A nemek közötti egyenlőtlenség túlmutat a látható és mérhető szakadékokon. Még a gyermekvállalást követően a nők munkahelyi feladatainak finom eltolódása is jelentősen alááshatja hosszú távú karrierkilátásaikat.
A nemek közötti egyenlőtlenség szinte minden területen kihat a nők gazdasági és társadalmi eredményeire. Ez látható a fizetési, foglalkoztatási és kereseti különbségekben, a foglalkozási szegregáció mintáiban, valamint a nők korlátozott jelenlétében a vezetői szerepekben és a politikai intézményekben.
Ezek a szakadékok tovább nőnek azon nők esetében, akik elsődleges szerepet vállalnak a gyermeknevelésben, gyakran éppen abban a pillanatban, amikor a karrierjük egyébként felgyorsulna.
Egy németországi tanulmány azt mutatja, hogy a nők, ha vállalják a gyermeknevelést, kevesebb elemző, összetett és interaktív feladatot kapnak, különösen akkor, ha csökkentik a munkaidejüket – ez a változás csendesen szűkítheti a jövőbeli előrelépési lehetőségeket.
Az anyasági büntetés
A Journal of Marriage and Family című folyóiratban nemrég megjelent cikkben The Job Task Penalty for Motherhood címmel Wiebke Schulz, a Brémai Egyetem és Gundula Zoch, a Carl von Ossietzky Egyetem Oldenburg munkatársa 1978 nő munkaköri feladataiban bekövetkezett változásokat elemzi, a 2011 és 2020 közötti időszakot felölelő német nemzeti oktatási paneltanulmány adatai alapján.
A nőknek adott munkafeladatok öt kulcsfontosságú dimenziójában a változásokat követik nyomon, három hullámban, amelyek egy 12 éves időszakot ölelnek fel, beleértve az analitikus, összetett, autonóm, interaktív és manuális feladatokat.
Interaktív és elemző szerepek
Wiebke Schulz kifejtette, hogy az interaktív feladatok gyakran feltételezik a kiszámíthatóságot és a „ügyeleti szolgálatot” a kollégák és az ügyfelek számára. Amikor gondozási korlátok merülnek fel – vagy feltételezik, hogy növekedni fognak –, ezeket a feladatokat a legkönnyebb átrendelni, mert általában nehézkesek a koordináció és időérzékenyek.
Az elemző vagy összetett feladatok két okból is visszaeshetnek. Egyes munkakörökben tartós koncentrációt vagy hosszabb munkafolyamatok birtoklását igénylik, ami az időkényszer és a töredezett ütemterv miatt nehezebbé válik.
„De fontos, hogy a visszaesés tükrözheti a vezetői elvárásokat is: a felügyelők megelőzően elterelhetik az anyákat a nagy felelősséggel járó, nagy növekedést jelentő feladatoktól, függetlenül a tényleges kapacitástól” – mondta Wiebke Schulz az 2022 Plusz Businessnek.
Megjegyezte, hogy a szülés után a nők sok munkája vagy szerepköre eltolódik a „magas kognitív, magas interakciós” munkától egy szűkebb feladatkör felé. A változás nem csak a munkahelyváltásról szól, hanem abban is megmutatkozik, hogy a nők mit csinálnak a munkájuk során az anyává válás után, különösen, ha csökkentett munkaidőben dolgoznak.
Még kisebb, rövid távú feladatok visszaminősítése is felhalmozódhat. „Ha az elemző, összetett és interaktív feladatokban nőnek a készségek, teljesítményjelek születnek, és vezetői csatornákat építenek ki, akkor az ezekhez való hozzáférés elvesztése lassíthatja a bérnövekedést, csökkentheti az előléptetési esélyeket, és laposabb pályákra zárhatja az embereket – még akkor is, ha a beosztások nem változnak” – mondta.
Míg a kutatás Németországra vonatkozik, az eredmények széles körben alkalmazhatók, és túlmutatnak annak határain. Kiemelte, hogy ez nagyjából hasonló minta Európa-szerte, de a hatás mérete és formája intézményektől és normáktól függően változik.
Javaslatok ennek az egyenlőtlenségnek a kezelésére
Ennek egyik módja a feladatkiosztás láthatóvá tétele. A szülői szabadság vagy a részmunkaidős munkavégzés előtti és utáni nyomon követése, hogy ki kap nagymértékben növekvő megbízásokat – például kulcsfontosságú ügyfelek tulajdonjogát, összetett ügyeket vagy projektvezetést –, feltárhatja, mikor és hogyan tűnnek el csendben a lehetőségek.
A munkaadók átgondolhatják a részmunkaidős szerepkörök kialakítását is. Az összetett munka moduláris feladatokra bontásával, az átadás-átvételek formalizálásával és a csapatalapú tulajdonjogra támaszkodva az elemző és nagy felelősséggel járó munkát nem kell a teljes munkaidős munkatársak fennhatóságaként kezelni.
Egy másik kritikus lépés a vezetők képzése az elvárásokon alapuló elfogultság felismerésére. A legnagyobb kockázatot az előzetes átcsoportosítás jelenti: a feladatokat nem a teljesítmény változása miatt helyezik át, hanem a jövőbeni rendelkezésre állásra vagy elkötelezettségre vonatkozó feltételezések miatt.
Szakpolitikai ajánlásai az egész napos gyermekgondozási és iskolai lefedettség bővítése, a rugalmassághoz való jog pályavédelemmel történő megerősítése, valamint az apák szabadságának és gondozásának ösztönzése az „anya az alapértelmezett alkalmazkodó” norma csökkentése érdekében, amely a munkáltatói elvárásokat alakítja.
