A múlt vasárnap elsöprő választást nyert magyar vezető nem tervez jelentős politikai fordulatot Magyarország Kínával való kereskedelmi kapcsolatában. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy szorosabban igazodik az uniós szabályokhoz, egyensúlyba hozza a pekingi kapcsolatokat és a növekvő brüsszeli nyomást.
Orbán Viktor Magyarországot a kínai elektromos járműgyártók európai központjaként pozicionálta, figyelmen kívül hagyva az EU rájuk vonatkozó tarifáit.
Úgy tűnik, most politikai utódja, Magyar Péter kevésbé hajlandó radikálisan megfordítani ezt a politikát.
Magyar az Orbán elleni elsöprő győzelmet követő hétfői sajtótájékoztatón Kínát „a világ egyik legfontosabb, legnagyobb és legerősebb országaként” méltatta.
„Nagyon örülök, hogy Pekingbe utazhatok, és nagyon örülünk, hogy itt üdvözölhetjük a kínai vezetőket Magyarországon” – tette hozzá.
Magyar azt is elmondta, hogy „felülvizsgálja” a kínai magyarországi befektetéseket – különösen az elektromos járművekre –, de „nem azzal a céllal, hogy leállítsa vagy megakadályozza, hogy megvalósuljanak”.
Az elmúlt években Magyarország arra törekedett, hogy magához vonzza Peking nagyságát: a BYD 2024-ben Szegeden építi fel első európai személyszállító EV-gyárát, és olyan nagy cégek, mint a CATL, a NIO és az EVE Energy jelentős beruházásokat hajtanak végre az országban.
Ez a nyitott ajtók politikája azonban egyre inkább ütközik az EU azon törekvésével, hogy szigorítsa a kínai befektetések ellenőrzését, mivel Kína alacsony költségű importtal árasztja el Európát, és az EU-ban az előrejelzések szerint ebben az évtizedben akár 600 000 munkahely megszűnése várható az EU-ban a blokk autószektorában a kínai gyártók által támasztott erősödő verseny közepette.
Magyarnak meg kell küzdenie az állítólagos kényszermunkával kapcsolatos aggodalmakkal is, amelyekben a BYD elektromosjármű-óriás magyarországi gyáraiban kínai munkavállalókat vesznek igénybe, valamint a közelmúltban az Európai Bizottság tisztességtelen támogatások miatti vizsgálatot is. Ezek a fejlemények rontották a cég hírnevét, és aggodalmakat keltettek Peking befektetéseivel kapcsolatban.
Több értéket teremteni a magyarországi befektetésekből
A Tisza-párt vezetője hétfői sajtótájékoztatóján nem árult el részleteket. De világossá tette, hogy Magyarország jobban összhangba hozza politikáját Brüsszellel.
„Sokkal inkább az a cél, hogy ezek a projektek megfeleljenek az Európai Uniós és a magyar környezetvédelmi előírásoknak, egészségügyi eljárásoknak, munkavédelmi előírásoknak, és hozzájáruljanak a magyar nemzetgazdaság teljesítményéhez” – tette hozzá Magyar.
Úgy tűnt, elhatározta magát, hogy elhatárolja magát Orbán óvatosságától az Európai Bizottság közelmúltbeli „Made in Europe” című javaslatával kapcsolatban, amely Kínát célozza meg.
A jelenleg uniós kormányok és EP-képviselők által megvitatott törvénytervezet szigorúbb feltételeket szabna a 100 millió euró feletti közvetlen külföldi befektetésekre olyan ágazatokban, mint az akkumulátorok, az elektromos járművek, a napelemek és a kritikus nyersanyagok.
A javaslat értelmében az adott szektorban a globális piaci részesedés 40%-át birtokló országok befektetőinek az uniós munkavállalók legalább 50%-át kellene felvenniük. További feltételek között szerepelhet a 49 alatti külföldi tulajdoni plafon, az európai partnerekkel közös vállalkozások és a technológiatranszfer.
„Amit nem akarunk – és nem is fogunk elfogadni – az az, hogy külföldi cégek jöjjenek, jelentős magyar állami támogatást kapjanak, nagyon kevés magyart alkalmazzanak, a magyar gazdaság számára alig vagy egyáltalán nem teremtsenek hozzáadott értéket, ugyanakkor veszélybe sodorják Magyarország földjének, levegőjének és vizének minőségét” – tette hozzá Magyar, jelezve, hogy a politikát közelebb kívánja igazítani Brüsszelhez.
