Brüsszel – A szerdai hollandiai választások minden bizonnyal az egyik legjobb napnak számítanak, amelyet az európai centristák az elmúlt években élveztek.
Geert Wilders, a szélsőjobboldali populista, aki az EU-ból való kilépést hirdette a 2023-as választások sokkoló győzelme felé vezető úton, 11 kaotikus hónap után elveszítette szavazóinak közel egyharmadát a Szabadságpárt (PVV) koalíciójában.
Ugyanakkor a buzgón Európa-párti liberális Rob Jetten a kampány utolsó napjaiban felpörgött, és jó esélye van arra, hogy miniszterelnök legyen. 38 évesen ő lenne a második világháború óta a legfiatalabb tisztségviselő, és az első nyíltan meleg jelölt, aki ezt betölti.
„Ez történelmi választási eredmény, mert nemcsak Hollandiának, hanem a világnak is megmutattuk, hogy meg lehet győzni a populista és szélsőjobboldali mozgalmakat” – mondta Jetten támogatóinak. „Nagyon szívesen együttműködök más pártokkal egy ambiciózus koalíció mielőbbi elindítása érdekében.”
A brüsszeli tisztviselők magánéletben örültek annak a lehetőségnek, hogy a hollandok és nagyra becsült diplomatáik visszatérnek történelmi helyükre, az EU-ügyek középpontjába, miután két év után elveszítették némi befolyásukat.
„A brüsszeli buborékban sokan üdvözlik egy mainstream, kormánypárti és reformorientált párt felemelkedését” – mondta egy EU-diplomata, akit névtelenül hagytak, mert a téma politikailag érzékeny. „A hollandoknak sokat kell hozzájárulniuk az EU-hoz.”
De még akkor is, amikor megkönnyebbülten fújják ki a levegőt a Wilders közjáték végén, Európa meghatározó liberális központjának lakóinak – az EU-show-t vezető köztisztviselőknek, tanácsadóknak és minisztereknek – jó lenne, ha ne ünnepeljenek túl keményen.
Ha a korábbi évek iránymutatók, a következő kormány végleges formája és politikai tervei hónapokig nem derülnek ki. Ki tudja, mi fog történni Ukrajnában, a Közel-Keleten vagy Donald Trump Kínával vívott kereskedelmi háborújában?
Még akkor is, ha az új koalíció végre megkezdi munkáját, ennek a választásnak majdnem annyira aggasztónak kell lennie az európai liberális centristáknak, mint amennyire örömet okoz nekik.
Jetten Demokrácia 66 pártja még soha nem szerepelt ilyen jól a holland választásokon: feltéve, hogy megkapja a kívánt állást, ő lesz a párt első miniszterelnöke. A héten azt mondta a POLITICÓ-nak, hogy közelebb szeretné hozni Hollandiát az EU-hoz.
Feltámadt az Európa-párti hangulat, mert a bomlasztó Wilders karnyújtásnyira akarta tartani az EU-t, és úgy tűnik, legalábbis egyelőre kikerül a képből. Jetten helyzete aligha lehetne ennél eltérőbb. Valójában úgy hangzik, mint egy EU-föderalista álma.
„Alapértelmezés szerint nem mondunk nemet, hanem elkezdünk igent mondani arra, hogy többet tegyünk együtt” – mondta Jetten a héten a 2022 Plusz-nak. „Nem tudom eléggé hangsúlyozni, milyen súlyos lesz Európa helyzete, ha nem fogunk tovább integrálódni.”
A brüsszeli politikai vitákban a tisztviselők azt várják a következő holland adminisztrációtól, hogy ugyanazt a tág kilátást tartsa fenn: az EU hosszú távú költségvetésének visszafogottságát; a migráció visszaszorítása; a kereskedelem és a versenyképesség fellendítése; és Ukrajna támogatása az erősebb közös védelem mellett.
Az egyik terület, ahol a dolgok bonyolulttá válhatnak, az a klímapolitika. Jetten elkötelezett az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések mellett, és megkötheti a hatalommegosztási megállapodást a Zöld Baloldali Munkáspárttal, amelyet ezen a választáson Frans Timmermans, az EU Green Deal korábbi vezetője vezetett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csökkentette az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket, miközben a jobbközép panaszai szerint azok drágák a fogyasztók és a vállalkozások számára. De szeretne támogatást szerezni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2040-ig történő csökkentésére irányuló új célokhoz.
A brüsszeli politikai megbeszélések kulcsa lesz, hogy a Jetten által vezetett kormány hogyan egyensúlyozza ki az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépéseket a gazdasági növekedés javításával.
Máshol a lakhatás és a migráció – két olyan terület, amelyet gyakran a szélsőjobboldali politikusok kapcsolnak össze – központi kérdés volt a holland kampányban. Mindkettő továbbra is szerepelni fog az EU napirendjén.
Sokak számára, akik a brüsszeli eredményeket figyelik, a legnagyobb aggodalmak gyakorlatiak: vajon a következő holland kormány stabilabb lesz, mint az előző? És mennyi idő alatt jön létre a koalíció? Hét hónap telt el a legutóbbi, 2023. novemberi választás és Dick Schoof 2024. júliusi miniszterelnöki hivatalba lépése között.
„Az európai együttműködéshez elengedhetetlen, hogy egy új kormány stabil legyen, és képes legyen merész döntésekre, tekintettel az Európa előtt álló jelenlegi geopolitikai kihívásokra” – mondta a fent idézett EU-diplomata.
Az Európa-párti diadal és a szélsőjobboldali kudarc ritka jó híre mögött aggasztóbb tendenciák húzódnak meg az EU-centristák számára.
Először is ott van az eredmény puszta volatilitása. A legtöbb szavazó láthatóan az utolsó pillanatban döntött.
Wilders megnyerte a népszavazást, és 2023-ban a holland alsóház 150 helyéből 37-et szerzett, ezúttal 26 mandátumra. Eközben az ANP holland hírügynökség előzetes előrejelzése szerint Jetten D66-os pártja a két évvel ezelőtti mindössze kilenc helyről 26-ra nőtt.
A jobbközép Kereszténydemokrata Fellebbezés 2023-ban mindössze öt mandátumot szerzett, de jelenleg 18 mandátumot szerez az előrejelzések szerint. Ilyen vad hintákkal legközelebb bármi megtörténhet.
A legtöbb nagy párt azt állítja, hogy most nem fognak Wildersszel együttműködni a koalícióban, így Jetten lesz az új miniszterelnök, ha az előrejelzések beigazolódnak. De Wilders azt mondja, még messze van a befejezéstől. „80 éves koromig nem szabadulsz meg tőlem” – mondta a 62 éves férfi támogatóinak.
Valójában Wilders egy ellenzéki időszakot találhat – amely mentes a kormány által megkívánt kötöttségektől és kompromisszumoktól –, amely tökéletes hely az iszlám, a bevándorlás és az EU elleni lázító kampányának folytatására.
Donald Trumpot, Marine Le Pent és Nigel Farage-et leírták, mielőtt visszaviharoztak politikai frontvonalukra.
„Más eredményt reméltünk, de kitartottuk a helyünket” – írta Wilders az X-en. „Elszántabbak vagyunk, mint valaha.”
A másik felhő az Európa-párti horizonton Timmermans sorsa.
A balközépnek szóló jegye jó eredményt várt, és a szavazás előtti hónapokban Wilders Szabadságpártja mögött a második helyen végzett.
De az előzetes előrejelzések szerint a Zöld Baloldali Munkáspárt 25 helyről 20-ra esik vissza. Timmermans – aki 2023-ban is állt – lemondott vezetői posztjáról.
Ez nemcsak a pártnak volt veresége, hanem bizonyos szempontból Brüsszelnek is. Timmermans az Európai Bizottság ügyvezető alelnökeként dolgozott von der Leyen első ciklusa alatt, és egyesek, különösen ellenfelei az EU-buborék létrejöttének tekintették.
Mások arra mutatnak rá, hogy a balközép Európa-szerte küzd.
„Egyértelmű, hogy bármilyen okból nem tudtam meggyőzni az embereket, hogy ránk szavazzanak” – mondta Timmermans. „Itt az ideje, hogy egy lépést hátralépjek, és mozgalmunk vezetését átadjam a következő generációnak.”
A következő választásokig Jetten Európa-pártisága is visszaköszönhet. Ha nem sikerül csodákat hoznia, hogy alátámassza optimista álláspontját a választók előtt, euroszkeptikus ellenfelei kész érvek állnak amellett, hogy mi ment rosszul.
Hollandiában és másutt a közelmúltbeli történelem azt sugallja, hogy nem félnek használni.
