Az iráni háború további fenyegetést jelent az európai zsidó közösségekre – figyelmeztetnek szakértők

Dániel Szabó

Az iráni háború további fenyegetést jelent az európai zsidó közösségekre – figyelmeztetnek szakértők

Európa a zsidó közösségeket fenyegető növekvő terrorfenyegetéssel néz szembe, a zsinagógai támadások, a meghiúsult összeesküvés és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az iráni háború még tovább szítja a radikalizálódást.

Robbanás érte hétfő hajnali négykor a történelmi liège-i zsinagógát, a hatóságok terrortámadásként vizsgálják az esetet.

A német szövetségi ügyészség szerint kedden Ciprus letartóztatott egy feltételezett Hamász fegyvercsempészt, akinek fegyvereit állítólag izraeli vagy zsidó intézmények elleni támadásokra szánták Németországban és Európában.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az eszkalálódó iráni háború és a szélesebb körű regionális konfliktus fokozza a terrorfenyegetettséget a zsidó közösségekkel szemben Európa-szerte.

„Nyilvánvaló, hogy az elmúlt két és fél évben nőtt a zsidók és izraeliek elleni fenyegetés Európában – és tovább növekszik” – mondta Lorenzo Vidino, a George Washington Egyetem szélsőségesekkel foglalkozó programjának igazgatója az 2022 Plusz-nak.

Hans-Jakob Schindler, a Counter Extremism Project vezető igazgatója az iráni háború által táplált új radikalizálódásra figyelmeztetett. „Mind online, mind offline, további radikalizálódást tapasztalunk az erőszakos iszlamista szélsőségesség teljes spektrumában” – mondta.


A belgiumi liège-i zsinagóga előtti robbanás után Bart De Wever miniszterelnök antiszemita tettről beszél.


A zsidó oldalak elleni támadások megugrása

Európában 2023 októbere óta meredeken nőtt a zsidó és izraeli intézmények elleni támadások száma, különösen Németországban.

2024 májusában nyolc ismert támadás vagy meghiúsított összeesküvés volt, köztük zsinagógák és nagykövetségek elleni kísérletek. Abban a hónapban meghiúsult egy Hamász-összeesküvés, amely Izrael berlini nagykövetségét célozta. 2024 szeptemberében egy feltételezett iszlamista tüzet nyitott egy müncheni izraeli konzulátusra.

A francia hatóságok 2023 októberében 92 incidenst rögzítettek zsinagógák és zsidó iskolák közelében, köztük Molotov-koktélos támadásokat és fenyegetéseket. 2023-ban megnégyszereződött az antiszemita cselekmények Franciaországban az előző évhez képest.

Manchesterben 2025 őszén az angliai Manchester város északi részén található zsinagóga előtt két embert öltek meg.

Manchesterben 2025 őszén az angliai Manchester város északi részén található zsinagóga előtt két embert öltek meg.


Az Egyesült Királyságban a manchesteri Heaton zsinagóga elleni terrortámadásban 2025. október 2-án két ember meghalt. A Community Security Trust szerint 2023 és 2025 között 562 incidens történt zsinagógákkal az Egyesült Királyságban.

A múlt héten az azerbajdzsáni hatóságok azt mondták, hogy meghiúsítottak több Teheránhoz köthető támadási tervet, köztük azt a tervet, hogy C-4-es robbanóanyagot használnak a zsidó közösségi intézmények ellen.

Vidino szerint az elkövetők különböző hátterűek. „Nagyon összetett és heterogén fenyegetési környezettel van dolgunk” – mondta.

A Vidino szerint egyesek magányos szereplők, akik szélsőségesen Izrael-ellenes vagy antiszemita nézeteket vallanak, míg mások dzsihadista csoportokhoz, Irán által támogatott hálózatokhoz vagy orosz ügynökökhöz kötődnek.

Szakértők szerint a szélsőségesek együtt dolgoznak

Schindler szerint a radikalizálódás túlterjed az általában Iránhoz köthető síita iszlamista körökön.

„A fenyegetés nem korlátozódik a síita szélsőségesekre” – mondta, kiemelve, hogy Teherán támogatása a síita csoportokhoz, például a Hezbollahhoz és a szunnita csoportokhoz, például a Hamaszhoz, szolidaritási hatást kelt a szélesebb szélsőséges hálózaton belül.

„A releváns hálózatok hatékonyabb megfigyelése a közösségi médiában és az üzenetküldő platformokon most kritikusabb, mint valaha” – mondta Schindler.

Meddig tart az iráni háború?

Meddig tart az iráni háború?


Rebecca Schönenbach, a terrorizmus elleni küzdelem tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy az iráni háború kiterjesztette a lehetséges célpontokat.

„A veszély most még nagyobb, mert az iráni rezsim mindig is támadásokat hajtott végre izraeli és zsidó célpontok ellen, és most még szaúdi és emirátusi célpontok is hozzáadhatók” – mondta.

Schönenbach elmondta, hogy Irán hálózatot épített ki, amely magában foglalja a nagykövetségekhez kapcsolódó saját ügynökeit, a Forradalmi Gárda által kiképzett szabadúszó munkatársakat, és a szervezett bûnözés révén szerzõdött merényletekre.

„Az egyének számára a magányos szereplők a legveszélyesebbek. Az intézmények számára a szervezett bűnözői ügynökök jelentik a legnagyobb veszélyt” – mondta. „A fenyegetés szintje magas marad mindaddig, amíg az iráni konfliktus és a rezsim fennáll.”

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.