Több hónapig tartó találgatás után az Európai Bizottság bejelentette, hogy 2040-re 46 százalékos villamosítási célt tűz ki az EU gazdaságára. A lépés célja az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése, de a kritikusok azzal érvelnek, hogy a magas villamosenergia-árak megnehezíthetik az EU céljait.
Az Európai Unió gazdaságának 2040-ig el kell érnie a 46 százalékos villamosítási célt a közlekedésben, az iparban és az épületekben, hogy évi 260 milliárd euróval csökkentse az importált fosszilis tüzelőanyagok költségeit – közölte pénteken az EU Bizottsága, amikor javaslatokat mutatott be a folyamat megkönnyítésére.
A javasolt intézkedések magukban foglalják az energiahálózat-üzemeltetők által felszámított díjak reformját, az energiaadózást és az épületek hatékonyságát.
Brüsszel fokozza villamosítási erőfeszítéseit annak a tülekedésnek a részeként, hogy gyors megoldásokat találjon a Hormuzi-szorosból származó olaj- és gázveszteség ellensúlyozására, amely felfedte az EU súlyos függőségét az importált fosszilis tüzelőanyagoktól.
A magas villamosenergia-árak csökkentésére irányuló ösztönzők nélkül azonban a Bizottságnak a gazdaság villamosítására irányuló terve nehezen értékesíthető.
Brüsszel felismerte, hogy egyes uniós országokban a villamos energia továbbra is szigorúbb adóköteles, mint a gáz. Amint azt korábban Ursula von der Leyen bizottsági elnök és António Costa, a Tanács elnöke is megjegyezte, ez gyengíti a háztartások és a vállalkozások ösztönzőit a tisztább technológiákra, például hőszivattyúkra és elektromos járművekre való átállásra.
Ennek az egyensúlyhiánynak a megoldására a Bizottság olyan jogi elvet javasol, amely előírja a tagállamoknak, hogy biztosítsák, hogy a villamos energiát ne adóztassák meg a földgáznál súlyosabban, ugyanakkor a kormányok szabadon határozzák meg nemzeti adórendszereik szerkezetét az EU energiaadó-szabályai alapján.
„Általános elvet javasolunk, amely szerint a villamos energiát nem szabad magasabb adókkal megadni, mint a gázt” – mondta újságíróknak egy magas rangú biztos.
A Bizottság tisztviselői megerősítették, hogy a 46 százalékos cél referenciaként szolgál majd az EU előrehaladásának mérésére a fosszilis tüzelőanyagok tiszta villamos energiával való felváltása terén a közlekedésben, az épületekben és az iparban.
Az EU végrehajtó testülete hangsúlyozta, hogy a célt az EU 2030 utáni éghajlat- és energiastratégiájához kapcsolódó szélesebb elemzési keret fogja támogatni, és további részletek még ebben az évben várhatók.
Az EU villamosítási üteme a vártnál lassabban haladt – ismerte el a Bizottság – az elmúlt évtizedben 23 százalékon stagnált – annak ellenére, hogy fontos az EU éghajlati, versenyképességi és energiabiztonsági céljainak elérése szempontjából. A gazdaság fennmaradó 77 százalékát nagyrészt fosszilis tüzelőanyagok működtetik.
Hőszivattyúk és elektromos járművek
Az EU gázfogyasztásának körülbelül a fele az épületekből származik, amelyek az egyik legnagyobb villamosítási potenciállal rendelkező ágazatnak minősülnek.
„Az épületek energiafogyasztásának villamosítása (…) a többszörös előny ellenére is meglehetősen lassan halad” – mondta a vezető biztos.
A Bizottság azt tervezi, hogy előmozdítja a hőszivattyúk szélesebb körű alkalmazását az új épületekben, javítja a telepítési költségek átláthatóságát, egyszerűsíti az engedélyezési eljárásokat, és jobban kihasználja a meglévő finanszírozási eszközöket, hogy segítse a háztartásokat a gázfűtésről az elektromos fűtésre való átállásban.
„Egy energetikai átállás, amelynek élen jár a villamosítás, támogathatja például az elektromos járművek gyártását az EU-ban azáltal, hogy hozzávetőleg 120 millió akkumulátoros elektromos jármű elterjedését ösztönözné a mai 8 millió akkumulátoros elektromos járműhöz képest, és körülbelül 100 millió hőszivattyút, szemben a ma telepített 30 millió hőszivattyúval” – olvasható a Bizottság választási tervében.
Christian Ehler német európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt energiaügyi szóvivője pénteken azt mondta, hogy az úgynevezett villamosítási cselekvési terv pozitív jelzést küld a magas európai villamosenergia-árak csökkentésére a „hálózati szabályzatokra, hálózati díjakra és rugalmasságra vonatkozó ígéretes intézkedésekkel”.
„A villamos energiának olcsóbbá kell válnia a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás megvalósításához. Az EU-nak mindent meg kell tennie, ami a piaci alapú gazdaságon belül ésszerű, hogy ezt a célt elérje” – mondta újságíróknak.
A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetése
Thomas Lewis, a Climate Action Network Europe nevű civil szervezet energiapolitikai szakértője szerint a 46 százalékos villamosítási cél fontos irányt jelez Európa energetikai átmenetében, különös tekintettel arra, hogy a blokk új szabályokat javasol a fosszilis tüzelőanyagok év végéig történő fokozatos megszüntetésére.
Lewis azonban arra figyelmeztetett, hogy a terv hatása „ellentétes hatású lesz”, ha nem kísérik erőteljes intézkedések a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetésére, valamint a 2030 utáni kötelező energiahatékonysági és megújuló energiacélok.
Noha a javaslatot összességében pozitívként támogatta, Lewis figyelmeztetett, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatása továbbra is torzítja a piaci árakat, és mesterségesen csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok költségeit.
„A 100 GW-os éves megújuló energiaforrások kiépítésére vonatkozó KPI-nek a szivárgásban lévő eltávolítása azt kockáztatja, hogy a fosszilis tüzelőanyagokon keresztül új villamosenergia-igényt elégítenek ki” – mondta Lewis, megjegyezve, hogy a hivatalos javaslat elmarad a tiszta energiával kapcsolatos ambícióktól.
„A megújuló energia használatának megkétszerezése és az energiamegtakarítás növelése a leggyorsabb út a megfizethető, biztonságos és fenntartható energiaellátáshoz.”
Christian Kjaer, a brüsszeli székhelyű SuperGrid Europe non-profit szervezet ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy Európa-szerte az adópolitika évtizedek óta visszatartja a villamosítást.
„Merész lépés a Bizottságtól, hogy arra kéri a tagállamokat, hogy csökkentsék a villamosenergia-adót a gázadók alá, és ez a nemzetek saját hosszú távú érdeke” – mondta Kjaer, hozzátéve, hogy a 46 százalékos cél „értelmetlen” lenne, ha elszigetelten alkalmaznák, vagy ha olyan eszközzé válna, amely aláássa a 2040-re kitűzött megújuló energiára és hatékonyságra vonatkozó célkitűzéseket.
