Magyarország benyújtotta felülvizsgált fellendülési és reziliencia tervét, hogy több milliárd befagyott uniós forrást szabadítson fel, de az EP-képviselők igyekeznek gondoskodni arról, hogy az Orbán utáni kifizetések megfelelően ellenőrizhetőek legyenek.
Magyarország benyújtotta felülvizsgált Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRP) az Európai Bizottságnak – erősítette meg az 2022 Plusz szóvivője –, ami döntő lépés az előző kormány alatti korrupciós aggodalmak miatt befagyasztott több milliárd eurós uniós forrás felszabadítása felé.
Magyar Péter mostani miniszterelnök nyerte az áprilisi országgyűlési választást, ezzel véget ért Orbán Viktor 16 éves kormányzása. Brüsszel a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak miatt felfüggesztette a forrásokat Orbán hivatali ideje alatt.
Magyar két hete megállapodott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével, hogy 16,4 milliárd eurós forrást bocsátanak át Magyarországnak. Ebből az összegből 10 milliárd euró az EU világjárvány utáni helyreállítási és ellenállóképességi eszköze alá tartozik, amely lejár, ha augusztus végéig nem hívják le a forrásokat.
„Megerősíthetjük, hogy Magyarország hivatalosan is benyújtotta frissített fellendülési és ellenálló képességi tervét” – mondta Ujvári Balázs, a Bizottság szóvivője.
A felülvizsgált terv tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Magyar korábban azt mondta, energetikai infrastrukturális projektekre, vasútrekonstrukcióra és lakásépítésre is kiterjednek.
Magyarországnak most összetett kritériumrendszert kell teljesítenie – köztük 27 „szupermérföldkövet” a jogállamiság és a korrupcióellenes intézkedések tekintetében –, mielőtt hozzáférhet a pénzhez.
„A felülvizsgált magyar RRP számos területen tartalmaz reformokat, beleértve a korrupciós és jogállamisági aggályok kezelését” – tette hozzá Ujvári. „A terv olyan beruházásokat is tartalmaz, amelyek olyan kulcsfontosságú ágazatokat támogatnak majd, mint az energia, a lakhatás, a közlekedés és a kkv-k.”
A tervet a Tanács júliusban fogadja el. Időközben a magyar kormány törvény- és módosítócsomagot terjesztett a parlament elé, hogy megfeleljen az EU korrupcióellenes és jogállamisági feltételeinek.
Az intézkedések között szerepel a közérdekű alapítványok irányításának megváltoztatása, valamint a magyar korrupcióellenes testület, az Feddhetetlenségi Hatóság mandátumának kiterjesztése.
Magyarországon is börtönbüntetést vezetnek be a vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat megszegő közalkalmazottakra. A parlament várhatóan gyorsított eljárásban szavaz a jogszabályról.
Az Európai Parlament nagyobb átláthatóságot követel
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága több uniós biztost meghívott a július 14-re tervezett meghallgatásra a befagyasztott források felszabadításáról.
Az uniós kiadásokat felügyelő bizottságban több EP-képviselő a Bizottság és Magyarország közötti politikai megállapodás átláthatóságát követeli.
Daniel Freund német zöld európai parlamenti képviselő PR-gyakorlatnak minősítette von der Leyen és Magyar találkozóját.
„A rendszerszintű korrupció és a gazdasági nehézségek évei után Magyarországnak kétségtelenül szüksége van ezekre a forrásokra” – mondta Freund. „És Magyar nagyon vágyik a korai győzelemre, ezt megértem. De a Magyar és von der Leyen közös sajtótájékoztatója – egy gondosan megszervezett PR-esemény – nyomán még mindig hiányoznak a konkrét részletek.”
Tisztázni kérte, hogy Magyarország milyen kötelezettségeket vállalt, és változtatott-e a Bizottság a pénzfelszabadítás kritériumain.
„Mind von der Leyen, mind Magyar kitart amellett, hogy megállapodás született. Most a Parlament egyértelműséget követel. Ez nem kis változás – 16 milliárd euró az adófizetők pénze” – tette hozzá Freund.
Az Európai Bizottságnak még nem tett közzé írásos dokumentációt a Magyarországgal kötött, a források felszabadításával kapcsolatos megállapodásáról.
