Brüsszel – Az Európai Unió azt akarja, hogy tagjai abbahagyják az oroszországi ukrán háború finanszírozását. És ez az, hogy szépen kérdezzük.
Az EU vezetői által kedden indított ambiciózus új stratégia, amelyet végrehajtana, akkor hatékonyan véget vet a Moszkva jövedelmező gázértékesítésének a kontinensre 2027 -ben, és megköveteli a gázvállalatoktól, hogy megsértsék a Kremlrel kötött szerződéseket.
Ez meghatározza a Brüsszel és a maroknyi vezetők közötti jelentős bemutatás színpadát. Míg az EU tisztviselői keményen beszélnek, kedden azonnal felmerültek a kérdések a javaslat gyakorlati jellege és az országok ténylegesen végrehajtása miatt.
A terv olyan országokat helyez el, mint Magyarország és Szlovákia közvetlenül az EU kereszteződésén. Mindkettőnek eléggé szivattyúzott az orosz üzemanyag pumpálása a háború alatt, segített blokkolni a brüsszeli további energia -szankciókat, és visszatért az ukrán támogatása ellen.
Kedden, Dan Jørgensen, az EU energiabiztosának hangsúlyozta, hogy a szankciókkal ellentétben a közelgő javaslatok nem igényelnek egyhangú támogatást az átadáshoz – azaz az EU -országok felülbírálhatják a magyar és a szlovák kifogásokat.
„Remélem, hogy mindenki nyilvánvalóan tovább halad, de ha nem, akkor ez is rendben van” – mondta a Strasbourgi Európai Parlament újságíróinak. „Ez az EU része is, hogy a többség néha szükség esetén döntéseket hoz.”
És ha a vonakodó országok még mindig nem felelnek meg, Jørgensen azt mondta: „Természetesen van a szokásos eljárásaink, hogyan kell kezelni.”
Az erőteljes üzenet meglepetten néhány diplomatát fogott el, még akkor is, ha azt mondták, hogy a kérdésekre még mindig válaszolni kell. „Nagyon lenyűgözött” – mondta az egyik diplomata. „Nem vagyok együttérző Magyarország és … Szlovákia iránt is.”
Egy másik jóváírt Brüsszel, amely végül biztosítja, hogy „az üzenet világossá váljon”, még akkor is, ha továbbra is „biztosítania kell”, hogy a terv „jogilag megvalósítható”.
Három évig az EU néhány országot, köztük Magyarországot és Szlovákiát is megadta, számos kivonatot ad az energiaszankcióik jóváhagyására.
Viktor Orbán magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák vezetõ ezeket a kiskapocsokat használja az orosz gáz- és olajellátás folyásának megőrzésére, és átmeneti mentességként tervezték a háborús energiakereskedelemben történő készpénzt a tranzitdíjak révén, és üzemanyagot értékesít a nyílt piacon.
Szeptemberben Magyarország megállapodást kötött a szomszédos Ukrajnával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy továbbra is megkaphatja az orosz csővezeték nyersolaját, míg Szlovákia többször megpróbálta Brüsszelnek segíteni, hogy segítsen a kijevi vitában, miután az ország moszkvai gázkészleteit levágták. A szakértők szerint most végre szembesülhetnek Moszkva teljes háborújának költségeivel.
„Magyarország és Szlovákia földterületű országok, tehát drága lehet számukra a cseppfolyósított földgáz tengeri szállítmányaiba” – mondta Laura Page, a KPLER hírszerző cég vezető gáz elemzője. „Tudjuk, hogy a központi és kelet -európai térség rengeteg csővezeték -szűk keresztmetszettel rendelkezik, tehát vannak problémák az alternatívák megtalálásával.”
Jonathan Stern, az Oxfordi Energiatudományi Intézet gázprogramjának alapítója figyelmeztette, hogy Magyarország és Szlovákia „kompenzálni akarják” a másutt a kellékek megtalálásának költségeit.
FICO a keddi terv bejelentését még a kedd tervének bejelentése előtt bepattan. Brüsszel, hétfőn mondta, „pusztán politikai okokból, a gázárak további emelkedésének feltételeit hozva létre”.
Péter Szijjtára magyar külügyminiszter, kedden este is bekapcsolódott, és a tervet X -en „súlyos hibának” nevezte, amely „fenyegeti az energiabiztonságot, felszámolja az árakat és megsérti a szuverenitást”.
Jørgensen ragaszkodott ahhoz, hogy az Európai Bizottság, az EU ügyvezetője segítse az országok elidegenítését – és azzal érvelt, hogy a belső becslések azt mutatják, hogy a blokk összességében nem látja a magasabb árakat.
„Nem hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy egyes országok számára ez nehezebb átmenet lesz, mint mások számára” – mondta. Jørgensen hozzátette, hogy a Bizottság segíti „a különféle eszközök használatát, hogy ne kerüljenek túl keményen ebből” – bár homályos volt a sajátosságokban.
Nem csak a két leginkább Kreml-barát EU-ország, akik a zenével néznek szembe. Az energiavállalatoknak is be kell tartaniuk az új szabályokat, ha elfogadják őket.
A francia totalenergies cég szóvivője, amely utalt arra, hogy az ukrán háború után visszatérhet Oroszországgal folytatott üzleti tevékenységhez, elutasította a hipotetikus forgatókönyvek kommentálását a 2022 Plusz -nak szóló nyilatkozatban.
A cég ragaszkodott ahhoz, hogy teljesítse „az Európa gázellátásának biztonságához való hozzájárulását… hosszú távú szerződések alapján, amelyeket mindaddig tisztelnie kell, amíg az európai kormányok nem vezetnek be szankciókat az orosz gáz ellen”.
Valójában még nem világos pontosan, hogy Brüsszel -terve hogyan fog működni a gyakorlatban.
„Hol fogják jelenteni az adatokat? És ki fogja figyelni a végrehajtást? Mi lesz a büntetés? Bízunk-e a bolgárok vagy más oroszországi kormányok számára, hogy elmondják, honnan importálnak gázt?” Kíváncsi volt Aura Sabadus, az árucikk -óriás ICI -k gázpiacának szakértője.
Brüsszel azzal érvelt, hogy a javaslatok jogilag robusztusok lesznek. Egy EU tisztviselője szerint a tilalom lehetővé tenné a cégek kijelentését vis major – A szerződések megsértése – egy előre nem látható esemény (például a szankciók) miatt.
„Hidd el nekem” – mondta a tisztviselő, akinek anonimitást kapott, hogy szabadon beszéljen -, nagyon jól tudjuk, mit akarunk (és), hogyan tudjuk ezt biztonságosan szilárd módon megtenni, ami elkerüli a peres eljárás kockázatát, ami elkerüli a piaci résztvevők és a beszállítók gazdasági kockázatát. „
A tisztviselő hozzátette: „Ez egy kereskedelmi politika, és mint minden más kereskedelempolitika, ahol a partnereinket választjuk … Ha problémánk van egy partnerrel, reagálunk rá.”
Žygimantas Vaičiūnas litván energiaügyi miniszter, akinek az országa már régóta ösztönözte az orosz energia korlátozását, előre jelezte a „zökkenőmentes örökbefogadást és végrehajtást”, a mozdulatot „jó hírnek” hívva.
A dolgok azonban bonyolulttá válnak, amikor a biztonsági aggályok megadják az egyenletet. Mi lenne, ha egy ország azt mondja, hogy nemzetbiztonsági okokból nem tudja végrehajtani a törvényt?
„Magyarország, Szlovákia, Csehország, Bulgária – nagyon szép tervet fognak készíteni, ahol néhány mérföldköveket és célokat fognak tenni” – mondta Martin Vladimirov, a demokrácia tanulmányozásának központjában. „De végül politikusaik ragaszkodnak ahhoz, hogy ez túl kockázatos a kínálat biztonságához, és figyelmen kívül hagyja a tervet, csakúgy, mint a szén fosztogatásának vagy a megújuló energiaforrásokról szóló más tervekkel.”
Időközben hozzátette: „Oroszország milliárdokat szerez.”
