A magyar kormányfő a választások előtti utolsó évértékelőjében ígéretet tett a „brüsszeli ügynökök” elleni fellépésre. Méltatta pártja eredményeit, politikai ellenfeleit pedig azzal vádolta, hogy nemcsak Brüsszelnek, hanem a multinacionális vállalatoknak akarnak alkirályi lenni.
„A 21. század a megaláztatás évszázada lesz Európa számára” – kezdte bevezetőjét követően hagyományos évértékelő beszédét a magyar miniszterelnök a Várkert Bazárban. Orbán elmondta, a gőzgép feltalálása óta először Európa nem részese a világ átalakulásának, de úgy véli, Magyarországnak van esélye arra, hogy jól kijöjjön belőle.
„Fél munkát” végeztek a brüsszeli ügynökök kiszorításában”
Visszautalva tavalyi beszédére, amelyben azt jósolta, hogy a magyar kormány Donald Trump szövetségeseként a „történelem főutcájára” kerül, míg politikai ellenfeleik „sáros mellékutcákon vándorolnak”, Orbán mindent elmondott, ami valóra vált.
Azzal érvelt, hogy az amerikai elnök forradalmat követett el az egykori liberális elit ellen, és Magyarország csatlakozott hozzá, és ezért mondta ki egy évvel korábban, hogy kiszorítják Magyarországról azokat a civil szervezeteket, ellenzéki lapokat és bírákat, akiket Orbán „bukósnak” bélyegzett, és akiket a kormány külföldi ügynöknek minősített.
„Ez volt a terv, de be kell vallanom, hogy a munkának még csak a felét végeztük el: Magyarországon még működik a brüsszeli elnyomó gépezet, és az áprilisi választások után majd kitakarítjuk. Álcázott civil szervezetek, vásárolt újságírók, bírák, politikusok, algoritmusok, bürokraták, eurómilliók görgetése – ezt jelenti ma Brüsszel itt Magyarországon.”
Tavalyi beszédéből nem említette, hogy gazdasági fellendülést és jelentős növekedést, az úgynevezett „repülést a kilábalásba” ígért, amely 2025-ben 0,3 százalékos növekedésnek bizonyult, illetve azt sem, hogy a „Pride Day” betiltásának ígérete után a tiltás ellenére is több százezren fordultak meg és ünnepeltek Budapesten.
Orbán azonban kiemelte a közvetlenül a 2026-os választások előtt bevezetett és későbbre ígért jóléti intézkedéseket. Elmondta, hogy ezeknek az intézkedéseknek a forrása a nagyvállalatokra kivetett különadók rendszere lesz.
Orbán bevezette a „Putyin” kifejezést
„Meg kell egyeznünk azzal, hogy aki a szabadságot szereti, annak Brüsszelt kell félnie, nem Kelettől, és aggódó tekintetét Brüsszelre kell vetnie” – húzta alá a magyar kormányfő.
„Putyin primitív és komolytalan” – mondta Orbán, amellyel azt a nyugati gyakorlatot mutatja be, hogy Oroszországot és Putyint fenyegetésként fogalmazzák meg. „Brüsszel kézzelfogható valóság és közvetlen fenyegetés” – tette hozzá.
A magyar kormányfő ezt egy amerikai jelentésből vezette le, amely szerint az Európai Bizottság nyomást gyakorolt a közösségi média szolgáltatókra, hogy „cenzúrázzák” a tartalmat, többek között az európai parlamenti választások idején Romániában és Moldovában.
Orbán szerint értékelni kell Amerika barátságát, mert szerinte az Egyesült Államok jelenleg leleplezi az Európai Bizottság „cenzúráját”.
Az ellenfelet nemcsak Brüsszel, hanem a globális nagyvállalatok is megvásárolták
A kormányfő szerint a magyar hazai riválisok bábok, de nem csak Brüsszel kezében.
Miután a Tisza-párt bemutatta több vezető szakértőjét, akik fontos szerepet játszhatnak egy esetleges Tisza-kormányban, Orbán Viktor beszédében utalt korábbi munkaadóikra is.
„A háború egyik fő nyertese a Shell” – utalt Orbán Kapitány István, Tisza gazdasági vezetőjelöltjének egykori állására. Szerinte a Shell több tízmilliárd dollárt keresett a háborúból, és az a céljuk, hogy elvágják Magyarországot az orosz olajtól.
Valójában egy ilyen szankciórendszert vezetett be Donald Trump kormánya, Magyarország pedig egy év haladékot kapott. Ráadásul az orosz-ukrán háború két legnagyobb nyertese a magyar nemzeti olajtársaság, a MOL, amely jelentős haszonra tett szert az olcsó orosz olaj vásárlásából, mivel egyelőre mentesül az európai és amerikai szankciók alól.
A magyar kormányfő megemlítette az ERSTE Bankot is, ahol egy másik tiszai közgazdász, Kármán András dolgozott. A kormányfő szerint az ERSTE a Tisza-kormányba akarja beültetni ügynökét, hogy kivegye a banki különadókat. Kármán a második Orbán-kormány államtitkára volt 2010-14 között.
Európa háborúba fog keveredni – állítja Orbán
„Európa úgy döntött, hogy 2030-ig háborúba lép. Ez lesz az utolsó választás a háború előtt” – mondta a magyar kormányfő. „Brüsszel úgy döntött, hogy legyőzi az oroszokat Ukrajnában, Magyarországon kívül pedig Európában mindenhol háború készül.”
Orbán azt is elmondta, hogy Európa felfegyverkezik, és utasításokat küld a lakosságnak, hogy mit kell tenni háború esetén, miközben Ukrajnának rengeteg pénzt küld hitelre.
„Ukrajna csak nyeli a pénzt” – mondta a magyar kormányfő. „Senki sem tud válaszolni arra a kérdésre, hogyan lehet legyőzni egy atomhatalmat nukleáris fegyverei nélkül.”
Orbán hangsúlyozta: Magyarország nem küld pénzt és fegyvert Ukrajnába, magyar fiatalokat pedig nem visznek Ukrajnába, holott a NATO alapokmánya nem írja elő, hogy konfliktus esetén katonai erőt alkalmazzanak a tagállamok.
