Nincsenek esszék, nincs házi feladat: a ChatGPT átalakítja a diákok értékelését Spanyolországban

Dániel Szabó

Nincsenek esszék, nincs házi feladat: a ChatGPT átalakítja a diákok értékelését Spanyolországban

A mesterséges intelligencia megváltoztatta az emberek tanulási módját, és most a vizsgák újratervezésére kényszeríti. Az egyetemek és iskolák új módszereket keresnek annak tesztelésére, hogy mit tudnak valójában a diákok.

Egyre gyakrabban játszódik le a jelenet az egyetemeken és az oktatási központokban: egy hallgató kifogástalan, jól megírt, jól felépített és hibamentes munkát ad át. Mégis, amikor az előadó a tartalomról kérdezi őket, kétségek merülnek fel. Maguk csinálták… vagy mesterséges intelligencia?

Az olyan eszközök megjelenése, mint a ChatGPT, radikálisan megváltoztatta a tanulók tanulási módját, és megváltoztatta az értékelésüket.

A mesterséges intelligencia korántsem múló trend, hanem a mindennapi tudományos élet részévé vált. A CYD Foundation legutóbbi jelentése szerint a spanyol egyetemisták 89%-a használ mesterséges intelligencia eszközöket tanulmányai során.

És ez nem csak alkalmi forrás. A legtöbben rendszeresen, bizonyos esetekben minden nap használják. A kétségek eloszlatásától a teljes feladatok megfogalmazásáig az AI állandó akadémiai asszisztenssé vált.

Ez a váltás példátlan helyzetet teremtett: az osztálytermen kívül végzett munka már nem garantálja, hogy a tanuló valóban tanult.

Értékelés az AI korában

Az egyetemek jól ismerik ezt az új valóságot. Ugyanez a jelentés megjegyzi, hogy a legtöbb intézmény azt észlelte, hogy a diákok még a vizsgákon is mesterséges intelligencia által generált válaszokat adtak be.

A kihívás egyértelmű: hogyan értékeli a tudást, ha egy gép pillanatok alatt képes helyes válaszokat adni?

Ezen felül még egy aggodalomra ad okot: a plágiumot és az eszközök használatának észlelésének nehézségeit. Sok mesterséges intelligencia-észlelő rendszer messze nem bolondbiztos, ami még bonyolultabbá teszi a felügyeletet.

A szóbeli vizsgák a továbblépési út?

Erre a helyzetre reagálva egyes oktatási intézményekben megváltoznak az értékelési módszerek. Bár még nem minden egyetem újította át rendszerét, egyre több intézmény választja azokat a formátumokat, amelyek megkövetelik, hogy a hallgatók valós időben demonstrálják tudásukat.

Az évek óta elfeledett szóbeli vizsgák erősen visszatérnek. Ezekben a tanulóknak külső segítség nélkül kell fogalmakat magyarázniuk, érvelniük és kérdésekre válaszolniuk.

A megbízások védelme is egyre elterjedtebb: ma már nem elég egy dokumentumot leadni; a tanulóknak meg kell indokolniuk, el kell magyarázniuk és válaszolniuk kell az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Ezenkívül sok egyetem növeli a személyes tesztek súlyát, hogy csökkentse az otthon végzett munkától való függését.

Az aggodalom még az egyetemi ombuds-hivatalokhoz is eljutott, amelyek a hallgatók és az alkalmazottak jogainak védelméért felelős szervek. Május 21-én az Almeríai Egyetem adott otthont a mesterséges intelligenciáról szóló konferenciának, miután „kérdések özöne” érkezett a használata által okozott konfliktusokról.

A találkozó során Maribel Ramírez rektorhelyettes arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia „gyorsan átalakítja az egyetemi élet számos területét”, és rámutatott azokra a kihívásokra, amelyeket „nem lehet figyelmen kívül hagyni”, mint például az adatvédelem, az átláthatóság és az elfogultság.

A maga részéről Bernardo Claros egyetemi ombudsman kifejtette, hogy az egyetemek már „sok beavatkozási kérelmet” kapnak az MI-vel kapcsolatban az értékelésben és más akadémiai területeken, ami szükségessé teszi „közös válasz” keresését.

Ezek a kijelentések azt mutatják, hogy a vita már nem kizárólag az akadémiai csalásról szól, hanem etikai, jogi és közösségi kérdésekre is kiterjed.

Nem minden a kockázatokról szól: a mesterséges intelligencia előnyöket is kínál

A kételyek ellenére a mesterséges intelligenciát nem csak fenyegetésnek tekintik. A CYD Foundation jelentése szerint a diákok maguk is felismerik előnyeit: a többség úgy gondolja, hogy javíthatja tanulmányi teljesítményét.

Az egyetemek meglátják a benne rejlő lehetőségeket a tanítás személyre szabásában, a kutatás megkönnyítésében és az órákra való felkészülés javításában. Ennek a haladásnak azonban van egy sötétebb oldala is. Fennáll annak a veszélye, hogy a tanulók túlzottan függenek a technológiától, csökkentik az erőfeszítéseiket, vagy csak felületes tanulási formákat fejlesztenek ki.

Mélyreható változás az oktatásban

Ami történik, az messze túlmutat a vizsgák egyszerű beállításán. Ez strukturális változást jelent a tanulás megértésében. Az oktatási rendszer évek óta nagyra értékeli a memorizálást és a feladatírás képességét. Ma már sok ilyen feladatot el tud végezni mesterséges intelligencia.

Éppen ezért egyre fontosabbak az olyan készségek, mint a kritikai gondolkodás, az ötletek magyarázatának és a problémák valós idejű megoldásának képessége.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.