Az ESA műhold „belülről kifelé” mutató bolygórendszert talált, amely megkérdőjelezi a kialakulási elméleteket

Dániel Szabó

Az ESA műhold „belülről kifelé” mutató bolygórendszert talált, amely megkérdőjelezi a kialakulási elméleteket

Egy távoli csillag körül keringő újonnan felfedezett bolygó megváltoztathatja a tudósok elképzeléseit a bolygórendszerek kialakulásáról.

A csillagászok azt mondják, hogy felfedeztek egy távoli bolygórendszert, amelyben a bolygók meglepő sorrendben vannak elrendezve, ami megkérdőjelezi a bolygók kialakulásával kapcsolatos, régóta fennálló elképzeléseket.

Naprendszerünkben a Naphoz legközelebb eső négy bolygó kicsi és sziklás, míg a távolabbi négy nagy gázóriás. A tudósok régóta úgy gondolják, hogy ez a minta – a csillag közelében lévő sziklás bolygók és a távolabbi gázbolygók – az univerzumban gyakori.

A Tejútrendszer vastag korongjában felfedezett LHS 1903 nevű csillag azonban mást sugall.

Európa-szerte kutatók bevonásával a csillagászok több teleszkóp adatait elemezve már három bolygót azonosítottak a vörös törpecsillag körül, amely hűvösebb és halványabb, mint a mi Napunk.

A csillaghoz legközelebb eső bolygó sziklás volt, amit két gázóriás követett. Ezt a sorrendet várják a tudósok.

Ám az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygót vizsgáló Cheops űrteleszkópjának megfigyeléseibe beleásva a csillagtól távolabb egy negyedik bolygót fedeztek fel. Meglepő módon ez a legkülső bolygó is sziklásnak tűnik.

„Ez egy belülről kifelé irányuló rendszerré teszi ezt, a sziklás-gáz-halmazállapotú, majd ismét sziklás bolygórenddel” – mondta Thomas Wilson, a tanulmány vezető szerzője és az Egyesült Királyság Warwicki Egyetem planetáris asztrofizikusa az ESA-nak adott nyilatkozatában.

„A sziklás bolygók általában nem alakulnak ki olyan távol otthoni csillaguktól” – tette hozzá Wilson.

Egyik bolygó a másik után

A belső bolygók várhatóan kicsik és sziklásak lesznek, mivel a közeli csillag intenzív sugárzása kifújja a gáz nagy részét a sziklás magjukból.

De távolabb a rendszer hideg vidékein vastag légkör képződhet a magok körül, ami gázóriásokat hoz létre.

A szokatlan LHS 1903 rendszer magyarázataként a kutatók több lehetőséget is kipróbáltak, mielőtt új ötletet javasoltak volna: lehet, hogy a bolygók egymás után jöttek létre, nem pedig egyszerre.

A jelenleg legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint a bolygók egyszerre alakulnak ki egy hatalmas gáz- és porgyűrűben, amelyet protoplanetáris korongnak neveznek.

Ez azt jelenti, hogy az apró porszemek összetapadnak, majd hógolyókká alakulnak, amelyek végül hatalmas bolygókká fejlődnek.

De ebben a rendszerben a tudósok úgy vélik, hogy az LHS 1903 azután alakulhatott ki, hogy a gáz nagy része már eltűnt.

„Mégis itt van egy kicsi, sziklás világ, amely dacol az elvárásokkal” – mondta Wilson.

„Úgy tűnik, megtaláltuk az első bizonyítékot egy olyan bolygóra, amely az úgynevezett gázszegény környezetben alakult ki” – tette hozzá.

Az 1990-es évek óta a csillagászok több mint 6000 bolygót fedeztek fel a Naprendszerünkön kívül, úgynevezett exobolygókat, főként úgy, hogy a csillaguk előtt kereszteződés közben észlelték a fényesség enyhe változásait.

„Történelmileg bolygókeletkezési elméleteink azon alapulnak, amit a Naprendszerünkről látunk és tudunk” – mondta Isabel Rebollido, az ESA bolygókorongkutatója.

„Ahogy egyre több különböző exobolygórendszert látunk, kezdjük újragondolni ezeket az elméleteket.”

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.