Fiatalok vettek részt az európai és észak-amerikai terrorszondák csaknem felében – állapította meg a tanulmány

Dániel Szabó

Fiatalok vettek részt az európai és észak-amerikai terrorszondák csaknem felében – állapította meg a tanulmány

A terrorizmus általános hatása Európában továbbra is alacsony. Egy új tanulmány szerint azonban a fiatalok jelentik a terrorista hálózatok elsődleges demográfiai célpontját.

Annak ellenére, hogy a terrorizmus összhatása Nyugaton alacsonyabb, mint egy évtizeddel ezelőtt, a kiskorúak és fiatal felnőttek részvétele „az egyik legsürgetőbb biztonsági aggodalommá vált” a Közgazdaságtudományi és Béke Intézet 2026-os Globális Terrorizmus Indexe szerint.

A radikalizálódási folyamat most gyorsabb, mint valaha. Történelmileg, ami korábban hónapokig vagy akár évekig tartott, az most heteken vagy akár napokon belül megtörténik.

Ennek hátterében a rövid formájú online propaganda, az algoritmikus erősítés és a fejlesztési sérülékenységek kihasználása áll a kutatás szerint.

„Míg a terrorista hálózatok elsődleges célcsoportja a 15 és 25 év közötti fiatalokat öleli fel, az aktív toborzást és az ideológiai indoktrinációt már nyolc éves gyermekeknél is dokumentálták” – állapította meg a tanulmány.

A fiatalok és a kiskorúak a terrorizmussal kapcsolatos nyomozások 42%-át tették ki 2025-ben Európában és Észak-Amerikában, ami 2021-hez képest háromszoros növekedést jelent.

2024-ben az Iszlám Államhoz köthető európai letartóztatások közel kétharmadában tizenévesek vettek részt.

A belga hírszerző szolgálat (VSSE) például arról számolt be, hogy 2022 és 2024 között a terrorista nyomozások egyharmada kiskorúakat érintett.

A politikai polarizáció, a növekvő antiszemita erőszak és a fiatalok gyors online radikalizálódása továbbra is olyan folyamatos környezetet teremt, amelyben a terrorizmus továbbra is komoly fenyegetést jelent.

Hogyan fejlődött a terrorizmus Európában az elmúlt két évtizedben?

A nyugat- és közép-európai régióban volt a terrorizmus második legalacsonyabb átlagos hatása 2025-ben, ahol 14 terrorizmussal összefüggő halálesetet és 51 incidenst regisztráltak. Ez csökkenés 2024-hez képest, amikor 25 haláleset és 81 incidens volt.

Németország, Franciaország és Görögország a terrorizmus által leginkább érintett uniós országok.

Németországban halt meg a legtöbb terrorizmus a régióban, öt terrortámadásban hat ember halt meg.

A legnagyobb támadás 2025 februárjában történt Münchenben, amikor egy 24 éves férfi autóval belehajtott egy tiltakozó tüntetésbe, ketten meghaltak és legalább 39 ember megsérült.

Németországban 2011 óta 221 terrortámadást és 53 halálesetet regisztráltak.

Eközben Franciaországban 2007 óta 281 halálos áldozata van terrortámadásoknak.

2025-ben az országot 12 terrortámadás érte, amelyekben négy ember vesztette életét, és további 18 megsebesült. Ez a támadások és sérülések legmagasabb száma 2020 óta.

Ennek ellenére az összhatás továbbra is közepes Németországban, míg Franciaországban és Görögországban alacsony, mivel a három ország a 29., 35. és 40. helyet foglalja el az egész világon.

Valójában Ausztria volt az az uniós ország, ahol a terrorizmus hatása a legnagyobb mértékben nőtt 2025-ben.

Ezzel szemben hat EU-országot nem sújtott terrorizmussal minősítettek, Románia, Magyarország és Észtország a blokk legalacsonyabb helyén.

Csehországban volt a legnagyobb javulás az indexen a régióban.

Az ország az elmúlt 15 évben nagyrészt mentes volt a terrortámadásoktól, 2011 óta mindössze hat incidenst jegyeztek fel.

Ebben az időszakban a 2023-as tömeges lövöldözésen kívül egyetlen esemény sem vezetett halálos áldozathoz.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.