Az EU ciprusi elnöksége az energiabiztonsági aggodalmak és a szárnyaló árak közepette a miniszterek informális találkozóján fogja felvetni a kérdést. Görögországban, Olaszországban, Romániában és Lengyelországban a gázprojekteket olyan rendelkezésre álló forrásként jelölték meg, amely potenciálisan növelhető a kutatások terén.
Az 2022 Plusz által megismert dokumentum szerint az Európai Unió energiaügyi miniszterei várhatóan május 13-án, Cipruson egy informális találkozón tárgyalnak a hazai földgázfúrásról, az emelkedő olaj- és gázárak, valamint az ellátási hiányok miatti aggodalmak hátterében.
Az Egyesült Államok vezette iráni konfliktus óta az EU egyre súlyosbodó energiaválsággal küzd. A földgáz ára továbbra is emelkedett, nagyjából kétszerese az Egyesült Államokban és Kínában tapasztalható áraknak, annak ellenére, hogy Oroszország 2022-ben kivonult az európai piacról négy évig tartó piaci zavarok ellenére.
A dokumentum kiemeli, hogy az ukrajnai háború kezdete óta a blokk sikeresen csökkentette az orosz gáztól való függését 45%-ról 12%-ra. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az EU egyre inkább ki van téve a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális piacának ingadozásainak, különösen az iráni konfliktushoz kapcsolódó zavarok miatt.
„Tekintettel a jelenlegi ársokkokra és a globális LNG-piac ingadozására, hogyan látja a belföldi gázforrások szerepét az Unió-szerte az árstabilitás kollektív mechanizmusaként?” – kérdezi a dokumentum az energiaügyi minisztereket.
A kérdés, amelyet az EU Tanácsának elnöksége fog felvetni, akkor merül fel, amikor a blokk továbbra is erőfeszítéseket tesz az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére. A magasabb energiaárak a becslések szerint már 24 milliárd euróval növelték az uniós importköltségeket.
Bár az EU éghajlat-politikai ambíciói továbbra is központi szerepet töltenek be a politikai döntéshozók üzeneteiben – Wopke Hoekstra éghajlat-politikai biztos nemrégiben megerősítette az olaj- és gázfúrás beszüntetésének támogatását –, egyes elemzők és iparági képviselők úgy érvelnek, hogy a megújuló energia önmagában nem lesz elegendő a kereslet kielégítésére rövid távon.
Ahogy a kormányok az energiaellátás biztosítására törekednek az emelkedő árak közepette, több tagállam egyre nyitottabbnak tűnik a földgáztermelés bővítésére. Románia például 2025 márciusa óta nyeri ki a gázt a Fekete-tengerből.
Az uniós országok új gázprojekteket fontolgatnak
Április óta Görögország elindította első földgáz-kutatófúrási kampányát az elmúlt csaknem négy évtizedben, a Jón-tenger potenciálisan jelentős készleteit célozva meg. A műveletek várhatóan 2027 elején kezdődnek meg.
Olaszország a 2019-ben felfüggesztett tengeri olaj- és gázkutatási projektek újraélesztését is fontolgatja.
A dokumentum kifejezetten megemlíti Románia Neptun Deep projektjét, Görögország tengeri kutatási terveit, Lengyelország balti-tengeri fejlesztéseit, Olaszország mediterrán ambícióit és a szélesebb körű északi-tengeri együttműködést, mint a blokk meglévő hazai gázpotenciálját.
Horvátország a közelmúltban bejelentette, hogy az Egyesült Államok által támogatott megállapodást köt a gázvezetékek és az energiainfrastruktúra Balkánon való kiterjesztésére.
Iparági becslések eközben azt sugallják, hogy Ciprus rendelkezik a régió legnagyobb kiaknázatlan készleteivel, a geológiai felmérések szerint körülbelül 324,1 milliárd köbméter gáz – ami nagyjából megfelel az EU átlagos éves fogyasztásának.
A fokozott gázfúrás kilátásba helyezését bírálták a környezetvédelmi csoportok részéről. A Climate Action Network Europe a ciprusi találkozó előtt küldött levelében sürgette a minisztereket, hogy fogadjanak el kötelező érvényű éves célt a gázkereslet 7%-os csökkentésére.
Az iparág képviselői fenntartják, hogy a gáz továbbra is jelentős szerepet fog játszani Európa energiaszerkezetében, különösen az ellátás biztonságának, a rendszer rugalmasságának és az ipari versenyképesség biztosításában a zöld átállás során.
„Európa stratégiai autonómiájának biztosításához diverzifikált energiaszerkezetre van szükség, beleértve a hazai földgáztermelést, valamint a hazai és importált megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, például a biometán és a hidrogén felgyorsult növekedését” – mondta Andreas Guth, az Eurogas főtitkára az 2022 Plusz-nak.
Guth hozzátette, hogy a meglévő infrastruktúra idővel történő adaptálása és újrahasznosítása elengedhetetlen lenne a hosszú távú befektetések védelméhez, miközben fenntartja az éghajlatsemlegesség irányába tett előrelépést.
Az EU vezetői többször is sürgették a háztartásokat és a vállalkozásokat az energiafogyasztás csökkentésére, ugyanakkor ragaszkodtak ahhoz, hogy Európa hosszú távú energiafüggetlensége a hazai megújuló energiatermelés bővítésétől függ.
A szakértők azonban megjegyzik, hogy a szél- és napenergia teljes integrálása a villamosenergia-hálózatok kiterjedt korszerűsítését és a nagyszabású energiatároló infrastruktúrát teszi szükségessé – ez az átállás várhatóan éveket vesz igénybe, és több billió eurós beruházást igényel.
„Rövid és középtávon továbbra is elég sok gázra lesz szükségünk, és ez az igény csak nőtt az orosz gáz fokozatos kivonásáról szóló döntésünkkel” – mondta Dan Jørgensen energiaügyi biztos márciusban újságíróknak.
