Ha egy egész ország ünnepel, az azt jelenti, hogy kilenc hónappal később több baba születik? A 2006-os és 2014-es világbajnokságot követően ez az elmélet megmaradt. Ha megnézzük a statisztikákat, a szülészeti osztályokat és a kutatásokat, kiderül, mi az igazság valójában.
A nyári tündérmese tökéletes folytatásának hangzott: 2014. július 13-án Németország világbajnok lett Rio de Janeiróban, Mario Götze a 113. percben 1–0-ra szerzett gólt Argentína ellen, milliók ünnepeltek az utcákon, az erkélyeken és a szurkolói zónákban. Németországban több mint 30 millió néző követte a televízióban a döntőt. Hamarosan felvetődött a kérdés: nem kellene-e egy ilyen kivételes eufória következménye a születési statisztikákra is?
Alexander Krauß (CDU) szász családpolitikai szakértő már a döntő előtt bababoomot jósolt Bild újság, mint WirtschaftsWoche később így számolt be: „Amikor gurul a labda, nem csak a televízió előtt, hanem az ágyban is jó a hangulat. A németországi gólok babákat jelentenek Szászországnak!” Az állítást 2015 tavaszán, nagyjából kilenc hónappal a brazíliai diadal után próbára tehetik.
A világbajnokság babák meséje
A várakozás nem volt újdonság. Már a 2006-os németországi világbajnokságon elkezdett keringeni az eredeti „nyári tündérmese”, a futballbabák története. Az ország felpezsdült, a szurkolói zónák zsúfolásig megteltek. Lena Cassel újságíró és műsorvezető visszatekint arra az időre NDR és „érzelmi fellazulásként” írja le.
2007 februárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolt egy „téli meséről a nyári mese után”: a várandós osztályok megteltek, a szülészeti osztályok teljes gőzzel dolgoztak. A magazin Tat felvette a történetet is. A hamburgi Asklepios klinika körülbelül tíz százalékkal több születésről számolt be 2007 márciusában.
Az állami statisztikai hivatal adatai szerint Berlinben 2007 márciusában a születések száma körülbelül 2400-ról 2800-ra emelkedett. A Vivantes kórházak 11%-kal több születésről számoltak be, mint egy évvel korábban. Kölnben 116-tal több születést regisztráltak áprilisban, mint az előző év azonos hónapjában. 2015-ben a minta megismétlődött: a Bild Az újság egyes „világbajnokság babákat” mutatott be, és több város növekvő születési számokról számolt be.
Az elszigetelt adatok még nem mutatnak trendet
Ha a 2014-es vb-győzelem valóban több terhességhez vezetett volna, ez már a babák megszületése előtt is látható lett volna: az egészségbiztosítási adatokon, a terhességi teszteken és a babaáru-kereskedelemben. De pontosan ott volt WirtschaftsWoche 2015-ben alig találtak szilárd bizonyítékot.
Barmer GEK akkor azt mondta a lapnak: „Nincs olyan adatunk, amely a következő hónapokban várható születési számokról nyújtana információt.” A Techniker Krankenkasse azt is mondta, hogy „nem tud semmi megbízhatóat levonni a rendelkezésre álló adatokból”.
A terhességi tesztek gyártói sem tapasztaltak fellendülést. Dolorgiet, aki a Hilary-tesztet készíti, azt mondta, hogy 2014 júliusa átlag alatti, augusztusa pedig átlagos volt. A BabyOne baba- és kisgyermekkereskedés növekvő babakocsi-eladásokról számolt be, de elmondása szerint a növekedés már 2014 ősze óta zajlik.
A születési adatok ellentmondtak a mítosznak
2015 tavaszára a fülbemászó történet statisztikai problémává változott. A Német Sajtóügynökség anyakönyvi hivatalok és kórházak körében végzett helyszíni felmérése nem talált szokatlanul magas születési számot. A megkérdezettek egyike sem volt hajlandó baby boomról beszélni.
A berlini Charité kórház szülészeti osztályán a szokásosnál is kevesebb gyerek született, nagyjából 40 héttel a világbajnokság döntője után. Április 4. és 6. között 14 baba született ott; általában napi kilenc-tíz lenne.
Utólag visszagondolva a 2006-os vb-hipotézis sem tudott megállni. 2007 novemberében a Szövetségi Statisztikai Hivatal bejelentette, hogy a születések száma 2007 első felében enyhén csökkent: 313 100 gyermek az egy évvel korábbi 313 900-hoz képest, ami 0,3%-os csökkenést jelent. Der Tagesspiegel jelentették. A felelős tisztviselő, Martin Conrad azt mondta, hogy kilenc hónappal a 2006-os világbajnokság után „semmiképpen sem” volt baby boom.
Sok különböző tényező válthatja ki a baby boomot
A történet tartóssága a számok kezelésének módjához is kapcsolódik. A városokban vagy kórházakban tapasztalható egyedi kiugrások látványosnak tűnnek, de keveset mondanak az országos trendről. Kölnben 2007 áprilisában több születést regisztráltak, mint az előző év azonos hónapjában, de 2005-ben még több volt – egyáltalán nem volt kapcsolat a világbajnoksággal. A stuttgarti babaláz már az előző években is emelkedett.
Vannak más tényezők is. Berlinben a 2007. márciusi emelést is az új szülői pótlékhoz kötötték. A gyermek születése után kieső jövedelem egy részét pótolta, és az volt a célja, hogy megkönnyítse a szülők számára a munka és a családi élet összeegyeztetését, valamint a gyermekgondozás egyenlőbb megosztását.
Amit a kutatás mutat
Az IZA kutatóintézet tanulmánya még a feje tetejére is állítja a népszerű tézist. A szerzők 50 európai ország havi születési arányait elemezték 56 év alatt, és összehasonlították azokat 27 nagy futballtorna nemzeti csapatainak teljesítményével.
Az eredmény: a nagyobb sportsikerekhez nem több születés társult, hanem visszaesés. Egy átlagos versenyeredmény után kilenc hónappal később a születések száma 2,13%-kal csökkent. Németországra vonatkoztatva ez körülbelül 1000-rel kevesebb születést jelentene. Egy lehetséges magyarázat: aki a stadionban, a televízió előtt vagy egy nyilvános rendezvényen ünnepel, az nem tölti ezt az időt a hálószobában.
J. Richard Udry demográfus egy hasonló jelenséget vizsgált még 1970-ben, az 1965. novemberi nagy áramszünet kapcsán New Yorkban. Akkoriban a médiajelentések azt a benyomást keltették, hogy kilenc hónappal később szokatlanul sok gyermek született. Udry a folyóiratban megjelent tanulmányában cáfolta ezt a kapcsolatot Demográfia: városszerte a születésszám nem volt magasabb a szokásosnál. Következtetésében azt sugallja, hogy láthatóan sokan hajlamosak azt hinni, hogy a mindennapi életet megzavaró kivételes események késztetik az embereket a gyermekvállalásra.
Ami megmaradt a remélt baby boomból
A világbajnoki babák esete azt mutatja, hogy az anekdoták milyen gyorsan válhatnak tartós mítosszá. Néhány kórház, teljesen lefoglalt osztályok, boldog szülők vagy feltűnő havi adatok még nem jelentenek robusztus demográfiai trendet.
A teljes évet tekintve is csak korlátozottan tud segíteni: 2015-ben mintegy 738 000 gyermek született Németországban, mintegy 3,2%-kal több, mint 2014-ben. Ebből azonban nem lehet vb-hatásra következtetni. A születések száma számos tényezőtől függ: a potenciális anyák életkorától és számától, a családpolitikától, a gazdasági helyzettől, a regionális kórházi struktúráktól és a hosszú távú trendektől. 2026-ban az itteni népesség továbbra is csökken – a születések száma Németországban és Európában is csökken.
Pedig a világbajnokság babáinak története tovább él. A futball eufóriáját, az összetartozás érzését és a családi boldogságot ötvözi egy egyszerű, fülbemászó képpé. Talán éppen ezért jelenik meg folyamatosan a nagyobb versenyek után: 2006-ban, 2014-ben, és talán ezúttal is.
