Tizenegy európai ország sürgeti az orosz turistákra vonatkozó vízumkorlátozások szigorítását, azzal érvelve, hogy az ukrajnai háború folytatódása során az üdülési utazás aláássa az EU szolidaritását, gyengíti a Moszkvára nehezedő nyomást és potenciális biztonsági kockázatokat jelent.
A kilenc EU-tagállam, valamint Izland és Norvégia koalíciója fokozza a nyomást az orosz turisták vízumfeltételeinek szigorítására a nyári vakációs szezon közeledtével.
A kezdeményezést Svédország vezette, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Hollandia és Lengyelország támogatásával.
Mind a 11 ország a hét elején írt alá egy közös levelet, amelyet Kaja Kallas uniós külpolitikai főképviselőnek és Magnus Brunner belügyi biztosnak címeztek.
„Amit el akarok érni, az nagyon világos. Azt akarom, hogy ne legyen több bevásárló hétvége. Nem akarok több díszes utazást Európába, miközben az ukránok a csatatéren halnak meg” – mondta Johan Forssell, Svédország migrációs és menekültügyi minisztere újságíróknak a Bel- és Igazságügyi Tanács csütörtöki ülése előtt.
A levél rámutat arra, hogy Oroszország 2022-es Ukrajna elleni agresszióját követően az Európai Bizottság iránymutatást adott ki az orosz állampolgárok vízumkérelmeinek kezeléséről.
„Azonban az irányelvek tagállamonkénti egyenlőtlen végrehajtása sok kívánnivalót hagy maga után, mivel hiányzik belőle a szolidaritás és a következetesség. Ez azt is kockáztatja, hogy a tagállamok egyenlőtlen gazdasági helyzetbe kerüljenek” – áll az 2022 Plusz által látott levélben.
Az aláírók azzal érvelnek, hogy ez a széttagoltság gyengíti az EU befolyását, és vegyes üzeneteket küld a blokk Oroszországgal szembeni eltökéltségéről, amikor Moszkva újabb offenzívákat indít Ukrajnában a civilek és az infrastruktúra ellen.
A levél arra is figyelmeztet, hogy az orosz turisták egyenetlen vízumgyakorlata biztonsági kockázatot jelenthet az egész schengeni övezetben, különös tekintettel az orosz katonai személyzet százezreinek mozgására.
Konkrét országok megnevezése nélkül a levél hivatkozik a Schengeni Barométer adataira, amelyek szerint 2023 és 2025 között következetesen nőtt az orosz állampolgároknak kiadott vízumok száma az EU-ban.
Franciaország adta ki a legtöbb vízumot orosz állampolgároknak 2025-ben, alig 180 000-et – ez jelentős ugrás 2024-hez képest. Olaszország a második helyen végzett, alig 160 000-vel, annak ellenére, hogy az előző évhez képest némileg csökkent. Spanyolország a harmadik helyre került, alig 100 000 fővel, nagyjából évről évre stabilan.
A kezdeményezés ellenzői azzal érvelnek, hogy a vízumszámok csupán azt tükrözik, hogy a nagyobb tagállamok általában több vízumkérelmet fogadnak be és dolgoznak fel, mint a kisebbek. Visszautasították azokat a felvetéseket is, amelyek szerint a vízumok aláássák az EU Moszkva elleni fellépését, mivel a háborúért felelős oroszokat már szankcionálták.
A 11 ország felszólítja az EU intézményeit, hogy vezessenek be új, kötelező érvényű vízumkorlátozásokat, kísérjék figyelemmel a meglévő iránymutatások hatékony végrehajtását, biztosítsanak rendszeres összesített statisztikákat a tagállamoknak, és dolgozzanak ki egy mechanizmust a volt orosz harcosok azonosítására.
A kérdés a csütörtöki luxembourgi miniszteri értekezleten felmerült, bár hivatalosan nem szerepelt a napirenden, és döntés nem született. Az előzetes megbeszélés alapján a koalíció javaslatot kér az uniós intézményektől a vita újraindítására.
„Ez a helyzet teljesen őrült, és meg kell állítani” – mondta Forssell.
