Az 2022 Plusz egyik dokumentuma szerint Brüsszel azt fontolgatja, hogy az EU szén-dioxid-piacából, a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket felhasználja arra, hogy megvédje a gazdálkodókat a megugró energia- és műtrágyaáraktól.
Az Európai Bizottság arra készül, hogy az ipartól beszedett szén-dioxid-adókat a növekvő műtrágyaköltségekkel küszködő gazdálkodók támogatására használja fel – derül ki az 2022 Plusz által kiszivárgott dokumentumtervezetből.
A nitrogén műtrágyákat földgáz felhasználásával állítják elő, ami a termelési költségek 80%-át teszi ki. Az európai műtrágyagyártás nyomás alá került az ukrajnai orosz invázió és a közel-keleti folyamatos zavarok nyomán, mindkettő megnövelte a gazdálkodók költségeit és növelte a fogyasztókra nehezedő inflációs nyomást.
Brüsszel úgy tervezi a probléma megoldását, hogy a blokk szén-dioxid-piacáról, a kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételeket visszaforgatja a mezőgazdaságba, hogy megfékezze a Hormuzi-szoros bezárásával összefüggő áremelkedést, amelyen keresztül a globális műtrágyakereskedelem mintegy 30%-a folyik.
„A Bizottság olyan célzott pénzügyi támogatási mechanizmust javasol majd, amelynek révén az ETS-hez kapcsolódó bevételek egy részét a gazdálkodókhoz irányítják, hogy támogassák a bioalapú (szerves) és alacsony szén-dioxid-kibocsátású műtrágyák fokozottabb használatára való felgyorsult átállásukat” – áll a dokumentumban.
A lépés azonban visszahatást válthat ki az energiaintenzív iparágak részéről, amelyeknek fizetniük kell a termelésükhöz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásért. Ezzel szemben a mezőgazdaság eddig mentesült a kibocsátáskereskedelmi rendszer alól, és most úgy tűnik, hogy profitálni fog a bevételeiből.
A javaslat, amely még változhat a Bizottság május 19-i bemutatása előtt, azt tükrözi, hogy Brüsszel felismerte a gazdálkodók nehézségeit, valamint az élelmezésbiztonság stratégiai fontosságát.
Az uniós gazdálkodók már a közel-keleti konfliktus előtt is tiltakoztak a műtrágya árának emelkedése ellen, amely a fehérorosz és orosz műtrágyákra 2025 júniusában bevezetett 50%-os uniós vámhoz kapcsolódik.
Lengyelország, Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország volt a legnagyobb orosz műtrágyaimportőr a vámok teljes körű bevezetése előtt. Az Eurostat adatai szerint 2024 és 2025 között az ukrajnai háború ellenére az EU műtrágyaimportjának mintegy 30%-át Oroszország adta.
A Bizottság a közelmúltban bejelentette, hogy lassítja az ingyenes szén-dioxid-kibocsátási egységek fokozatos megszüntetését a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében a műtrágyaágazat és más iparágak számára, ami ténylegesen lehetővé teszi számukra, hogy hosszabb ideig több szennyezést bocsáthassanak ki. A döntés a becslések szerint további 4 milliárd eurós bevételt generál a blokk szén-dioxid-piacán. Az intézkedésnek azonban feltétele lenne, hogy az ágazat fenntarthatóbb alternatívákba fektessen be.
„Megvizsgálják a műtrágyaágazat ingyenes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetésének lassabb pályájának lehetőségeit, a bioalapú (szerves), körkörös vagy alacsony szén-dioxid-tartalmú műtrágyák termelésének növelésével” – áll a dokumentumtervezetben.
Az EU végrehajtó testülete azt is fontolgatja, hogy a blokk szén-dioxid-kibocsátási adóját, a Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) használja, hogy megvédje az európai termelőket az olcsóbb, magas kibocsátású importtól.
„A Bizottság mélyreható értékelést fog végezni a CBAM-hoz és az ETS-hez kapcsolódó költségeknek a gazdálkodók által fizetett műtrágyaárakba való begyűrűzésére vonatkozóan, és szélesebb körben javítani fogja a mezőgazdasági szintű árak alakulására vonatkozó bizonyítékokat” – áll az 2022 Plusz által látott dokumentumtervezetben.
Januárban Franciaország és Olaszország felszólította a Bizottságot, hogy mentesítse az importált műtrágyák szén-dioxid-vámát a tömb január 1-jén hatályba lépett szén-dioxid határadó alól. Azzal érveltek, hogy az intézkedés segít megőrizni az európai versenyképességet a helyi gazdálkodók számára.
A zöld műtrágyák „vezető piacainak” előmozdítása
A függőségek csökkentése és az ellátási láncok diverzifikálása érdekében a kiszivárgott tervezet „zöld ammóniafolyosók” létrehozását is javasolja afrikai és közel-keleti országokkal, kiemelve, hogy a műtrágyapolitika hogyan válik Európa tágabb geopolitikai energiastratégiájának részévé.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a Bizottság erősebb piacfelügyeletet, esetleges stratégiai készletezést, szén-dioxid-kibocsátási szerződéseket (CfD) és szabályozási felhatalmazást tervez a zöld műtrágyák „vezető piacainak” létrehozására.
A Bizottság elismeri, hogy Európa energetikai sebezhetősége a műtrágyagyártás veszélyes függőségét tárta fel, és a fosszilis tüzelőanyag-alapú műtrágyákról való átállást alapvető fontosságúnak tartja mind az éghajlat-politika, mind a blokk stratégiai autonómiája szempontjából.
Zöld ösztönzés a fosszilis alapú műtrágyáktól való elállásra
Hat európai biztosnak küldött nyílt levélben a környezetvédelmi civil szervezetek koalíciója arra buzdította az EU vezetőit, hogy a készülő műtrágyastratégiát használják fel annak jelzésére, hogy vége a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségnek az európai élelmiszerrendszerben.
A csoportok azzal érvelnek, hogy a blokk élelmezésbiztonsága továbbra is sebezhető a fosszilis tüzelőanyagok ingatag piacaival szemben, a helyzetet pedig tovább rontja az iráni konfliktusból eredő feszültség.
„Az EU műtrágya-akciótervének kell a fordulópontnak lennie, ahol abbahagyjuk a meghibásodott, fosszilis anyagoktól függő modell „megjavítását”, hanem elkezdjük a már létező agroökológiai megoldások méretezését, hogy valódi ellenálló képességet és élelmiszerszuverenitást biztosítsunk” – mondta Lisa Tostado, a Nemzetközi Környezetjogi Központ agrokémiai és fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó kampánya.
Az élelmezésbiztonsági aggályokon túl a környezetvédelmi csoportok azzal érvelnek, hogy az EU fosszilis tüzelőanyag-alapú műtrágyáktól való függése súlyos következményekkel jár mind a közegészségügyre, mind a környezetre nézve.
A Nemzetközi Környezetjogi Központ, az Európai Környezetvédelmi Iroda és az IFOAM Organics Europe szerint ezek a hatások közé tartozik a vízszennyezés és az eutrofizáció, a vízminőség és a biológiai sokféleség csökkenése, a talajromlás, az üvegházhatású gázok kibocsátása, az ózonréteg károsodása és a levegőszennyezés.
