Egy új jelentés szerint a pszichoszociális kockázati tényezők – köztük a hosszú munkaidő, a munkahelyi bizonytalanság, valamint a munkahelyi zaklatás és zaklatás – káros munkakörnyezetet teremtenek, amely károsítja az emberek testi és lelki egészségét.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ENSZ-ügynökség új jelentése szerint évente több mint 840 000 ember hal meg a munkahelyi pszichoszociális kockázatokkal összefüggő egészségügyi állapotokban – beleértve a hosszú munkaidőt, a munkahelyi bizonytalanságot és a munkahelyi zaklatást.
A munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatok főként a szív- és érrendszeri betegségekhez és a mentális egészségi zavarokhoz, köztük az öngyilkossághoz kapcsolódnak – jegyezte meg a jelentés.
„A pszichoszociális kockázatok a munkahelyi biztonság és egészségvédelem egyik legjelentősebb kihívásává válnak a munka modern világában” – mondta Manal Azzi, az ILO munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) politikájával és rendszereivel foglalkozó csoportvezető.
„A pszichoszociális munkakörnyezet javítása nem csak a munkavállalók mentális és fizikai egészségének védelme, hanem a termelékenység, a szervezeti teljesítmény és a fenntartható gazdasági fejlődés erősítéséhez is elengedhetetlen” – tette hozzá.
A munka formálja az identitást, a társadalmi kapcsolatokat és a gazdasági biztonságot, kialakítása és felépítése pedig meghatározza, hogy koherens és megfelelő forrásokkal van-e ellátva, vagy a túlzott igények, a szerepek kétértelműsége és a vélt igazságtalanság okoz károkat.
Súlyos egészségkárosodás
A jelentés megállapította, hogy az egészségügyi kockázatok évente közel 45 millió rokkantságtól korrigált életév (DALY) elvesztéséhez vezetnek, és a szív- és érrendszeri betegségek és a mentális zavarok együttes hatása a becslések szerint a világ GDP-jének 1,37 százalékát okozza évente.
Csak Európában az ILO 112 333 halálesetről, közel hatmillió DALY-ról és 1,43%-os GDP-veszteségről számolt be.
A szív- és érrendszeri betegségek okozzák a betudható halálozások többségét, de az egészséges életévek összesített elvesztése nagyobb a mentális zavarok esetében – írták a szerzők.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a depresszió és a szorongás évente körülbelül 12 milliárd elveszett munkanapot okoz.
A leggyakoribb állapotok közé tartozik a depresszió, a szorongásos zavarok, a kiégés, az alvászavarok és a fáradtság.
A mentális egészséggel kapcsolatos küzdelmek a stressz és a fáradtság kezelésére gyakran alkalmazott egészségtelen megküzdési mechanizmusok révén fizikai egészségkárosodást is okozhatnak.
A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlevés és a munkahelyi problémák miatti fizikai inaktivitás elhízáshoz, magas vérnyomáshoz és más krónikus betegségekhez vezethet.
„A bizonyítékok azt is sugallják, hogy az egészséggel kapcsolatos viselkedések és a pszichoszociális kockázatok idővel kölcsönhatásba lépnek, az egészségtelen viselkedés pedig erősíti és felerősíti a pszichoszociális stressznek való kitettséggel kapcsolatos káros egészségügyi hatásokat” – írták a szerzők.
Melyek a munkahelyi sérülések fő okai?
A jelentés a hosszú munkaidőt, a megfélemlítést, a munkahelyi feszültséget, az erőfeszítés és a jutalom egyensúlyának hiányát, a munkahelyi bizonytalanságot, valamint az erőszakot és a zaklatást azonosítja a munkavállalók rossz egészségi állapotának fő hajtóerejeként.
„Fontos emlékeztetni arra, hogy a hosszú munkaidő, amely kritikus pszichoszociális kockázati tényező, amely a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke kockázatának növekedéséhez kapcsolódik, továbbra is széles körben elterjedt” – jegyezték meg a szerzők.
Az ILO becslése szerint világszerte a munkavállalók 35%-a dolgozik heti 48 óránál többet.
A WHO kutatása kimutatta, hogy a heti 55 vagy több órás munkavégzés 35%-kal magasabb a stroke kockázatával és 17%-kal nagyobb az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás kockázatával, mint a heti 35-40 órás munkavégzés.
A megfélemlítés, valamint a zaklatás és erőszak egyéb formái szintén komoly aggodalomra adnak okot.
A jelentés megjegyezte, hogy a munkavállalók 23%-a világszerte tapasztalt már legalább egyfajta erőszakot vagy zaklatást a munkája során, és a pszichológiai erőszak a legelterjedtebb, 18%-uk.
Mit lehet tenni
A digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a távmunka és az új foglalkoztatási formák átformálják a pszichoszociális munkakörnyezetet, megkövetelik a szervezetektől, hogy azonosítsák a kockázatokat és hajtsanak végre megelőző intézkedéseket.
Ezeknek ki kell terjedniük a munka tervezésére, megszervezésére és irányítására, ideértve a munkaterhelés kezelését, a szerepek egyértelműségét, a személyzet szintjét és a munkaidőt.
Ha a megelőzés nem sikerül, az ILO időszerű, nem megbélyegző támogatást kér, például a támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a munka ideiglenes kiigazítását, a foglalkozás-egészségügyi hozzájárulást és a munkába való méltányos visszatérési folyamatokat.
