A magyar parlament elfogadta a 17. alkotmánymódosítást. Magyar Péter miniszterelnök szerint ez egy kulcsfontosságú lépés, amely lehetővé teszi „Orbán politikai bábjainak” leváltását.
Az Országgyűlés 139 igen szavazattal és 6 nem szavazattal fogadta el a 17. alkotmánymódosítást, amely lehetővé tette a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás menesztését. 54 képviselő nem vett részt a szavazáson.
Az alkotmánymódosítás elsősorban a hivatalban lévő elnök elmozdítását célozza, egyúttal olyan precedenst teremt, amely lehetővé teheti a jövőbeni hasonló menesztéseket.
A törvénymódosítás hatálybalépését követő napon Sulyok mandátuma lejár, ezt követően az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre államfőt választ a parlament.
Magyar Péter miniszterelnök a hivatalos napirend kezdete előtt mondott beszédében azt mondta, a magyar nemzet árulása lenne, ha nem nyúlna a Fidesz által megalkotott alkotmányhoz, amely szerinte „a Fidesz–KDNP által épített magyar Cosa Nostra alapító okirata”.
Hozzátette: szerinte az Orbán-kormányok alatt mindent egy ember akaratának és politikai túlélésnek rendeltek alá.
Hosszú lista azokról az esetekről, amelyek nem védik meg az alkotmányt
Felidézte azt is, hogy Polt Péter legfőbb ügyészségében nem indult nyomozás az MNB-ből, a jegybankból eltűnt százmilliárdok ügyében. Mint fogalmazott, Polt ez éppúgy nem érdekelte, mint az alkotmány védelme, amivel most az Alkotmánybíróság elnökeként kellene foglalkoznia.
„Az alkotmányos feladat megvédeni az országot a külső fenyegetésektől, a magyarokat az önkényes hatalomtól, a közös tulajdont a kifosztástól, a választás szabadságát az állam és a titkosszolgálatok beavatkozásától, az állam gondjaira bízott gyermekeket a bántalmazóiktól, az állami intézményeket pedig attól, hogy egy választást vesztes párt saját hatalmának megőrzésére használja fel” – mondta a miniszterelnök.
Az elnök leváltásának indoklásaként hosszasan sorolta azokat az eseteket, amelyekben Sulyok Tamás hallgatott, többek között azt is, amikor kiderült, hogy koholt vádak alapján rendőrségi eljárás és titkosszolgálati megfigyelés indult a Tisza-parti informatikusok ellen.
„Meg kellett volna védenie az alkotmányosságot, amikor veszélybe került annak egyik legfontosabb alapja: az az elv, hogy a titkosszolgálatok védik a magyar államot, és soha nem válhatnak a kormánypárt csatlósaivá.”
A Fidesz képviselőcsoportjának bojkottja
Múlt kedden, a tizenhetedik alkotmánymódosítás általános vitájának végén a parlamentben Panyi Miklós fideszes képviselő bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja „nem vesz részt a demokrácia lebontásában”, ezért nem lesz jelen sem a részletes vitán, sem a szavazáson.
A szavazás napján, július 13-án valóban távol maradtak az ülésteremtől, és maga Sulyok Tamás köztársasági elnök sem jelent meg a parlamentben.
Gulyás lemond a parlamenti frakcióvezetői posztról
Gulyás Gergely, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője közvetlenül a szavazás előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, „ontól kezdve olyan politikai vetélkedő van Magyarországon, amelyben a képviselők legalább felét kizárják a versenyből”. A tájékoztatón a Fidesz teljes képviselőcsoportja jelen volt.
„Példátlan az államfő leváltása, az elmúlt időszakban tapasztalt erőszakos hozzáállás. (…) A legnagyobb ellenzéki csoportnak nem lehet olyan vezetője, aki közjogi értelemben nem is lehet a vezetője, ezért lemondok a képviselőcsoport éléről” – jelentette be Gulyás.
Múlt csütörtökön a Fidesz demonstrációt szervezett „Állítsuk meg az önkényes uralmat!” jelszóval. a Sándor-palota, a hivatalos elnöki rezidencia előtt.
Sulyoknak öt napja van
Öt nap áll rendelkezésére Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, hogy aláírja az alkotmánymódosítást. Ha ezt elmulasztja, az Országgyűlés eltávolítási eljárást indít ellene.
Az alkotmány értelmében az államfő ekkor már nem gyakorolhatná hatáskörét, helyette az Országgyűlés elnöke írhatná alá a törvényt.
Sulyok Tamás korábban többször hangot adott alkotmányossági aggályainak az elmozdítását célzó lépésekkel kapcsolatban, mind az Alkotmánybíróságtól, mind a Velencei Bizottságtól kért segítséget.
A Görög Márta igazságügyi miniszter által kidolgozott módosítás célja az állam törvényes működésének elengedhetetlen intézményi feltételeinek biztosítása az új alkotmány hatálybalépéséig, valamint az alkotmányos demokrácia helyreállításának megalapozása.
A javaslatban szerepel egyebek mellett az országgyűlési képviselők 12 éves (vagy három mandátum) határideje, a jelenlegi köztársasági elnök mandátumának megszűnése, az alkotmánybírák 70 éves korhatárának bevezetése, valamint a bíráknak lehetősége van a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását kezdeményezni.
Magyar figyelmeztetést ad
A kormányfő a szavazás előtt Facebook-oldalán azt írta, hogy „a magyar emberek demokratikus felhatalmazása alapján megkezdődhet Orbán politikai bábjainak leváltása”.
Magyar Péter szerint az elnök nem vizsgálhatja meg egy alkotmánymódosítás tartalmát; a szöveget csak közjogi érvénytelenségi ok fennállása esetén utalhatta előzetes felülvizsgálatra az Alkotmánybíróság elé.
„De nyilvánvaló, hogy nincs ilyen helyzet. Ezt tudja Sulyok Tamás is, ezért a múlt hét közepéig úgy tűnt, hogy vonakodva aláírja az elfogadott törvénymódosítást, és ezzel saját felmondását is. Szerda környékén azonban a Fidesz akcióba lendült, és gyakorlatilag az alaptörvénnyel szembeszegülve megtiltotta az elnököt az aláírástól” – írta Magyar.
Magyar elmondta azt is, hogy Gulyás Gergely vezetésével a Fidesz előre megírta azt az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványt, amelyet a köztársasági elnöknek kell benyújtania, ezzel meggátolta a törvénymódosítás hatályba lépését „és ezzel az Orbán-maffia megtörését”.
Az Alkotmánybíróságon Orbán Viktor régi vezérembere, Polt Péter már a Fidesz által megfogalmazott elnöki beadványt várta, hogy az ügyet potenciálisan örökre a feledés homályába sodorja – tette hozzá.
Legyen teljesen világos mindenki számára, aki részt vesz ebben a sötét, alkotmányellenes manőverben, és ezzel megakadályozza a demokratikus népakarat érvényesülését, hogy ezért később felelősséget kell viselniük – figyelmeztetett a kormányfő.
Sulyok elesett „hallgatása miatt”
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a szavazás előtt közösségi oldalán fejtette ki, miért kell mennie az államfőnek.
„Az elmúlt tizenhat év során nemcsak egy kormányzati rendszer épült ki, hanem egy olyan mély állam is, amely hosszú mandátumokkal, kétharmados szabályokkal, megrögzött tisztségviselőkkel és közpénzből létrehozott hatalmi központokkal igyekszik a választási vereség után is fenntartani a régi rend hamis, korrupt és képmutató befolyását” – írta.
A miniszter szerint ide tartoznak azok, akiknek ki kellett volna állniuk az alkotmányosság, az emberi méltóság és a nemzet egysége mellett, de ezt nem tették meg – például amikor „bogárnak titulálták a magyar állampolgárokat, amikor a bírákat, újságírókat, civil aktivistákat megbélyegzik, vagy amikor a hatalom nyelve kirekesztővé, megalázóvá vált”.
Hegedűs Zsolt szerint Sulyok Tamást a hallgatása, állásfoglalásának kudarca és a nyílt beszéd elkerülése nyomta le, hiszen nem állt ki a politikai támadások alatt álló bírák és a bírói függetlenség mellett, sem a célponttá vált újságírók, civil aktivisták és művészek, sem a kiszolgáltatott és bántalmazott gyerekek mellett.
„Újra és újra elmulasztotta megtenni azt, ami az elnök legfontosabb erkölcsi kötelessége: határvonalat húzni a hatalom előtt, megvédeni az emberi méltóságot, őrizni a nemzet egységét és felszólalni azokért is, akiknek nincs intézményes erejük.”
