Az Egyesült Államok szinte teljesen megvonta Kijevnek nyújtott segélyeit, de Európa fokozta és jelentősen megnövelte a támogatást, hogy pótolja a hiányt, stabilizálja a készpénzáramlást. Egy új jelentés azonban megállapítja, hogy a segélyek többsége néhány államból származik.
Bár az Egyesült Államok az elmúlt évben szinte teljesen leállította Ukrajna pénzügyi támogatását, a segélyek teljes volumene 2025-ben viszonylag stabil maradt, köszönhetően az európai országok, mindenekelőtt Németország erődemonstrációjának.
Ez a következtetés a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) „Ukrajna támogatásáról” szóló jelentéséből, amely rendszeresen elemzi a háború sújtotta országnak nyújtott nemzetközi katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást.
Míg Washington akár 99%-kal is csökkentette hozzájárulásait, az európai országok észrevehetően növelték hozzájárulásaikat, nagyrészt kompenzálva a hiányt.
Az európai katonai segélyek 67%-kal emelkedtek a 2022-2024-es évek átlagához képest, míg a nem katonai segélyek 59%-kal.
Katonai segély ma már csak néhány országból érkezik, főként Észak-Európából, míg a pénzügyi segélyt ma már elsősorban az EU intézményei nyújtják.
Európa feljebb lép
Az adatok szerint az európai országok 2025-ben mintegy 29 milliárd eurónyi katonai segélyt nyújtottak. A 2022-2024-es években ez a szám átlagosan évi 17-18 milliárd eurót tett ki. A növekedés körülbelül kétharmados növekedésnek felel meg.
Jelentősen, mintegy 59%-kal nőtt a pénzügyi és humanitárius támogatás is a korábbi évek átlagához képest. 2025-ben mintegy 35,1 milliárd eurót biztosítottak az Európai Unió intézményei révén.
Ez az európai pénzügyi és humanitárius segély 89%-ának felelt meg, amely összesen körülbelül 39 milliárd eurót tett ki.
Németország vezeti a Kijevnek adományozók listáját
Európán belül Németország volt a katonai segélyek legnagyobb adományozója 2025-ben.
A tanulmány szerint Berlin körülbelül 9 milliárd eurót biztosított. Ez körülbelül 130%-os növekedésnek felel meg a 2022-2024 közötti időszak átlagához képest.
A német hozzájárulás bruttó hazai termékben mérve a gazdasági kibocsátás 0,15-0,25 százaléka körül mozgott.
Berlin mintegy 600 millió euróval járult hozzá a NATO PURL kezdeményezéséhez, amelyen keresztül az adományozó országok fegyvereket finanszíroznak az Egyesült Államokból Ukrajna számára. A teljes volumen 2025-ben körülbelül 3,7 milliárd euró volt.
A berlini segélyek összege 2026-ban várhatóan 11,5 milliárd euróra nő
A német kormány 2026-ban jelentősen növelni akarja az Ukrajnának szánt katonai segélyt.
A szövetségi pénzügyminisztériumnak a Bundestag végső költségvetési tárgyalására benyújtott előterjesztése szerint Ukrajna támogatása becslések szerint 11,55 milliárd euróra emelkedik, ami 3 milliárd euróval haladja meg a kormánytervezetben korábban tervezettet.
A tisztségviselők szerint a további pénzeszközöket többek között tüzérségre, drónokra és páncélozott járművekre szánják. Két amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszer cseréjét is finanszírozni kell.
„Az európai katonai segélyek 2025-ös növekedése növekvő egyenlőtlenségeket mutat: néhány ország egyre nagyobb mértékben járul hozzá” – mondta Christoph Trebesch, az IfW Kiel Ukrajna Támogatási Nyomozó szervezetének vezetője sajtóközleményben.
A segélyek többsége csak néhány országból származik
2025-ben Németországon kívül más országok is a fő támogatók közé tartoztak. Az Egyesült Királyság 5,4 milliárd euróval, Svédország 3,7 milliárd euróval, Norvégia 3,6 milliárd euróval, Dánia pedig 2,6 milliárd euróval járult hozzá.
Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a támogatás több vállon nyugszik, és viszonylag kevés európai államot visel.
A tanulmány rámutat az Európán belüli különbségekre is. Az észak-európai országok az európai katonai segélyek körülbelül egyharmadát adták 2025-ben, bár a vizsgált 31 donorország gazdasági teljesítményének csak körülbelül nyolc százalékát képviselik.
A dél-európai országok ezzel szemben mintegy 3%-kal járultak hozzá a katonai segélyekhez, bár részesedésük az összesített GDP-ből 19% körüli.
Összességében az elemzés azt mutatja, hogy az európai országok jelentősen megnövelték támogatásukat tavaly, stabilizálva a Kijevbe irányuló segélyáramlást, a Donald Trump amerikai elnök Ovális Irodába való visszatérése miatt kialakult viharos légkör közepette; és kormánya, amely eddig erősen Ukrajna-kritikus kilátásokat tanúsított.
