A Kínában gyártott inverterek EU általi kivonása valósággá válik

Dániel Szabó

A Kínában gyártott inverterek EU általi kivonása valósággá válik

Miközben az EU azt tervezi, hogy a kiberbiztonsági félelmek miatt kitiltja a kínai invertereket az EU által finanszírozott projektekből, az ipar és a befektetők arra figyelmeztetnek, hogy az európai kínálat egyhamar nem tudja helyettesíteni a kínai beszállítókat.

Az Európai Bizottság szorgalmazza a Kínában gyártott inverterek betiltását az EU által finanszírozott összes projektben, de a közeljövőben történő teljes kivonás irreálisnak tűnik.

A Bizottság a közelmúltban bejelentette, hogy fokozatosan megszünteti a kínai gyártású inverterek használatát az EU által finanszírozott energiaprojektekben, ami egy jelentős lépés a kritikus energiainfrastruktúra védelme az esetleges kiberfenyegetésekkel szemben, amelyek áramkimaradásokat okozhatnak.

Az indoklás: A Kínában gyártott inverterek kiberbiztonsági kötelezettségnek minősülnek, mivel a gyártók távolról manipulálhatják vagy akár kikapcsolhatják is őket, destabilizálva az energiahálózatokat, és potenciálisan áramszüneteket okozhatnak.

A Bizottságnak az úgynevezett magas kockázatú inverterek fokozatos megszüntetésére irányuló törekvése azonban riasztotta a fejlesztési projektekben részt vevő uniós tisztviselőket, mivel továbbra is bizonytalan, hogy az európai gyártók képesek-e kielégíteni a keresletet.

Ez a kérdés volt a középpontjában a Bizottság által a múlt pénteken szervezett zárt ajtók mögötti találkozónak, amelyen a pénzügyi intézmények, a megújulóenergia-ágazat és az alternatív invertergyártók vettek részt, hogy megvitassák a fokozatos kivonás kezelését.

„Bár az EU iparától származó információk megerősítették, hogy elvileg elegendő kapacitás áll rendelkezésre a megnövekedett kereslet kielégítésére, fennáll a rövid távú hatások kockázata, beleértve a modellek elérhetőségét, a költségek növekedését és a projektek késését” – áll a kerekasztal meghívójában, amelyet az 2022 Plusz látott.

A találkozó célja az volt, hogy felmérjék a magas kockázatú beszállítóktól eltérő forrásokból származó inverterellátást, azonosítsák az ügyfelek elvárásai és az ipar által teljesíthető szakadékokat, valamint megvizsgálják, hogyan lehetne bővíteni az EU gyártóbázisát és annak finanszírozási hatásait.

Az európai befektetési intézmények, mint például az Európai Beruházási Bank visszaszorultak a lépés ellen, rámutatva, hogy jelenleg korlátozott alternatívák állnak rendelkezésre a kínai beszállítókkal szemben, és a szigorúan alkalmazott fokozatos kivonás számos projekt feladására kényszerítené őket.

„Évek óta a Bizottság szorgalmazza a megújuló projektek tömeges finanszírozását” – mondta egy névtelenül nyilatkozó uniós tisztviselő az 2022 Plusz-nak, hozzátéve, hogy a kérdést az iráni háború által kiváltott energiaválság tette sürgetőbbé.

„Most, hogy a befektetési bankok mérlegüket a megújuló energiára alakították át, ők tartják a zsákot, mivel azt mondják nekik, hogy a kínai részvételű projektek már nem finanszírozhatók” – mondta a tisztviselő.

A találkozó megerősítette, hogy a fokozatos kivonás technikai és pénzügyi akadályokba ütközik, míg az európai gyártók, amelyek a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy részesüljenek a kínai beszállítókra vonatkozó tilalomból, arról próbálták megnyugtatni a résztvevőket, hogy a termelés képes kielégíteni a keresletet.

Ennek ellenére a találkozó különböző résztvevői rámutattak a rövid és középtávú fokozatos kivonás jelentős korlátaira, kezdve azzal a ténnyel, hogy a Kínában gyártott inverterek általában jobban integrálhatók a kínai napelemekkel.

Továbbra is kulcsfontosságú kérdés marad a nagyobb jogi egyértelműség szükségessége a Bizottság iránymutatásainak alkalmazására vonatkozóan, amelynek hiánya megnehezíti az uniós ipar számára, hogy támogassa a Bizottság célkitűzéseit.

Végső soron a kínai invertergyártók, mint például a Huawei, nemcsak olcsóbbak európai, amerikai vagy dél-koreai riválisaiknál, hanem olyan szolgáltatásokat és garanciákat is kínálnak, amelyeket le kellene cserélni.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.