Budapesten egyre többször felbukkan a hír: az állam és a rendőrség új arcfelismerő rendszereket vet be eseményeken és utcai kamerákon keresztül.
De mit tudunk erről igazán?
És mi az, ami még csak tervezet, de nem valósult meg?
Ebben a cikkben összefoglalom, mit mutatnak a tények.
1. Az új jogszabály – Pride és tüntetés, arcfelismerés
2025 márciusában a parlament egy olyan módosítást fogadott el, amely megtilt bizonyos rendezvényeket (pl. Budapest Pride), és engedélyezi ezek arcfelismerő kamerákkal történő felderítését, valamint büntetés kiszabását – akár 200 000 forintig terjedő bírság formájában.
Emellett születtek módosítások, amelyek érvényesítik az ún. „gyermekvédelmi” jognál előbbre helyezett közrendi indokokat, és engedélyezik az arcfelismerés alkalmazását rendőrségi felhatalmazással .
2. Hol használhatják? – Nem valós idejű rendszer működik
A gyakorlatban az új törvények lehetővé tették, hogy a rendőrség joggal használjon arcfelismerést Pride-rendezvényeken és más tiltott eseményeken.
Ugyanakkor szakemberek szerint Magyarországon még nem épült ki teljes, valós időben működő rendszernép) – a nyilvántartott képeket inkább utólagos elemzésre használják fel, nem „élőben figyelik” az emberek arcát.
3. Milyen technológia állhat emögött?
- Több mint 35 000 kamerát terveztek országos hálózatra („Szitakötő”-hálózat), de ez a projekt lényegében megrekedt pénzügyi okok miatt
- Ezen felül orridőben történő felismeréshez nagy teljesítményű mesterséges intelligencia és felszerelt rendszerek szükségesek, ami még nem bizonyítottan működik közterületen
4. EU és technológiai aggályok
Az EU AI Act-je tiltja a valós idejű arcfelismerést nyilvános helyeken, kivéve rendkívüli esetekben (terrorizmus, emberrablás stb.)
Mélyebb aggodalomra ad okot, hogy Magyarország jogi környezet módosítása tágabb felhatalmazást adhat, és az EU már vizsgálja ezt a kérdést.
5. Civil visszhang, tiltakozások
- Több tüntetés is volt a Pride-tilalmak, a gyűlöletbeszéd-törvények és az arcfelismerés ellen Budapesten. A Momentum párt és más aktivisták is felszólaltak
- Az Amnesty, az EU 17 országa és számos jogvédő szervezet human rights aggályokat emeltek, mivel ez visszafordíthatja az összegyűlés szabadságát
Összegzés
- A 2025–ös törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy járványügyi felhatalmazással arcfelismeréssel azonosítsanak embereket tiltott rendezvényeken.
- Valós idejű, országos arcfelismerő hálózat még nem működik Magyarországon, de a jogi keretek adottak.
- Az EU törvényei alapján ez a rendszer mérsékelt bevezetést is jogilag veszélyessé teheti.
- Civil tiltakozás és nemzetközi nyomás is folyamatosan jelen van a téma kapcsán.
