Magas rangú spanyol kormánytisztviselők azzal vádolták az Európai Bizottságot, hogy „részesség” Orbán Viktor magyar miniszterelnök által a hétvégén Budapesten megrendezett LMBTQ+ Pride felvonulás megtiltásához.
A tisztségviselők bírálták az Ursula von der Leyen elnöki bizottságot, amiért nem támadta meg az Európai Bíróság előtt azt a magyar törvényt, amelyre Orbán alapozta a kitiltását, ami tovább növelte az uniós politikai pártok, civil szervezetek és magyar aktivisták frusztrációját.
„Először is, Spanyolország kormánya itt van, megvédi az emberi jogokat és a demokráciát. Másodszor, elítéli az Európai Bizottság bűnrészességét. Harmadszor pedig üzenetet küld nemcsak Európának, hanem a világ többi részének is” – mondta Yolanda Díaz spanyol miniszterelnök-helyettes a 2022 Plusz-nak Budapesten, az Európai Zöld Párt tüntetésén, a Pride-felvonulás előtt.
„Amit mi Spanyolország kormányaként képviselünk Budapesttől a világig, az a remény… a szélsőjobb mindig a peremről érkezik és a középpontba megy” – mondta. „Nem csak az LMBTI-emberek jogait kérdőjelezik meg, hanem az LMBTI-emberek és nők jogaitól a központba kerülnek, amíg a demokrácia meg nem gyarmatosodik” – mondta.
Az Orbán-kormány tavaly márciusban fogadta el a törvényt, amely tiltja az LMBTQ+ közösséget „reklámozó vagy megjelenítő” közgyűléseket a gyermekek védelmének ürügyén. A Pride-ünnepeket országosan ténylegesen betiltva az intézkedés Budapestet az európai kultúrháború epicentrumává tette, európai politikusok elítélték a lépést, kormánytisztviselők és választott képviselők pedig a magyar fővárosba szálltak tiltakozni.
Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sürgette Orbánt, hogy engedje tovább a Pride-ot, de az EU végrehajtó testülete még dönt arról, hogy indít-e bírósági eljárást a magyar törvényjavaslat miatt. A Bizottság már megtámadta a korábbi magyar törvényt, amely 2021-ben tiltotta a gyermekeknek szánt LMBTI+ tartalmakat, és most várja az erről szóló jogerős bírósági ítéletet.
Hadja Lahbib, az EU esélyegyenlőségi biztosa megvédte a Bizottságot a 2021-es törvény kifogására hivatkozva, amelyet a Legfelsőbb Bíróság főtanácsnoka, Tamara Ćapeta támogat egy június eleji véleményében.
„Tehát elemezzük a törvényt… tudod, hogy néha stratégiainak kell lennünk” – mondta Lahbib a Pride-felvonulás előtti napon tartott budapesti sajtótájékoztatón.
„Meg kell választani a pillanatokat, és nem akarunk beleavatkozni sem a nemzeti ügyekbe, sem a hatáskörökbe, sem egy kényes eljárásba” – mondta Lahbib.
Díaz kollégája, Ernest Urtasun kulturális miniszter, aki szintén csatlakozott a budapesti felvonuláshoz, azt mondta, hogy a spanyol kormány „nagyon-nagyon aggódik” a kérdés miatt. Minden haladó kormánynak „kötelessége”, hogy „útban álljon”, amikor alapvető jogok elleni támadások érik – tette hozzá.
Díazt visszhangozva Uratsun azt mondta, hogy a madridi kormány azt várja, hogy „az Európai Bizottság erős legyen az uniós jog védelmében”.
„Szeretnénk, ha az Európai Bizottság sokkal erősebb lenne, mint amit az elmúlt hónapokban tett” – mondta Uratsun.
A spanyol delegációhoz csatlakoztak Budapesten Franciaország és Hollandia kormányképviselői, valamint több tucat ország képviselői, valamint a nagy európai fővárosok polgármesterei.
A szombat délelőtti sajtótájékoztatón az Európai Parlament szocialista, baloldali, zöld és liberális frakciójának elnökei is sürgették a Bizottságot, hogy indítson kifogást a törvény ellen.
„A szavak nem elégek” – mondta a szocialisták és demokraták frakcióvezetője, Iratxe García Pérez. „Cselekvésre van szükségünk. A cselekvés pedig azt jelenti, hogy az Európai Bizottság megindítja a jogsértési eljárást e törvény ellen” – mondta García Pérez.
A civil szervezetek arra is felszólítják az Európai Bizottságot, hogy avatkozzon be az ellen, hogy Magyarország az arcfelismerő technológiát alkalmazza a Pride-felvonulás résztvevőinek azonosítására. Több tucat digitális és emberi jogi szervezet szerint a technológia Magyarország általi használata az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló törvényének „kirívó megsértése” Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és technológiáért, jogállamiságért és egyenlőségért felelős kollégáihoz intézett nyílt levelében, amint azt a 2022 Plusz elsőként közölte.
Május végi közös nyilatkozatban 20 tagállam, köztük Spanyolország, Németország és Franciaország fejezte ki aggodalmát az alapvető jogok Orbán-féle szigorával kapcsolatban, és felszólította a Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt tegyen meg a demokratikus visszaesés megakadályozása érdekében Magyarországon.
