Az autóktól a védelemig a Mercedes-Benz nyitottságot jelez a katonai szektor felé

Dániel Szabó

Az autóktól a védelemig a Mercedes-Benz nyitottságot jelez a katonai szektor felé

Miközben Németország autóipari ágazatára egyre nagyobb nyomás nehezedik, a védelmi cégek egyre jobban figyelnek gyáraira, szakképzett munkásaira és ipari szakértelmére.

Az autók és a Forma-1-es versenyzés mellett a Mercedes-Benz a védelmi szektorba is beköltözhet a jövőben? Ola Källenius vezérigazgató szerint az ötlet legalábbis nem került le az asztalról.

A The Wall Street Journalnak adott interjújában a Mercedes-Benz vezére azt mondta, hogy a vállalat nyitott lesz Európa növekvő védelmi erőfeszítéseinek támogatására.

„A világ kiszámíthatatlanabbá vált, és szerintem teljesen egyértelmű, hogy Európának meg kell erősítenie védelmi képességeit” – mondta Källenius. „Ha pozitív szerepet tudunk játszani ebben, készek lennénk rá.”

Källenius nem vázolt fel konkrét terveket. Hangsúlyozta azonban, hogy a védelmi vonatkozású üzleti tevékenységek kismértékű kiegészítő tevékenység maradnak a Mercedes-Benz alapvető autóipari tevékenységeihez képest.

A cég még nem adott ki hivatalos közleményt az esetleges projektekről.

Fegyverek autók helyett?

A Mercedes-Benz nem az első autógyártó, amely a védelmi szektorban potenciális jövőbeni szerepvállalását fontolgatja.

A Volkswagen a védelmi gyártáshoz kapcsolódó lehetséges lehetőségeket is vizsgálja. Oliver Blume vezérigazgató elmondta, hogy a vállalat még az idén eldönti, hogy a Volkswagen osnabrücki gyárában készülhetnek-e katonai szállítójárművek. Blume ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Volkswagen nem fog fegyvereket vagy tankokat gyártani.

Eközben a védelmi cégek egyre inkább a nehézségekkel küzdő autóipar felé fordulnak. A Rheinmetall közölte, hogy megvizsgálja, hogy jelenlegi neuss-i és berlini autóipari beszállítói telephelyei közül néhányat át lehetne-e alakítani védelmi termelésre.

A cég állítólag azt is fontolgatja, hogy egész gyárakat vegyen át a gazdasági nyomással szembesülő autógyártóktól. A tárgyalt helyszínek között szerepel a Volkswagen osnabrücki gyára is, amelynek hosszú távú jövője továbbra is bizonytalan.

A Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger azonban eddig óvatos hangot ütött meg, megjegyezve, hogy a meglévő autógyárak csak részben alkalmasak védelmi gyártásra, és az átalakítások költségesek lennének. Ennek ellenére azt mondta, hogy az ilyen lehetőségeket mérlegelni kell, mielőtt teljesen új létesítményeket építenének.

Más védelmi cégek is profitálnak a német autóipar visszaeséséből. A Hensoldt repülőgépipari és védelmi vállalat aktívan toboroz szakképzett munkaerőt olyan beszállítóktól, mint a Continental AG és a Bosch.

Virágzó védelmi ipar

A német autóiparra egyre nagyobb nyomás nehezedik. A magas termelési költségek, a gyenge kereslet Európa-szerte, a növekvő kínai verseny és az Egyesült Államok folyamatos vámfenyegetései súlyosan megnehezítik a gyártókat.

Februárban a Mercedes-Benz nagyjából 49%-os profitcsökkenésről számolt be, 10,4 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra 2025-ben, miközben a bevétel körülbelül kilenc százalékkal esett vissza.

A BMW kivételével az összes nagyobb német autógyártó bejelentette, hogy az elmúlt hónapokban leépítéseket írnak be a hazai telephelyeken.

Miközben az autóipar nehézségekkel küzd, a védelmi ipar virágzik. A stockholmi székhelyű SIPRI békekutató intézet szerint a világ 100 legnagyobb fegyvergyártója rekordbevételt ért el 2024-ben.

Ennek ellenére az elemzők megkérdőjelezik, hogy a védelmi szektor reálisan ellensúlyozni tudja-e az autóipar hanyatlását. A két iparág léptéke továbbra is jelentősen eltér: a német autóipar több mint 540 milliárd eurós bevételt termelt csak 2024-ben.

Összehasonlításképpen: az ország öt legnagyobb védelmi vállalatának összesített bevétele 2023-ban valamivel kevesebb, mint 30 milliárd euró volt.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.