Közép-Ázsia vezetői, valamint Grúzia, Örményország, Mongólia és Azerbajdzsán képviselői részt vesznek a regionális környezetvédelmi prioritásokról szóló megbeszéléseken.
A javasolt ügynökséggel kapcsolatos kezdeti konzultációk az asztanai Regionális Ökológiai Csúcstalálkozó (RES) szélén kezdődnek, ahol a regionális delegációk várhatóan közös jövőképet vázolnak fel a fenntartható vízgazdálkodásról.
Kasszim-Jomart Tokajev kazahsztáni elnök javasolta először a kezdeményezést 2025 decemberében, a türkmenisztáni Ashgabat városában tartott fórumon.
„Ez a kezdeményezés időszerű, mivel az ENSZ jelenleg több ezer mandátumot vizsgál át, lehetőséget teremtve a globális kormányzás koherenciájának és hatékonyságának erősítésére” – mondta Tokajev megnyitó beszédében.
A víz a napirend középpontjában
A vízbiztonság a Kazahsztán fővárosában péntekig zajló RES-csúcs központi témája lett.
Külön magas szintű találkozót is terveznek az Aral-tenger megmentésére szolgáló Nemzetközi Alap alapító tagjainak államfői között, mivel Kazahsztán lezárja hároméves elnökségét.
„A vízbiztonság kritikus fontosságú Kazahsztán és az egész régió számára. Jövőnk attól függ, hogy bölcsen és tisztességesen kezeljük-e ezt a létfontosságú erőforrást” – mondta Tokajev.
Megjegyezte, hogy az Aral-tó északi részének mintegy 36%-át helyreállították, javítva a vízminőséget, a halállományt és az életkörülményeket.
A Kaszpi-tenger továbbra is egy másik kulcsfontosságú probléma, a vízszint évente körülbelül 10 centiméterrel csökken.
Kazahsztán államközi programot indított a további degradáció megelőzésére, és külön kutatóintézetet hozott létre a regionális tudományos együttműködés megerősítésére – tette hozzá Tokajev.
Nagyobb nemzetközi szerepvállalásra szólított fel, és hangsúlyozta, hogy a Kaszpi-tenger térségében katonai erő alkalmazását „ki kell zárni”.
Gyakori ökológiai kihívások
A vízgazdálkodás továbbra is érzékeny kérdés Közép-Ázsiában.
A régió fő „víztornyaként” emlegetett Kirgizisztán évente mintegy 50 milliárd köbméter vizet termel, amelynek csak töredékét használja fel belföldön, a többi pedig a szomszédos országokba áramlik, köztük Üzbegisztánba, Kazahsztánba és Tádzsikisztánba.
Sadyr Japarov elnök kijelentette, hogy Kirgizisztán kulcsfontosságú szerepet játszik a regionális mezőgazdasági, energia- és élelmiszerbiztonság biztosításában.
„Évtizedek óta betartjuk a vízkiosztási korlátokat, miközben raktározási és kiadási szolgáltatásokat nyújtunk. Kirgizisztán biztosítja a hidraulikus infrastruktúra biztonságát, és jelentős erőforrásokat fektet be a vízgazdálkodásba. Fosszilis tüzelőanyagok formájában azonban nem kapunk ellentételezést” – mondta.
„Közép-Ázsia közös ökológiai kihívásokkal néz szembe, beleértve a vízhiányt, az elsivatagosodást, a gleccserek visszahúzódását, a levegőszennyezést és a biológiai sokféleség csökkenését” – mondta Tokajev.
Közép-Ázsiát a világ legégetőbb éghajlati kockázatai fenyegetik, az éves átlaghőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint a globális átlag – a kirgizisztáni +2,1°C-ról a türkmenisztáni +1,5°C-ra az elmúlt 115 évben.
A következmények már láthatóak. Az UNESCO adatai szerint Kirgizisztánban az elmúlt 70 évben 16%-kal csökkent a gleccserek borítottsága, míg Tádzsikisztánban több mint ezer gleccser tűnt el az elmúlt három évtizedben.
A régió területének több mint 20%-a, nagyjából 80 millió hektár leromlott, ami a lakosság mintegy 30%-át érinti.
A régió az Aral-tenger hosszú távú környezeti katasztrófájával, valamint a Kaszpi-tenger gyors hanyatlásával is küzd, ahol a vízszint évente körülbelül 10 centimétert esik, ami kockázatot jelent a biológiai sokféleségre és a nemzetközi hajózási útvonalakra.
Zöld technológiák bemutatója
A csúcstalálkozó kulcsfontosságú eleme a RES 2026 International Exhibition of Green Technologies, amelyen 30 ország mintegy 300 vállalata vesz részt.
A kiállításon a közép-ázsiai államok és Azerbajdzsán nemzeti pavilonjai mellett intelligens környezetvédelmi megoldásokat és erőforrás-gazdálkodási rendszereket mutatnak be.
A kazahsztáni pavilon kiemeli a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló erőfeszítéseket, beleértve a Przewalski ló, a saiga antilop és a turáni tigris védelmét, valamint az Aral-tó északi részének helyreállítását.
Csak az első napon 14 ülést terveznek – amelyek az éghajlatváltozással, a fenntarthatósággal és a zöld finanszírozással foglalkoznak – a szervezők azt remélik, hogy a csúcstalálkozó a politikai kötelezettségvállalásokat konkrét lépésekké alakítja át a nagyobb környezeti és gazdasági ellenálló képesség felé Közép-Ázsiában.
A Regionális Ökológiai Csúcstalálkozót, a környezeti kihívásokra adott közös válaszok kidolgozását célzó nagyszabású kezdeményezést az ENSZ-szel partnerségben tartják. Ezt először Tokajev javasolta az ENSZ Közgyűlésének 2023-as ülésén.
Célja, hogy összehozza Közép-Ázsia vezetőit, valamint olyan országok képviselőit, mint Grúzia, Örményország, Mongólia és Azerbajdzsán.
A csúcstalálkozó célja közös szakpolitikai keret és gyakorlati eszközök kidolgozása az ökoszisztémák, a víz- és földforrások védelmére, helyreállítására és fenntartható használatára, valamint a biológiai sokféleség megőrzésére.
A rendezvényen várhatóan többek között a környezeti szolidaritásról szóló közös nyilatkozatot, valamint az ENSZ-ügynökségekkel közösen regionális akcióprogramot fogadnak el a következő ötéves időszakra.
