A Nemzetközi Energia Ügynökség új jelentése szerint bár Európa úttörő volt a jövő technológiáiban, fennáll annak a veszélye, hogy a globális versenytársak kutatási központjává válik rendszeres ipari méretezés nélkül.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint Európának nem innovációs problémája van, hanem nagyságrendi problémája, megjegyzi, hogy a kontinens kiemelkedően teljesít a kutatási és kísérleti projektekben, de a technológiai áttöréseket folyamatosan nem tudja átváltani nagyszabású ipari alkalmazássá.
A vaskos jelentést szerdán mutatták be, amikor az energiaminiszterek az IEA miniszteri ülésének szélén összegyűltek, hogy számba vegyék az energiaszektor legújabb technológiai vívmányait.
A vizsgált technológiák között szerepel a kis moduláris reaktorok (SMR), a fúziós energia vagy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás fejlesztése – ezek mind szerepet fognak játszani az Európai Unió energiabiztonsági és szén-dioxid-mentesítési céljainak jövőbeni megvalósításában.
Az IEA szerint Európa valós kockázata nem az ötletekben való lemaradás, hanem az olyan technológiák tesztelési terepe, amelyeket végül máshol értékesítenek, gyártanak és pénzzé tesznek. A figyelmeztetés összhangban van a blokk jelenlegi politikai döntéshozatalával, amely nagymértékben a hazai iparágak fellendítésére irányul a globális versenyképesség fokozása érdekében.
Környezetvédők azzal érvelnek, hogy az európai döntéshozók jelenlegi útja a blokk azon ígéreteinek teljes megfordítását jelenti, hogy 2050-ig elérjék az éghajlatsemlegességet. Eközben az IEA jelentése támogatja az innovatív technológiákat, amelyek segíthetnek több millió tonna CO2 csapdába ejtésében vagy elkerülésében a légkörből.
A párizsi székhelyű IEA 2023-ban úgy becsülte, hogy a 2050-ig szükséges CO2-csökkentés mintegy 35%-a a kereskedelmi forgalomban még nem elérhető technológiáktól függ. Legfrissebb jelentése azonban az egynegyedéhez közelíti ezt a számot, megnyugtatva az energiapolitikai döntéshozókat.
„Az energiainnováció stratégiai prioritássá vált a kormányok számára világszerte” – mondta az IEA ügyvezető igazgatója, Fatih Birol. „Mivel az energiabiztonság és az ipari versenyképesség a napirend élén áll, azok az országok lesznek a legjobb helyzetben, amelyek a kutatásba, a demonstrációba és a korai kiépítésbe fektetnek be az energiatechnológiák következő generációjának élére.”
Az IEA több mint 150 fő innovatív áttörést azonosított, a légkondicionálótól és a perovszkit napelemektől a fúziós energiáig, a nátrium-ion akkumulátorokig és a következő generációs geotermikus rendszerekig.
Több energiatechnológiai szabadalom
Az IEA jelentése hangsúlyozza, hogy az energiatechnológiák stratégiai gazdasági eszközökké váltak, a szabadalmak, a hazai technológiai képességek és az ellátási láncok egyre inkább a nemzeti versenyképességhez kötődnek.
A jelentés szerint Európában 2025-ben az induló vállalkozások szerezték meg a globális energetikai kockázati tőke 25%-át, szemben az öt évvel korábbi 15%-kal, és a régióban az induló energetikai vállalkozások több mint 40%-a biztosította az első finanszírozási kört.
Ezzel szemben 2025-ben az Egyesült Államok adta az összes energetikai kockázati tőke közel felét, vezető szerepet tölt be a technológiák széles spektrumában, miközben Japán továbbra is erősen specializálódott az akkumulátorokra, és a perovszkit napenergia, a hidrogén alapú üzemanyagok és a fúziós energia területén is halad.
A kihívások azonban továbbra is fennállnak, mivel az energiatechnológiai szabadalmaztatás visszaesett a nagy európai gazdaságokban, és az induló európai vállalkozások általában kisebb finanszírozási kört érnek el, mint amerikai társaik.
Az IEA jelentése szerint Európa azonban továbbra is felülmúlja súlyát az innováció terén, nevezetesen a fúziós energia, a föld alatti hidrogéntárolás, az ipari villamosítás, az elektromos hálózat stabilizálása, a CO2-tárolás, a szintetikus üzemanyagok és a metánészlelés terén.
Figyelemre méltó, hogy az IEA technológiai projektek nyomkövetőjének előrehaladott szakaszában lévő, az energiabiztonság 2030-ig történő megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú projektek 40%-a Európában található, ami kiemeli a kontinens központi szerepét a következő generációs energiatechnológiákban.
Az EU Versenyképességi Alapja megmentő?
A jelentés az EU Versenyképességi Alapot, az ipari versenyképesség fokozását szolgáló, 410 milliárd eurós eszközt azonosítja, amelyet hamarosan az uniós társjogalkotók is megvizsgálnak, mint kulcsfontosságú választ az európai kkv-k és az induló vállalkozások kihívásaira.
Az IEA szerint az alap a hazai technológiai képességek megerősítésére és a kritikus ellátási láncok biztonságosabbá tételére irányuló növekvő lendületet tükrözi, az olyan kezdeményezések mellett, mint az US Genesis Mission.
„Az uniós finanszírozás és az innováció összehangolása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az állami beruházások valódi hatást fejtsenek ki a vállalatok számára. Az egyetemi polcokon hagyott innovációk csak akkor hoznak hasznot, amíg el nem érik a piacot” – mondta Cecilia Bonefeld-Dahl, az EU27 digitális átalakulását képviselő iparági szervezet, a Digital Europe főigazgatója.
Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi és lakhatási biztosa nyilatkozatában kijelentette, hogy a tiszta energiára való átállás nem távoli forgatókönyv, hanem már most zajlik szerte a világon.
„2019 és 2024 között a szél- és napenergia-termelés bővítése az EU-ban a becslések szerint körülbelül 59 milliárd eurós fosszilis tüzelőanyag-importköltséget sikerült elkerülni” – mondta Jørgensen, kifejtve, hogy a végső cél nem csak a szén-dioxid-mentesítés, hanem az blokk energiabiztonságának megerősítése és a függetlenség elérése.
„Európa számára a tiszta energiára való átállás ipari stratégia. A megújulók, a villamosítás és a modern hálózatok nem kezelési költségek, hanem stratégiai eszközök, amelyek segítenek csökkenteni az árakat, és megvédik fogyasztóinkat az energiaellátási sokkoktól” – tette hozzá.
