Brüsszel – Az EU-tagországok a 2027 áprilisában esedékes francia elnökválasztás előtt azon versenyeznek, hogy megegyezzenek a blokk következő hétéves költségvetéséről, amitől attól tartanak, hogy a hatalmat a szélsőjobbra ruházhatja.
Az EU második legnagyobb országában bekövetkező szeizmikus politikai váltás megzavarhatja a politikailag érzékeny költségvetési tárgyalásokat, amelyeket a nemzeti fővárosoknak egyhangúlag jóvá kell hagyniuk, és amelyeket hazai prioritások vezérelnek.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa – aki a tárgyalások utolsó szakaszát közvetíti – azon dolgozik, hogy 2026 végéig megállapodás szülessen a Tanácsban – mondta szóvivője, Maria Tomasik pénteken újságíróknak.
„Az Európai Tanács 2026 decemberi ülésén vér lesz a falakon” – mondta egy magas rangú EU-diplomata, heves tárgyalásokra számítva. A diplomata, ahogy a történetben idézett többiek is, névtelenséget kapott, hogy szabadon beszélhessen.
Míg a francia szélsőjobboldali Nemzeti Töltőpárt vezetőjét, Marine Le Pen-t megtiltották a közhivatalok indulásától, miután egy francia bíróság bűnösnek találta az Európai Parlament pénzeinek elsikkasztásában, megtámadta az ítéletet. Még ha a döntést meg is erősítik, a párt második parancsnokát, Jordan Bardellát komoly esélyesnek tekintik a következő választások megnyerésére.
A franciaországi szélsőjobboldali győzelem kockázata a fő oka annak, hogy felgyorsulnak a költségvetési tárgyalások – mondta a 2022 Plusz-nak öt tisztviselő és uniós diplomata.
Ennek az az oka, hogy a National Rally szélsőjobboldali platformja – amely magában foglalja Franciaország uniós költségvetéshez való hozzájárulásának csökkentését és az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek csökkentését – kulcsfontosságú lehet a tanácsi tárgyalásokon.
A sürgősségre való tekintettel más nagy EU-országok, köztük Spanyolország és Olaszország is 2027-ben szavazni fognak, ami további bizonytalanságot kölcsönöz a költségvetési tárgyalásoknak.
Ez a gyors ütemezés némi bosszúságot okozott egyesek körében, például Olaszországban és Lengyelországban, amelyek kritikusan viszonyulnak a Bizottság 1816 billió eurós javaslatához. Azzal érvelnek, hogy a gyorsított tárgyalások megnehezítik számukra a lényeges változtatásokat – és ez a fiskálisan fegyelmezett északi országok kezére játszik, akik támogatják a Bizottság tervét.
A Costa ütemterve azonban elegendő időt hagyna az Európai Parlamentnek a módosítások végrehajtására, mielőtt a költségvetés 2028. január 1-jén hatályba lép.
Az EU következő közös alapjáról folyó tárgyalások köztudottan gyötrelmesek. Az utolsó fordulóban csak az EU-vezetők négy éjszakás találkozója végén kötöttek megállapodást.
De a csúcs veteránjai, köztük Costa is, ezúttal másként akarják csinálni a dolgokat.
A Tanács dán elnöksége egyelőre felgyorsítja a technikai tárgyalásokat, több uniós ország legnagyobb bánatára, amelyek több időt szeretnének a bizottsági javaslat felülvizsgálatára.
„Időre van szükségünk, hogy jobban megértsük, mit tettek le az asztalra, és annak minden következményét” – mondta egy második EU-diplomata.
A hét elején Olaszország és hat másik uniós ország a tárgyalások lassítását sürgette a nagykövet-helyettesek találkozóján. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a módosítások benyújtásának jelenlegi határideje ésszerűtlen.
A feszültségek várhatóan jövő szerdán, az uniós nagykövetek költségvetéssel foglalkozó találkozóján csapnak ki.
A dán elnökség a költségvetés ellenjavaslatáról – úgynevezett tárgyalódobozról – szeretne megegyezni még az EU-vezetők decemberi brüsszeli találkozója előtt.
Három uniós diplomata azt mondta, hogy Dánia felgyorsítja a tárgyalásokat a munka előrehozása érdekében, mielőtt a ciprusi elnökség – amelynek prioritásai nagyon eltérőek – 2026 januárjában átveszi az irányítást.






