Az orosz harcosokra vonatkozó uniós tilalom Franciaország és Olaszország ellenállásába ütközik

Dániel Szabó

Róma és Párizs jogi és technikai aggályokra hivatkozott a tilalom gyakorlati alkalmazását illetően.

Franciaország és Olaszország jogi és technikai aggályokra hivatkozva szkepticizmusát fejezte ki a jelenlegi és volt orosz harcosok blokkba való belépésének megtiltására irányuló tervvel kapcsolatban.

A két ország jelenleg az EU-tagországok közül a legtöbb vízumkérelmet kapja Oroszországból, és három diplomáciai forrás szerint óvakodnak attól a javaslattól, hogy megtiltsák a hadseregben szolgáló oroszok belépését az EU-ba.

A tilalmat a 21. szankciócsomag részeként vezették be, amely Oroszországot célozza az Ukrajna elleni agressziós háború miatt. A tisztviselők a biztonságot említették fő indoklásként, összehasonlítva azzal, hogy az EU korábban betiltotta az Iszlám Állam egykori harcosait.

A hónap elején 11 európai ország észak- és kelet-európai koalíciója szigorított vízumszabályokat követelt az orosz turisták számára, mivel a háború 2022-es kitörése óta folyamatosan emelkedett az Oroszországból érkezők száma.

2025-ben Franciaország állt a rangsorban alig 180 000 érkezéssel, Olaszországot követi körülbelül 160 000-rel, Spanyolország pedig 100 000-rel. Ezek az országok azzal érvelnek, hogy az Európába utazó oroszok ki vannak téve az európai életmódnak és az ezzel járó szabadságjogoknak.

A gyakorlatban a volt harcosokkal szembeni szankciók által érintett turisták aránya valószínűleg elhanyagolható, tekintettel a frontvonal magas áldozati arányára és arra a tényre, hogy a gyalogos katonák ritkán származnak olyan társadalmi rétegből, amely megengedheti magának az európai utazást.

Ennek ellenére a gyakorlati következmények jelentősek lehetnek az évente több százezer kérelmet feldolgozó országok számára, ami arra készteti Párizst és Rómát, hogy megkérdőjelezi az intézkedés tényleges végrehajtását.

A két kormány azzal is érvelt, hogy a kérdés jogalapja a vízumpolitikában – az EU és a tagállamok között megosztott hatáskörben – rejlik, nem pedig egy szankciócsomagban.

Az „orosz harcosok kérdésének kezelésének lehetséges módjairól” szóló opciós dokumentum szerint az Európai Bizottság a szankciócsomag többi része mellett jelenleg is több technikai megoldáson dolgozik, amelyeknek a tagállamok július közepe előtti elfogadását tűzték ki célul, hogy elkerüljék a szankciók automatikus felülvizsgálatát.

Rövid távon a Bizottság fontolóra veszi az orosz állampolgárok vízumkiadásáról szóló iránymutatásának frissítését, különös tekintettel az orosz harcosok kérelmeinek értékelésére és elutasítására, biztosítva, hogy a bizonyítási teher a kérelmezőre háruljon.

Ezt az intézkedést az orosz vízumkérelmezők számára szükséges dokumentáció frissítése kísérné, amely kötelezővé tenné a katonai korú férfiak számára a katonai füzet benyújtását.

Közép- és hosszú távon a Bizottság az EU vízumkódexének felülvizsgálatát javasolja, hogy a jelenlegi vízumpolitikai kereten belül vezessenek be a célzott korlátozó vízumintézkedések új kategóriáját.

A szándék az, hogy „az EU érdekét szolgáló kötelező erejű intézkedéseket tegyenek lehetővé, amelyek lehetővé teszik a harmadik országok állampolgárai által benyújtott vízumkérelmek felfüggesztését, elutasítását vagy korlátozását, amelyek kézzelfogható kockázatot jelentenek az Unió biztonságára, közrendjére vagy nemzetközi kapcsolataira nézve” – olvasható az opciós dokumentumban.

A Bizottság szerint ez az intézkedés, amely minden tagállamra kötelező erejű lenne, csökkentené az adminisztratív terheket azáltal, hogy szabványosított módot hoz létre a fokozott biztonsági aggályokkal küzdő egyénektől érkező kérelmek kezelésére, beleértve a katonai agresszióhoz vagy ellenséges állami tevékenységhez kapcsolódó személyeket is.

„A Vízumkódex felülvizsgálatának előkészítő munkája már megkezdődött, ideértve a tagállamokkal folytatott célzott megbeszéléseket is azzal a szándékkal, hogy a javaslatot 2027 elején terjesszék elő” – zárul a lap.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.