Ahogy Peking előretör a robotikában, amelyet a holdújévi előadáson mutatott be, egyre nagyobb kérdés merül fel: valójában mennyire fejlettek ezek a rendszerek, és kell-e aggódnia Európának?
Kínában az éves holdújév látványos eseménye idén került a címlapokra, mivel humanoid robotok lopták el a show-t, összehangolt harcművészeti és parkour-rutinokat hajtva végre.
Számos úttörő eredményt jelentett, és merészen demonstrálja az ország gyors technológiai fejlődését.
A CCTV által közzétett videó szerint két tucat robot hajtotta végre az első folyamatos szabadstílusú asztali boltíves parkourt, az első légi megfordítást, a folyamatos egylábú billentést, egy kétlépcsős, fal által támogatott hátraszaltót és az első 7,5 forgásos Airflare nagy pörgetést.
Kína felgyorsítja erőfeszítéseit, hogy hatékonyabb, mesterséges intelligenciával hajtott robotokat építsen kevesebb emberi ráfordítással.
Hosszú utat tettek meg a robotok a tavalyi gála óta, ahol a humanoidok zsebkendővel ingatag néptáncot adtak elő. Az idei gépek sokkal stabilabbnak tűntek, ami egyértelmű előrelépést jelez.
Mit jelent ez a gálán túl
A látványon túl azonban továbbra is kérdések merülnek fel: mennyire fejlettek ezek a robotok, és fejlesztésük aggályokat vet fel?
A vállalatok világszerte tesztelik a humanoidokat gyárakban és raktárakban, és néhány cég pozicionálja azokat jövőbeni otthoni használatra.
A védelmi szakértők szerint az ilyen gépeknek végül katonai alkalmazása is lehet.
„Valószínűleg van hely az ember és állat alakú robotok számára a katonai és biztonsági szervezetekben. Főleg, ha embereknek épített szerkezetekkel, például autókkal, lépcsőkkel és ajtókkal kölcsönhatásba lépnek” – mondta Hans Liwång, a Svéd Védelmi Egyetem védelmi és biztonsági rendszertudományi professzora az 2022 Plusz Nextnek.
Arra figyelmeztetett, hogy a valós alkalmazás sokkal összetettebb, mint egy színpadi előadás. Azt mondta, katonai környezetben a robot alakja sokkal kevésbé számít, mint az, hogy kellően „jól fejlett logikája” van-e ahhoz, hogy kiszámíthatatlan környezetben működjön.
Liwång hasonlóképpen óva intett attól, hogy túl sokat olvassanak a nagy horderejű tüntetésekről, mivel azok az állami propaganda szemüvegén keresztül is szemlélhetők.
„Egy begyakorolt, előre megtervezett és ellenőrzött műsor készítése nem árul el sokat a technológia állapotáról. Az ilyen műsorokat úgy tervezték, hogy lenyűgözzék, és ezért valószínűleg túlértékelik a technológia képességeit” – mondta.
Európa tudja tartani a lépést?
Noha Európának nem kell megijednie, oda kell figyelnie – mondta Liwång.
„Európát tájékoztatni kell a nemzetközi fejlődésről. Tanulnunk kell másoktól, nem a nulláról építkeznünk kell. Tanulnunk kell a fejlesztésbe tett erőfeszítésekből és a technikai fejlődésből”.
Észrevételei abból indulnak ki, hogy a humanoid robotika versenyét egyre inkább Kína és az Egyesült Államok vezeti.
Elemzők szerint Kína előnye nagyrészt a gyártási méretekben és az ellátási lánc integrációjában rejlik.
Az ország egy, a szakértők szerint közel vertikálisan integrált robotikai értékláncot épített ki, erős kormányzati támogatással, lehetővé téve a cégek számára a termelés gyors méretarányosítását és az árak csökkentését.
Az Unitree Robotics, amelynek gépei kiemelten szerepeltek a kínai Tavaszi Fesztivál gáláján, 13 500 dolláros (körülbelül 11 280 eurós) alapárat hirdet G1 humanoid robotjára.
A Tesla még nem közölte az Optimus kereskedelmi árát. Egy 2025. januári eredményfelhívás során Elon Musk vezérigazgató azt mondta, hogy a termelési költségek 20 000 dollár (körülbelül 16 700 euró) alá eshetnek, ha az éves termelés eléri az egymillió darabot, ami arra utal, hogy az árak magasabbak maradhatnak, amíg el nem érik a nagyszabású gyártást.
Az International Federation of Robotics, a németországi székhelyű globális ipari szövetség 2024-es jelentése szerint Kína továbbra is a világ legnagyobb ipari robotpiaca, és 2024-ben az összes robottelepítés több mint felét tette ki a világon.
