzsa-öböl kikötőibe irányuló foglalásokat.

„Az Irán elleni amerikai-izraeli csapások és az azt követő iráni megtorlások jelentős logisztikai zavarokat okoznak a régióban, amelyek szélesebb körben is érezhetőek lehetnek, ha a konfliktus elhúzódik” – mondta Levine.

A Hormuzi-szoros a globális konténermennyiség körülbelül 2-3%-át kezeli, és jelenleg körülbelül 100 konténerhajó rekedt a Perzsa-öbölben.

A világ legnagyobb fuvarozói közül néhány, köztük a Hapag-Lloyd és az MSC, leállította a foglalásokat az Öböl-menti kikötőkbe és onnan, míg a CMA CGM teljesen leállította a régióba irányuló szállítmányok fogadását.

A válság a Vörös-tengerrel kapcsolatos aggodalmakat is felélénkítette.

A huthik, akik októberben felfüggesztették a kereskedelmi hajók elleni támadásokat, a sztrájkok folytatásával fenyegetőztek, ami arra készteti azt a néhány fuvarozót, aki visszatért erre az útvonalra, hogy visszatereljen a Jóreménység-fok körül, tovább növelve a szállítási költségeket.

Eközben az Öböl-menti fő légiközlekedési csomópontokban fellépő fennakadások csökkentették a globális légi teherszállítási kapacitást.

A Qatar Airways Cargo, az Emirates SkyCargo és az Etihad együttesen a globális légi teherszállítási kapacitás nagyjából 13%-át teszik ki, és kulcsszerepet játszanak Ázsia és Európa összekötésében.

Mivel sok járat leállt, és a regionális légteret lezárták, a szállítmányozók kezdenek charterjáratokat indítani Ázsia és Európa között, ami már most is megnöveli a szállítási költségeket.

A Délkelet-Ázsiából Európába tartó fuvardíjak több mint 6%-kal emelkedtek az elmúlt napokban a Freightos Air Index szerint.

A devizapiacok a növekvő kockázatkerülést tükrözik

A pénzügyi piacok is reagálnak a geopolitikai bizonytalanságra.

Az európai valuták gyengültek, ahogy a befektetők olyan biztonságos eszközök felé mozdultak el, mint az amerikai dollár és az arany.

Michał Jóźwiak, az Ebury pénzügyi szolgáltató cég piaci elemzője szerint az euró mintegy 1,8%-ot esett a dollárral szemben a konfliktus kiéleződése óta.

Az eladási hullám Közép- és Kelet-Európában még erőteljesebb.

A magyar forint közel 5%-ot gyengült a dollárral szemben, míg a lengyel zloty 3,5% körül gyengült, ami az egyik legélesebb heti mozgás az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta.

Az európai valuták további gyengülése az importköltségek növelésével az inflációs nyomást is felerősítheti.

Törékeny energiaegyensúly

Európa számára a kibontakozó konfliktus rávilágít az Oroszország utáni energiamodell sebezhetőségére.

Míg a kontinens 2022 óta jelentősen csökkentette az orosz vezetékes gáztól való függőségét, az ellátás nagy részét tengeri LNG váltotta fel.

Ez az elmozdulás Európát jobban kiszolgáltatta a globális hajózási útvonalakon fellépő fennakadásoknak és a geopolitikai feszültségeknek az olyan kulcsfontosságú tranzitrégiókban, mint a Közel-Kelet.

Mivel a gázkészletek már alacsonyak, és a tároló létesítmények szezonális újratöltése folyamatban van, az Öbölből származó energiaáramlás bármely hosszan tartó zavara gyorsan átgyűrűzik az európai piacokon és gazdaságokon.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.