Az első diagnosztikai röntgenfelvételek az űrrepülés során

Dániel Szabó

Az első diagnosztikai röntgenfelvételek az űrrepülés során

A kereskedelmi űrrepülés személyzetének tagjai elkészítették az első diagnosztikai röntgenfelvételeket az űrben, egy hordozható eszköz segítségével, amely kikövezheti az utat a jobb egészségügyi ellátáshoz a hosszú távú küldetések során.

Ahogy az űrmissziók egyre gyakoribbá válnak és tovább tartanak, a kutatók azt kutatják, hogyan hozhatják közelebb az egészségügyi ellátást az űrhajósokhoz. A hordozható orvosi technológiák kulcsszerepet játszhatnak, amint azt a közelmúltban egy űrhajó fedélzetén egy új röntgenkészüléket tesztelő tanulmány kimutatta.

Egy kereskedelmi űrrepülésen tartózkodó, nem egészségügyi személyzet tagjai megszerezték az első diagnosztikai röntgenfelvételeket, amelyeket egy orbitális repülés során készítettek egy hordozható vezeték nélküli digitális röntgengenerátor segítségével.

Az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság Radiology folyóiratában közzétett eredmények azt mutatták, hogy a képek minősége ugyanolyan jó, mint a szárazföldön.

A kutatók megjegyezték, hogy a repülés közben készült röntgenfelvételek teljes képminőségben, térbeli felbontásban és kontrasztfelbontásban megegyeztek a felszállás előtt készült röntgenfelvételekkel.

Az egyik fő akadály azonban továbbra is a páciens helyes helyzetének meghatározása a mikrogravitációban – egy olyan fizikai állapotban, amelyben a gravitáció észlelt vonzása rendkívül gyenge, ami miatt a tárgyak és az emberek súlytalannak tűnnek.

A központi test képei, mint például a mellkas, a medence és a has, rosszabbul helyezkednek el repülés közben, mint a kéz vagy az alkar.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a résztvevők becsült sugárterhelése nem volt nagyobb, mint a normál klinikai képalkotás során a Földön.

„Az űrgyógyászatnak álma volt, hogy egynél több képalkotó módszerrel rendelkezzenek betegségek és sérülések diagnosztizálására az űrben” – mondta Sheyna Gifford, az egyesült államokbeli minnesotai Mayo Clinic kutatója.

Hozzátette, hogy a hagyományos röntgenkészülékek nagyon nagyok, sok sugárzást bocsátanak ki, és hajlamosak elmosódott képet produkálni, ha mozgás van, ami „technikailag túlságosan nagy kihívást jelent” a diagnosztikai képek pályán történő készítése.

Az új SpaceXray rendszer lehetővé tette, hogy a személyzet nem egészségügyi tagjai mindössze négy órás repülés előtti képzéssel röntgenfelvételeket készítsenek.

Az eszközt a SpaceX kereskedelmi repülése során tesztelték, amelyet 2025. március 31-én indítottak el, három napos és 14 órás küldetésben. A leszállás és helyreállítás során a röntgengenerátor felületi szerkezeti sérülést szenvedett, de a belső hardverelemek és a röntgenkimenet nem érintette.

„Egy űrrepülésre kész radiográfiás rendszer nem csak a személyzet egészségére, hanem a küldetés szempontjából kritikus, nem egészségügyi feladatokra is komoly hatással lenne” – mondta Gifford.

„Az emberi űrben való tartós jelenléthez a röntgensugarak nemcsak a személyzet tagjai, hanem a küldetés egyéb összetevői, például az elektronika és a szkafanderek számára is kritikusak. Az egyetlen módja annak, hogy ezekbe a tárgyakba nézzenek anélkül, hogy szétszednék őket, ha röntgensugározzák őket.”

Az egészségügyi alkalmazásokon túl a kutatók megjegyezték, hogy ez az új rendszer olyan környezetben is hasznos lehet, mint a harci zónák vagy korlátozott erőforrásokkal rendelkező közösségek a betegségek szűrésének kiterjesztésére, beleértve a tuberkulózistesztet is.

A szerzők végül azt írták, hogy mind az űrbeli, mind a földi közösségek profitálnak az ultrahordozható digitális radiográfiai technológia folyamatos fejlődéséből.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.