Az energiasokk tovább lassítja a gazdasági növekedést és növeli az árakat. A DIW intézet felére csökkentette növekedési előrejelzését. A fiskális expanzió tompíthatja az inflációt, de nem tudja teljesen ellensúlyozni.
Németország gazdasági fellendülése tavasszal a vártnál gyengébbnek bizonyul. Erre a következtetésre jutottak a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szakértői. Felére, 0,5 százalékra csökkentették a folyó évre vonatkozó növekedési előrejelzésüket.
„Az energiaár-sokk egyértelműen lassítja a kilábalást” – mondja Geraldine Dany-Knedlik, a DIW vezető közgazdásza. Hangsúlyozza azonban, hogy a helyzet nem ismétli meg a 2022/23-as időszakot. Ez volt az az év, amikor Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen. „A sokk kisebb, az energiaellátás továbbra is biztonságos, és Németország ma már kevésbé függ a fosszilis tüzelőanyag-importtól, mint az ukrajnai háború kezdete után” – magyarázza Dany-Knedlik.
„Az egyetlen ok, amiért a gazdaság egyáltalán nő idén, az a közkiadások” – szögezi le a vezető közgazdász. A lakossági kereslet gyengül, a vállalatok pedig az utóbbi időben óvatosabbak lettek. A növekvő állami kiadások, például a magasabb védelmi kiadások és a speciális alap révén, inkább a gazdasági növekedést segítik elő.
A kormány tavaszi előrejelzésében már lefelé módosította növekedési előrejelzését. A kezdetben 1,0 százalékos növekedést feltételezve április végére már csak 0,5 százalékot várt. Ez összhangban van a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) becslésével. A szövetségi kormány azonban kifejezetten kijelenti, hogy a magánfogyasztás továbbra is a gazdaság pillére. Eközben az állami beruházások fontos lendületet adnak a növekedésnek.
Stabilitás a védelmi kiadásokon keresztül
A védelmi kiadások növekedése, valamint az infrastrukturális és klímasemlegességi különköltségvetésből származó források időbeli eltolódása révén felpörgetik a német gazdaságot, és mindkét előrejelzési évben szerény növekedést biztosítanak – érvel a DIW egy friss sajtóközleményében.
„Ezek a fiskális politikai impulzusok azonban nem teljesen ellensúlyozzák a ciklikus visszaesést” – teszi hozzá Dany-Knedlik. „Az számít, hogy a speciális alapokból származó forrásokat gyorsan és ténylegesen folyósítsák a meglévő költségvetéseken felül, ahelyett, hogy csupán az amúgy is tervezett beruházásokat finanszíroznák.”
A DIW a német gazdaság egyéb problémáit „strukturálisnak” nevezi. Az ipar már nem olyan versenyképes, mint korábban, különösen az autóiparra nehezedik nyomás. A magas termelési költségek és a demográfiai változások szintén nehezítik a versenyképességet. Az intézet szerint ezek a tényezők korlátozzák a növekedési potenciált, és megnehezítik a gyors ciklikus fellendülést – a jelenlegi geopolitikai helyzettől függetlenül.
Az USA mint energiatermelő a győztes, az euróövezet a vesztes
Nemzetközi szinten a DIW előrejelzése szerint az Egyesült Államok jelentős energiatermelőként továbbra is relatíve stabil, valamivel több mint 2 százalékos növekedési ütemet fog elérni, miközben az euróövezet kilátásai lényegesen gyengébbek.
Az Egyesült Államok időközben a cseppfolyósított földgáz (LNG) egyik legnagyobb exportőre a világon, és részben profitál a magasabb gázárakból, miközben Európának importálnia kell energiáját. Miután az orosz gázszállítás megszűnt, az új szállítások első kikötője a tengerentúlra volt.
Európa maga nem termel elegendő energiát, ezért importtól függ. Az ezzel járó ársokkok nehezednek a gazdaságra és csökkentik a vásárlóerőt. A DIW nem számít ellátási sokkra, azzal érvelve, hogy az olaj- és gázellátás biztonsága nincs veszélyben, különösen a diverzifikált felépítésnek köszönhetően.
De a rendkívül energiaigényes ágazatok, mint például a vegyipar, az acél és a papír, szenvednek az emelkedő villamosenergia- és gázáraktól. A DIW feltételezései szerint ez azt jelenti, hogy Németországot erősebben érintik, mint más európai országokat.
Az expanzív fiskális politika tompítja az inflációt, de nem veszi fel teljesen
Mivel a sokk tompítja a növekedést, miközben felfelé nyomja az árakat, Dany-Knedlik „kényelmetlen helyzetként” írja le. Az expanzív fiskális politika eddig elsősorban a magasabb inflációt tudta tompítani. De nem hozza meg a kívánt növekedést.
A fogyasztók mindennapi életükben is érzik a magasabb energiaköltségek hatását a fűtés, az áram és a közlekedés terén. Így kevesebb pénz marad a magánfogyasztásra, amint azt az ifo Intézet 2026 tavaszára vonatkozó közös gazdasági előrejelzésében megjegyzi. Továbbra sem világos, hogy az Európai Központi Bank csütörtökön kamatemeléssel válaszol-e.
Ez probléma, hiszen a kormány jelenleg a fogyasztást tekinti a német gazdaság növekedésének egyik kulcsfontosságú hajtóerejének. A DIW kritikusabb álláspontot képvisel, azzal érvelve, hogy a növekedés kizárólag az állami szektornak köszönhető.
A munkaerőpiac strukturális változásai is szerepet játszanak. A feldolgozóiparban és a kiskereskedelemben csökkennek a munkahelyek, miközben a közszférában folyamatosan nő a foglalkoztatás. A szolgáltatások irányába történő strukturális elmozdulás nyilvánvaló, de a dolgozók összlétszáma csökken.
A munkaadók, a szakszervezetek és a kormánykoalíció vezetői ma találkoznak a kancellárián, hogy megvitassák a reformokat. A szociális partnereket többek között előzetesen felkérték, hogy készítsék el véleményüket Németország tartós strukturális növekedési gyengesége mögött meghúzódó legfontosabb tényezőkről.
