Az EU a műtrágyaár-válság ellenére nem változtatja a szén-dioxid határadót

Dániel Szabó

Az EU a műtrágyaár-válság ellenére nem változtatja a szén-dioxid határadót

A műtrágyagyártók azzal érvelnek, hogy az EU határokon érvényes szén-dioxid-árazási szabályai megvédik az európai ipart a gyengébb környezetvédelmi szabályok mellett előállított olcsóbb importtól. A gazdálkodók azonban attól tartanak, hogy közvetve fizetik a számlát a magasabb műtrágyaköltségek révén.

Az Európai Bizottság változatlanul hagyta a szén-dioxid határadót a kedden bejelentett műtrágyatervben, amely a nehézségekkel küzdő gazdálkodókat hivatott támogatni, annak ellenére, hogy panaszkodnak arról, hogy a szén-dioxid-árak is hozzájárulnak az árakhoz a közel-keleti konfliktusok közepette.

A műtrágyagyártók azzal érvelnek, hogy a tömb határon érvényes szén-dioxid-árazási szabályai megvédik az európai ipart a gyengébb környezetvédelmi szabályok szerint előállított olcsóbb importtól, mivel a szabályok arra kötelezik az uniós exportőröket, hogy fizessenek a termelésükhöz kapcsolódó szennyezésért. A gazdálkodók azonban attól tartanak, hogy közvetve fizetik a számlát a magasabb műtrágyaköltségek révén.

Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa versenyképességi problémákra hivatkozva kijelentette, hogy az EU szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusának (CBAM) megszüntetése, amely az EU műtrágyaimportjának nagyjából 45%-ára vonatkozna, „hamis jó ötlet” lenne.

„Számos tagállamban van hazai műtrágyaiparunk, amelyekre nyomás nehezedik, mert harmadik országokból származó tisztességtelen versenyhelyzettel kell szembenézniük, ha a CBAM nem működik” – mondta Hansen újságíróknak.

Az új tervvel az Európai Bizottság igyekszik megvédeni a blokk kiemelt szén-dioxid-kibocsátási határpolitikáját, miközben elismeri, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos költségek egyre inkább a gazdákra és az élelmiszerárakra hárulnak.

Az EU végrehajtója azzal érvel, hogy a szén-dioxid-árazás, például a kibocsátáskereskedelmi rendszerből és a CBAM-ból származó bevételek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy az iparágak kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályokkal rendelkező helyekre költözzenek, és megőrizzük Európa vezető szerepét az éghajlatváltozás terén.

A Bizottság azonban azt is elismeri, hogy a műtrágya-ágazat egyedülállóan érzékeny pozíciót foglal el, mivel a magasabb ipari költségek végső soron a mezőgazdasági gazdaságokba és a fogyasztói élelmiszer-inflációba csapódnak át.

A Bizottság most egy alaposabb vizsgálatot ígér arra vonatkozóan, hogy az ETS és a CBAM költségei hogyan haladnak át az ellátási láncon – a műtrágyagyáraktól a gazdálkodókig és végső soron a szupermarket árakon.

A szén-dioxid-árazás feladása helyett az EU késznek tűnik arra, hogy azt támogatásokkal, állami támogatással, piacvédelemmel és stratégiai befektetésekkel párosítsa, hogy megvédje a politikailag érzékeny ágazatokat, például a mezőgazdaságot.

Billy Kelleher (Európa megújítása) ír EP-képviselő kedden Strasbourgban azt mondta a törvényhozóknak, hogy az emelkedő műtrágyaárak óriási nyomást gyakorolnak a gazdákra és a megélhetési költségekre az élelmiszer-infláció miatt, és támogatta a CBAM felfüggesztését és „minden olyan politikai intézkedést, amely rövid távon terheket és költségeket ró” a műtrágyákra.

Leon de Graaf, az If Business for CBAM Coalition koalíció tagja szerint „megkönnyebbülés” volt látni, hogy az EU végrehajtó hatalma a CBAM-mel kapcsolatban áll a vonalban, ahelyett, hogy műtrágyákat faragna.

„A gazdálkodók aggodalmai az inputköltségekkel kapcsolatban valósak, de a válasz nem az, hogy gyengítsük azt az eszközt, amely egyenlő feltételek mellett tartja az európai műtrágyagyártókat és -importőröket” – mondta De Graaf.

Hansen elmondta, hogy 200 millió euró maradt a blokk mezőgazdasági főalapjának válságtartalékában, és kifejezte szándékát, hogy „legalább megduplázzák ezt az összeget” a gazdálkodók támogatására.

Ezenkívül a Bizottság célzott „kivételes támogatást” nyújt a leginkább érintett gazdálkodóknak, és több pénzt mozgósítanak az uniós költségvetésből „a mezőgazdasági kutatás megerősítésére”.

„A cél az, hogy még a nyár előtt egy konkrét pénzügyi eszköz álljon rendelkezésünkre, amikor a gazdáknak el kell dönteniük, hogy milyen növényeket vetnek be a következő szezonra” – mondta Hansen.

Az összegről azonban még vita folyik az uniós társjogalkotók, az Európai Parlament és a Tanács közötti politikai tárgyalásokig – mondta a biztos.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.