Brüsszel egyszerűbb szabályokat és okosabb eszközöket akar. Ám a homályos határidők, a nagy sürgősségi kiskapuk és a létszámhiány miatt előfordulhat, hogy a nagyjavítás nem vezet eredményre.
Április végén a Bizottság közleményt terjesztett elő – „Egy egyszerűbb, világosabb és jobban érvényesített uniós szabálykönyv” – egy tömör dokumentum arról, hogyan lehet javítani az uniós jogalkotás minőségén, fokozni az átláthatóságot, fokozni az érdekelt felek bevonását, az uniós jogszabályok alapos megtisztítását, az esetleges túlszabályozás kezelését, vagy akár elkerülni az uniós szabályok tagállami szintű átültetését.
Bár a dokumentum rögzíti az EU jogalkotásában szükséges változtatások egy részét, a fellépések listája lehetne ambiciózusabb és jövőorientáltabb. Különösen most, amikor a Bizottság széles körű belső megbeszéléseken megy keresztül a hatékonyságról, az intézményi mesterségesintelligencia-készültségről és egyebekről.
A Consumer Choice Center Europe legújabb, „Bölcsebb szabályozás – Hogyan kell átalakítaniuk a jogalkotást az EU-nak és az egyes tagállamoknak az európai gazdaság versenyképességének megőrzése érdekében” című kiadványa ugyanezt a közleményt értékeli, azonosítja a jelenlegi jogalkotási és konzultációs folyamatok strukturális hibáit, és megvalósítható, technikailag előremutató ajánlásokat kínál mind az uniós intézmények, mind a tagállamok kormányai számára.
A pozitívumok: Technikai megoldások
Örvendetes változás – a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az eljárási eltéréseket átláthatóan rögzíti és jelenti az indokolásban.
Remélhetőleg ez azt jelenti, hogy mind a jogalkotók, mind a polgárok tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen gyakran és miért fordulnak elő eljárási eltérések (például a jobb szabályozásra vonatkozó iránymutatások minden lépésének elmulasztása).
A dokumentum azt is ígéri, hogy közvetlenül értesíti az érintetteket, amikor a konzultáció összefoglalói megjelennek a „Vannak véleményt” portálon – ez látszólag egyszerű dolog, de ez eddig nem valósult meg.
Végül a Bizottság javasolja a technológiai haladás kihasználását, és új informatikai eszköz bevezetését ígéri az uniós jogszabályok kezelésére, a végrehajtási szabályok nyomon követésére, valamint a szabályozási átfedések és bonyolultságok azonosítására.
Ezt a célkitűzést az elsődleges célok közé kell emelni, mivel számos, az EU intézményi kereteinek összetettségéből és az eltérő érdekekből fakadó mélyen gyökerező probléma kezelésében segíthet.
Megoldatlan kérdések
A Bizottság korábbi, jobb szabályozásra vonatkozó bizonyítási felhívása széles körű kritikát váltott ki az érdekelt felek bevonási eljárásaival kapcsolatban. Különféle érdekelt felek többek között semlegesebb nyilvános konzultációs terveket, reális részvételi határidőket kértek.
Mindazonáltal a nyomon követési dokumentum nem foglalkozott a nyilvános konzultációk tervével, és homályosan ígéretet tett arra, hogy „amennyiben csak lehetséges” elkerüli a szabadságolási időszakok beszámítását, miközben fenntartja a jogot, hogy a szokásos 12 hetes időtartamot mindössze hat hétre csökkentsék.
A Bizottság saját munkájának önértékelése és a javításra vonatkozó konkrétabb javaslatok korlátozottak.
A jobb szabályozás elveinek be nem tartásáról szóló történelmi bizonyítékok azt mutatják, hogy nem elég az elveket egyszerűen meghatározni; szorosan figyelemmel kell kísérni és érvényesíteni kell ezek alkalmazását az intézményekben, és hatékonyan meg kell változtatni az intézményi kultúrát.
Maga az ombudsman által kifogásolt téma – a sürgősségi eljárás – továbbra is nagyon tág.
Az EB definíciója négy kiváltó tényezőt tartalmaz: 1) válságok vagy sokkok, 2) a tétlenség súlyos következményei, 3) jogi határidők és 4) „sürgős cselekvést igénylő politikai kontextus”.
Míg az első kettő jogos, az utóbbi kettő elég tág ahhoz, hogy igazoljon szinte bármilyen eljárási parancsikont, ezért óvatosan kell kezelni, és végül felül kell vizsgálni.
Ajánlások a Bizottságnak és az EU-tagállamoknak
A Consumer Choice Center Europe jelentése végrehajtható ajánlásokat fogalmaz meg az Európai Bizottság számára. Az ajánlások a jogalkotás javítására, az intézményi képességek javítására és a technológia kiaknázására összpontosítanak, hogy biztosítsák az uniós szabályok egyszerűségét és érthetőségét. Végül az elszámoltathatóság elősegítésére és annak biztosítására helyezik a hangsúlyt, hogy a brüsszeli buborékban mindenki részt vegyen, vagy legalábbis a jelenleginél jobban.
A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz az egyes EU-tagállamok számára, amelyek egyre inkább képtelenek lépést tartani az EU jogalkotási ütemével, aminek következtében az uniós döntéshozatalban való részvétel korlátozott. Míg az EB a hírek szerint azt fontolgatja, hogy többletmunkaerőt küld a fővárosokba, maguk a fővárosok gyakran létszámhiányosak, nem tudnak reagálni, nem is beszélve arról, hogy proaktívan javasolják saját napirendi pontjaikat.
Miért van erre szükségünk?
Mario Draghi nemrég azt mondta, hogy az EU-nak pragmatikus föderációvá kell fejlődnie ahhoz, hogy fenntartsa globális versenyképességét.
Ez az integráció azonban ellenállásba ütközik, hacsak a tagállamok és a külső érdekeltek nem érzik úgy, hogy valóban integrálódtak a folyamatba, és nem bíznak erősen az EU intézményeiben és jogalkotásában, miközben az európai vállalkozások úgy döntenek, hogy Európán belül és Európáért működnek, nem pedig annak ellenére.
Ez utóbbi eléréséhez elengedhetetlen az európai jogalkotási folyamat javítása, és azt az európai társadalom minden tagjának komolyan kell vennie, politikai beállítottságától függetlenül.
Az alkalmazkodás és a fejlesztés elmulasztása, nemcsak a sebesség, hanem a minőség szempontjából is, elkerülhetetlenül tovább fokozza a belső feszültségeket, szítja a politikai populizmust és erősíti az EU-ellenes hangulatot.
