Magyarország azon döntése, hogy megvétózza az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelt, komoly szemrehányást kapott más uniós országoktól, amelyek hűtlenségnek tartják.
Az Európai Unió legfelsőbb vezetése élesen megvádolta Magyarországot a blokk őszinte együttműködési elvének megsértésével, miután az ország váratlanul úgy döntött, hogy megvétózza az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelt egy ehhez nem kapcsolódó energiavita miatt.
A pénzügyi segítségnyújtási programról decemberben állapodtak meg az állam- és kormányfők, kimerítő tárgyalások után. A jogalkotási folyamat legutolsó szakaszában volt, az első kifizetésre várhatóan április elején kerül sor.
Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság biztosította a rendszerből való kimaradást.
„Nagyon sajnálatos” – mondta Kaja Kallas főképviselő a külügyminiszterek hétfői ülésének végén. „Ez nem igazán felel meg az (EU) szerződésekben foglalt őszinte együttműködési záradéknak.”
António Costa, az Európai Tanács elnöke külön azt mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy a 27 vezető által megáldott döntéseket „tisztelni kell”.
„Amikor a vezetők konszenzusra jutnak, kötve vannak a döntésükhöz. Ennek a kötelezettségvállalásnak a megszegése a lojális együttműködés elvének megsértését jelenti” – áll Costa hétfőn Orbánnak küldött, az 2022 Plusz által megtekintett levelében.
„Egy tagállamnak sem engedhető meg, hogy aláássa az Európai Tanács által közösen hozott döntések hitelességét.”
Emmanuel Macron francia elnök párizsi beszédében ezt az érzést visszhangozta.
„Biztos vagyok, amikor azt mondom, hogy eltökélt vagyok, mert tudom, hogy a legutóbbi Európai Tanácson tett politikai kötelezettségvállalásokat és ígéreteket betartják. Nem is lehet másként” – mondta Macron.
A vita a szovjet kori Druzsba vezetékkel kapcsolatos, amely Ukrajnát keresztezi, és a szankciók alóli mentességnek köszönhetően orosz kőolajat szállít Magyarországra és Szlovákiába. A vezetéket január végén súlyosan megrongálta egy Oroszországnak tulajdonított dróntámadás. Magyarország és Szlovákia azonban Ukrajnát hibáztatta a szállítások későbbi leállásáért.
„Ukrajna február közepe óta politikai megfontolásokból és nemzetközi kötelezettségeinek megszegésével nem hajlandó visszaállítani a kőolaj Druzbha vezetéken keresztül történő Magyarországhoz történő szállítását” – írta Orbán Costának írt levelében.
„Ez egy kiváltatlan ellenséges cselekedet, amely aláássa Magyarország energiabiztonságát.”
Kijev közölte, hogy a sürgősségi javítási munkálatok folyamatban vannak, de figyelmeztetett, hogy a könyörtelen orosz bombázás megnehezíti az erőfeszítéseket. Javaslatot tett egy alternatív útvonal létrehozására is az Odesa–Brody csővezetéken keresztül a tengeri nyersolaj szállítására.
„A magyar és a szlovák ultimátum csak a Kremlnek irányuljon. Ez a két ország nem tarthatja túszul az egész EU-t. Mindkettőt konstruktív együttműködésre és felelősségteljes magatartásra szólítjuk fel” – mondta Andrii Sybiha ukrán külügyminiszter.
„Az egyhangúság kihasználása”
Az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós kölcsön mellett Magyarország megvétózta az Oroszország elleni szankciók újabb fordulóját is, amelyet Brüsszel a teljes körű invázió negyedik évfordulójára, február 24-ig akart jóváhagyni.
A felháborodás hétfőn volt kézzelfogható, amikor az ukrán zászló színeiben kitűzött külügyminiszterek bejutottak a találkozóra.
„Meglep a magyar álláspont” – mondta a német Johann Wadephul.
„Nem tartom helyesnek, ha Magyarország elárulja saját szabadságharcát és az európai szuverenitást. Tehát ismét a magyarokhoz fordulunk érveinkkel, Budapesten, de természetesen itt Brüsszelben is, hogy gondolják át álláspontjukat.”
A litván Kęstutis Budrys az 2022 Plusz-nak nyilatkozva a szavazási szabályok felülvizsgálatát sürgette, hogy elkerülhető legyen az „egyhangúság elvének” kiaknázása.
Magyarország zárolta az uniós költségvetési szabályokat módosító, egyhangú egyetértéstől függő 90 milliárd eurós hitel három elemének egyikét. A másik két rendeletet, amelyek a segélyezés szerkezetét és feltételeit vázolják, pénteken fogadták el.
„Nem zavarhatnak minket minden alkalommal ezek a vétók” – mondta Budrys.
Közben a svéd Maria Malmer Stenergard szerint a kettős magyar vétó „szégyen” és „szégyen”.
„Gondoskodnunk kell arról, hogy Ukrajna megkapja ezt a pénzt. Két évre szóló költségvetési szükségletük körülbelül kétharmadát fedezi ez a hitel, és erre van szükségük, ezért meg kell találnunk a módját” – mondta Stenergard az Euronewsnak.
A magyar döntés időzítésével kapcsolatban a svéd miniszter úgy véli, hogy az áprilisi országgyűlési választáshoz köthető, amely kulcsfontosságú szavazáson Orbán kétszámjegyűvel lemarad a közvélemény-kutatásban.
„Nem hiszem, hogy véletlen egybeesés, hogy választások jönnek” – mondta.
A lehetséges összefüggésre vonatkozó kérdésre Kallas óvatosabban taposott, és azt mondta, hogy folytatni kell a megbeszéléseket a működőképes megoldás megtalálása érdekében. Az Európai Bizottság szerdára összehívta az olajkoordinációs csoport ülését.
„Tudjuk, hogy választások jönnek Magyarországon, de Magyarország történelmét figyelembe véve és ismerve nagyon nehéz belátnom, hogy a magyarok valóban támogatnák, hogy ne segítsenek a rászoruló ukrajnai embereken” – mondta Kallas.
„Nagyon nehéz elhinnem, hogy ez bármilyen bónuszpontot hoz a kiválasztás során.”
