Spanyolország dicséri a közoktatást, de csaknem 309 millió eurót csökkent az elnökségi alkalmazottak fizetésére

Dániel Szabó

Spanyolország dicséri a közoktatást, de csaknem 309 millió eurót csökkent az elnökségi alkalmazottak fizetésére

A kabinet jóváhagyja, hogy 309,8 millió eurót helyezzenek át az Oktatási Minisztériumból az Elnökségi, Igazságügyi és Parlamenti Kapcsolatok Minisztériumba, hogy fedezzék a személyzeti költségeket a kiterjesztett állami költségvetés keretében.

Július 14-én, kedden a kormány jóváhagyta a Minisztertanácsban az Oktatási, Szakképzési és Sportminisztérium több mint 309 840 eurós költségvetési átcsoportosítását az Elnökségi, Igazságügyi és Országgyűlési Kapcsolatok Minisztériumába.

A pénz célja – ahogyan azt magában a megállapodásban is szerepel – nem hagy kétséget: az 1. fejezet hiányosságainak fedezése. Más szóval, a Félix Bolaños által vezetett osztály személyzeti költségei.

Ez a fejezet tartalmazza a minisztériumhoz tartozó közalkalmazottak bérszámfejtését, társadalombiztosítási járulékait, szolgálati időnövekményét és bérpótlékát. Ez a pénz az adminisztratív struktúra fenntartására szolgál, nem pedig konkrét programok vagy beruházások finanszírozására.

A művelet nem elszigetelt kivétel. Alig néhány hónappal ezelőtt, áprilisban ugyanez az ügyvezető már csaknem 30 millió eurót fordított a korábban Pilar Alegría oktatási miniszter által vezetett minisztériumtól az igazságszolgáltatáshoz. Ez a példa a fellendülési tervhez kapcsolódó digitalizációs projektek finanszírozása volt.

A különbség most a méretarányban van: tízszer annyi pénz és egy olyan úti cél, amely nem technológiai modernizáció, hanem egyszerűen a fizetések teljesítése.

Miért az oktatás és nem egy másik minisztérium?

A hivatalos magyarázat a költségvetés meghosszabbítására utal. A még érvényben lévő 2023-as számlák mellett a kormány három pénzügyi éven át nem tudott új költségvetést elfogadni, így minden olyan kiadást, amely nem fér bele az örökölt tételek közé, osztályok közötti pénzmozgással kell fedezni.

Az Elnökségi, Igazságügyi és Országgyűlési Kapcsolatok Minisztériuma rendes pénzeszközeinek több mint 73%-át személyzeti költségekre fordítja, ezt a részt kormányzati források szerint túlterhelték a közszféra fizetésének emelkedése.

A megállapodás nem magyarázza meg, hogy miért az oktatást választották ennek a szakadéknak a betömésére. A Minisztertanács által jóváhagyott szöveg nem határozza meg, hogy 310 millió euró elvesztése után mely konkrét tételeknél (támogatások, tantermi digitalizálás, felzárkóztatási támogatás vagy szakképzés) marad kevesebb költségvetési mozgástér. Egyszerűen megerősíti az ábrát és a végső rendeltetési helyet.

Világos a kontraszt a hivatalos narratívával. Míg a most Milagros Tolón, korábban Pilar Alegría által vezetett Oktatási Minisztérium a közelmúltban azzal büszkélkedett, hogy több mint 31 millió eurót osztott szét az autonóm közösségek között a szakképzés fellendítésére, vagy a fellendülési tervnek köszönhetően kapott európai forrásokat, addig ugyanez a minisztérium most tízszer nagyobb összeget lát a kasszából nyilvános szavazással vagy konkrét parlamenti vita nélkül.

A költségvetés nélküli kormányzás politikai költsége

A költségvetés meghosszabbítása nem csupán technikai probléma. Minden ilyen jellegű átruházás olyan döntések meghozatalára kényszeríti a kormányt, amelyeket egy frissített beszámolóval rendelkező forgatókönyv esetén más szintű ellenőrzés mellett vitattak volna meg és hagytak volna jóvá.

A Független Költségvetési Felelős Hatóság többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az új költségvetések hiánya megnehezíti mind a gazdasági tervezést, mind az állami számlák felügyeletét.

Ebben az összefüggésben az a döntés, hogy egy másik minisztérium belső működésének megerősítése érdekében levágják az oktatást, teljesen kiszámítható politikai szárnyat nyit meg. Az ellenzéknek most konkrét érve van (számadat, dátum, aláírt megállapodás), amellyel megkérdőjelezheti a közoktatás társadalmi prioritásként kezelt kormányzati narratívája és a gyakorlatban az állami adminisztratív gépezet számára előnyös költségvetési döntések közötti szakadékot.

Ezzel közvetetten maga a kormány is elismeri a probléma középpontjában álló strukturális feszültséget: új számlák nélkül a személyzeti kiadások folyamatosan emelkednek, miközben a minisztériumoknak egy újabb évre tervezett pénzügyi kerethez kell alkalmazkodniuk. A függő kérdés, hogy hány hasonló átcsoportosításra lesz szükség, miközben a 2026-os költségvetésről folyó tárgyalások továbbra is blokkolva maradnak.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.