A 199 tagú parlament 133 igen szavazattal, 37 nemmel, 5 tartózkodás mellett szavazta meg az ICC-ből való kilépésről szóló törvény hivatalos hatályon kívül helyezését, éppen a határidő lejárta előtt.
A Magyar Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta az ország Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésének visszavonását, amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök kormánya indított el tavaly.
Magyar Péter Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn nyújtotta be a törvényjavaslatot, és gyorsított eljárásban siettette a törvényhozáson.
A 199 tagú parlament 133 igen, 37 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett szavazta meg a törvény hivatalos hatályon kívül helyezését, éppen a határidő lejárta előtt. Most Sulyok Tamás köztársasági elnök dolga, hogy aláírja-e a törvényjavaslatot.
A kilépés visszafordítását ellenzők közül az orbáni fideszes Bóka János volt EU-ügyi miniszter azzal érvelt, hogy a kormány nagyon szoros határidőket szabott, ami szerinte nem teszi lehetővé az ügy érdemi vitáját.
Közölte: bár szó sincs arról, hogy a népirtás, a háborúk és az emberiség elleni bűncselekmények elfogadhatatlanok, megkérdőjelezi, hogy a bíróság alkalmas-e az elszámoltatás biztosítására.
A visszafordítást ellenzők azzal érvelnek, hogy az ICC politikai eszközzé vált, Apáti István, a Szülőföldünk Mozgalom képviselőjének javaslata egy, az ICC-hez hasonló alternatív testület felállítását javasolja Magyarország vezetésével.
Az ICC üdvözli a döntést
Az ICC törvényhozó testülete „fontos döntést” üdvözölt, miután a kormány múlt pénteken bejelentette, hogy leállítja a kilépési folyamatot.
Orbán tavaly jelentette be Magyarország kilépését, miközben vendégül látta szövetségesét, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
2024-ben az ICC elfogatóparancsot adott ki Netanjahu és más magas rangú izraeli tisztviselők ellen a gázai Hamász elleni háborúban elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt. Több Hamász-vezér ellen is elfogatóparancsot adtak ki.
Magyar jelezte, hogy Magyarország bárkivel, még Netanjahuval szemben is végrehajtaná az ICC elfogatóparancsot, annak ellenére, hogy még idén Budapestre hívta.
A meghívás vitát váltott ki az ellenzéki pártok körében, akik szerint összeegyeztethetetlen a kormány azon szándékával, hogy az ICC tagja maradjon.
A 2002-ben alapított és 125 tagállam által támogatott hágai székhelyű törvényszék a világ legsúlyosabb bűneiért felelős személyek ellen vádat emel, ha az országok nem hajlandók vagy nem képesek erre.
Megalakulása óta az ICC több mint 30 eljárást indított feltételezett háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények miatt.
De az elismerés és a végrehajtási hatalom hiánya ellen küzd.
Kína, Izrael, Oroszország és az Egyesült Államok azon nemzetek közé tartoznak, amelyek nem ismerik el az ICC joghatóságát, ami akadályozza annak lehetőségét, hogy nyomozást végezzen állampolgáraik ellen.
