Kazahsztán a világűr, a technológia, a szakértelem és a tehetségek megosztása, valamint a Di’er-5 nanoműholdat Kínával felbocsátott nanoműholdat, valamint a Szojuz-5/Sunkar rakéta indítására készülő regionális központtá válik.
Kazahsztán és Kína sikeresen elindította a közös Di’er-5 nanoműholdat (Yao-8 küldetés) tudományos kutatás céljából a kínai Jiuquan Satellite Launch Centerből egy Kuaizhou-11 rakéta fedélzetén.
A Di’er-5 nanoműholdat az Al-Farabi Kazah Nemzeti Egyetemen fejlesztették ki a Kínai Északnyugati Műszaki Egyetemmel együttműködve.
„Ezt a nanoműholdat úgy tervezték, hogy tesztelje a nagy pontosságú mozgást, helyzetszabályozást és a Föld-megfigyelési adatok autonóm feldolgozásának elemeit” – mondja Lazzat Abdizhalilova, az elektronika és asztrofizika szakos hallgatója és a műholdfejlesztési program résztvevője.
Az Al-Farabi Kazah Nemzeti Egyetem szerint ahelyett, hogy kizárólag földi állomásokra támaszkodna, a nanoműhold képes felismerni és elemezni a távérzékelési képeket közvetlenül a pályán.
„A nanoműhold a sebességre készült. Nagy érzékenysége gyors adatátvitelt tesz lehetővé a Föld felé, így különösen értékes az olyan időérzékeny alkalmazásokban, mint a környezeti megfigyelés, a vészhelyzeti reagálás és a biztonsági elemzés” – mondta Lazzat Abdizhalilova.
Egyik alapvető funkciója a rendkívül stabil, manőverezhető célkövetés, amely lehetővé teszi, hogy keringési pályán nagy pontossággal kövesse az érdekes objektumokat.
Korábban a kazahsztáni diákok és kutatók gyakorlati tapasztalatokat szereztek az Al-Farabi-1 és Al-Farabi-2 műholdküldetések során.
„Míg a korábbi műholdak főként oktatási és kutatási célokat szolgáltak, a Di’er-5 egy nemzetközi kísérleti küldetés része, sokkal összetettebb célokkal” – tette hozzá Abdizhalilova.
A kazahsztáni tudósok számára Kína kulcsfontosságú partnerré vált a hosszú távú űrbeli együttműködésben.
„Következő lépésünk egy új műhold felbocsátása, amelyet 2026-ra tervezünk. Kazahsztán és Kína új közös kezdeményezéseket vizsgál az űrtechnológiában, a tudományos rakomány fejlesztésétől és a szakemberek képzésétől a Föld-megfigyelési és mesterséges intelligencia projektekig” – mondta Nursultan Meirambekuly, a Farabi Űrtechnológiai Központ vezetője.
2024 júliusában Kazahsztán csatlakozott az orosz-kínai Nemzetközi Holdkutató Állomáshoz (ILRS). Az ország most egy Hold körüli távcső közös felbocsátására készül, valamint a csillagászat és az űrtechnológia terén tett kezdeményezések előrehaladására.
A kazahsztáni Fesenkov Asztrofizikai Intézet már korai fázisú vizsgálatokat végez a küldetés érdekében. A Hold körüli távcső felbocsátását jelenleg 2029-ben tervezik. A jármű egyik fő gyakorlati célja a Hold körüli tér megfigyelése lesz, hogy észlelje az orbitális törmeléket.
A Kazahsztáni Stratégiai Tanulmányok Intézete (KISI) szakértői szerint Kína nemcsak technológiai oldalon, hanem intézményileg is támogatást nyújt tudományos ösztöndíjakon, akadémiai csereprogramokon és mérnöki személyzet képzésén keresztül.
„Eközben Peking folyamatosan kiterjeszti befolyását, integrálja az űrdimenziót a Belt and Road Initiative-ba (BRI), miközben saját űriparának fejlesztésén és más nemzetekkel való összekapcsolásán dolgozik” – mondta Zhadyra Asetkyzy, az Ázsiai Tanulmányok Tanszék vezető szakértője.
Egy tavalyi műszaki-gazdasági együttműködési megállapodás részeként Kazahsztán 100 millió jüan (körülbelül 12 millió euró) támogatást kapott űrágazata fejlesztésének támogatására.
Mikor indul Kazahsztánban a Szojuz 5/Sunkar?
Történelmileg Kazahsztán szorosan kapcsolódik az orosz űrprogramhoz, elsősorban a szovjet korszak kazahsztáni Bajkonur kozmodromán keresztül. Kína növekvő világűrbeli aktivitása azonban azt jelezheti, hogy Asztana már nem egyetlen partnerre támaszkodik.
Oroszország az elmúlt évtizedben csökkentette orbitális kilövéseit. 2015-ben 29 kilövést hajtott végre, míg 2025-ben mindössze 17. Ugyanakkor Kína az Egyesült Államok után a második legaktívabb űrhajózási ország lett, tavaly 93 rakétát lőtt fel.
Kazahsztán folytatja szoros együttműködését Oroszországgal az űrben. 2021-ben a kazah parlament 2050-ig meghosszabbította a Bajkonuri kozmodrom orosz bérleti szerződését.
Kazahsztán és Oroszország több mint húsz éve fejleszti a közös Baiterek Űrkomplexumot. Tokajev elnök tavaly novemberi oroszországi látogatása során a két fél aláírt egy jegyzőkönyvet, amelynek célja a Baiterek-projekt „új lökést” adni.
Az eredetileg 2025 vége előtti kilövésre tervezett Szojuz-5 (más néven Sunkar) rakétát azonban elhalasztották. Most a Roszkoszmosz biztosítja, hogy a történelmi felbocsátásra 2026 márciusának végén kerül sor.
Kazahsztán a regionális űrügyi együttműködés középpontjában
Kazahsztán őrzi az űrtörténet egyik legikonikusabb darabját, a Bajkonuri kilövőállást, amelyről az emberek először hagyták el a Földet az űrbe.
Az ország nem a legénységi küldetésekre törekszik, hanem gyakorlati űrprojektekre koncentrál. A kommunikációs műholdaktól és a Föld-megfigyeléstől a környezeti megfigyelésig, a biztonságig és az adatgyűjtésig.
Ezek a kezdeményezések Kazahsztánt az űrtechnológia és -oktatás regionális központjává változtatják, egy fedél alatt egyesítve a technológiát, a tudást és a tehetségeket.
