Xi Jinping és Kassym-Jomart Tokayev több mint 70 kereskedelmi megállapodást írt alá a sanghaji mesterséges intelligencia világkonferencia keretében, beleértve Közép-Ázsia első akkumulátorgyárát a CATL-lel és egy új Kaszpi-tengeri kikötői terminált.
Hszi Csin-ping kínai elnök elmondta kazahsztáni kollégájának, Kasszim-Dzsomart Tokajevnek, hogy a kétoldalú kapcsolatok új történelmi csúcsra jutottak a sanghaji tárgyalásokon, mivel a két ország több mint 70 kereskedelmi megállapodást írt alá több mint 13 milliárd dollár (11,4 milliárd euró) értékben.
„Közös erőfeszítéseinknek köszönhetően a Kína és Kazahsztán közötti állandó átfogó stratégiai partnerség új szintre lépett. Még mindig jelentős fejlődési lehetőség van a további fejlődésre” – mondta Xi a Mesterséges Intelligencia Világkonferencia margójára.
A két ország közötti kereskedelem éves szinten elérte a 49 milliárd dollárt (42,8 milliárd eurót), a halmozott kínai befektetések Kazahsztánban pedig meghaladják a 30 milliárd dollárt (26,2 milliárd eurót).
Jelenleg több mint 8500 kínai támogatott vállalat működik Kazahsztánban, mivel Peking továbbra is Asztana legnagyobb kereskedelmi partnere.
„Országunk mindig készen áll arra, hogy üzleti környezetet biztosítson a kínai befektetőknek. Garantáljuk a befektetések jogi védelmét, a modern infrastruktúrát és a képzett munkaerőt” – mondta Tokajev.
A kiemelt ügyletek között a két fél megállapodott Közép-Ázsia első akkumulátorgyártó üzemének megépítéséről a kínai elektromos jármű-akkumulátor-óriással, a CATL-lel együttműködve, a kínai autógyártókkal való szélesebb körű együttműködés mellett.
Már folyamatban van egy petrolkémiai komplexum a Sinopeccal, egy kukoricafeldolgozó üzem a Fufeng csoporttal és egy pamut-textil klaszter a Lihua csoporttal.
Kazahsztán és Kína megállapodást is írt alá Kazahsztán első szivattyús vízerőművének közös fejlesztéséről az Almati régióban található Kargaly folyó völgyében.
A logisztika továbbra is stratégiai előny
Kazahsztán tavaly a Kína és Európa közötti vasúti áruszállítás nagyjából 85%-át bonyolította le, Tokajev szerint ezt a pozíciót stratégiai előnyre akarta fordítani.
„Kazahsztánnak a Kínát Közép-Ázsiával, a Kaukázussal, a Közel-Kelettel és Európával összekötő fő szállítási és logisztikai csomóponttá kell válnia” – mondta.
Az ország 13 nemzetközi közlekedési folyosóhoz kapcsolódik, és a kormány az elmúlt 15 évben több mint 35 milliárd dollárt fektetett be a közlekedési infrastruktúrába.
Két új projekt célja a kapacitás további bővítése. A Bakty-Ayagoz vasútvonal további vasúti átjárót nyit a kazah-kínai határon.
A Kaszpi-tenger melletti Kuryk kikötőben a kínai Guoyou Materials Group egy 15 millió tonnás éves kapacitású multifunkcionális terminál építését tervezi. Kazahsztán és Kína egy közös vállalat létrehozásáról is tárgyalt a Kaszpi-tenger kotrására a kikötő mélységének és hasznosságának megőrzése érdekében.
Ami a digitális oldalt illeti, Kazahsztán Smart Cargo platformot fejleszt a vámügyi, logisztikai és kereskedelmi műveletek egyetlen digitális rendszerbe történő integrálására.
Tokajev kiemelte továbbá az Alatau Cityt, egy új városfejlesztést, amely a „Digital by Default” modellre épül, intelligens közlekedési és digitális fizetési infrastruktúrával.
Tokajev az AI-konferencia beállítását használta arra, hogy a technológiát nemzeti prioritássá nyilvánítsa. „Ma már nem elég a természeti erőforrásokra támaszkodni. A versenyképességet a technológia, az adatok és a mesterséges intelligencia határozza meg” – mondta.
Kazahsztán 27 millió tonnás gabonatermést regisztrált, amit Tokajev részben a precíziós gazdálkodás, a drónfigyelés és a műholdas terménygazdálkodás elterjedésének tulajdonított. Jelenleg több mint 200 mezőgazdasági vállalkozás működik intelligens gazdaságként.
A két ország aláírta a 2027–2030 közötti időszakra szóló kereskedelmi és gazdasági együttműködési ütemtervet a jövőbeli együttműködés szabályozására.
