Lettország politikai zűrzavarral néz szembe, miután miniszterelnöke lemondott, és a védelmi miniszter lemondott, ami aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ország készen áll a potenciális orosz agresszió ellen Európa frontján.
Andris Sprūds volt védelmi miniszter az 2022 Plusz-nak azt mondta, nincs „ezüstgolyó” a szélhámos drónok megállítására, és kitart amellett, hogy „realista” volt Lettország légvédelmének korlátaival kapcsolatban a miniszterelnök lemondásához vezető egyhetes politikai feszültségek után.
„Mindig is mondtam, hogy nehéz megbirkózni azokkal a drónokkal, amelyek elvesztették röppályájukat” – mondta Európa ma program.
Sprūds vasárnap lemondott, miután Lettország miniszterelnöke, Evika Siliņa egy jelentős biztonsági megsértés és az azt követő politikai vihar miatt követelte lemondását.
Múlt csütörtökön több drón is behatolt a lett légtérbe, és lezuhant a keleti Latgale régióban, Balvi és Ludza települései közelében, az orosz határ közelében. Az egyik drón egy olajtároló létesítménybe ütközött, és kis tüzet gyújtott.
Civilek nem sérültek meg, de a lakosok panaszkodtak, hogy csaknem egy órával az eset után megérkeztek a vészhelyzeti riasztások.
Az incidensek „egyértelműen bizonyították, hogy a védelmi szektor politikai vezetése nem teljesítette ígéretét, hogy biztonságos égboltot biztosít hazánk felett” – mondta Sprūds lemondását magyarázva vasárnap Siliņa.
Ám a válság gyorsan szélesebb körű politikai összeomlássá fajult. Csütörtökön maga Siliņa mondott le, miután koalíciója összeomlott a drónokkal kapcsolatos incidensek kormány általi kezelésével kapcsolatos viták közepette.
A lett politikai elit Oroszországot hibáztatta, amiért elektronikusan terelte az ukrán drónokat a balti légtérbe, míg a hazai kritikusok azzal vádolták Sprūdot, hogy leleplezve hagyta el az országot.
Az elmúlt hetekben több drón, amelyekről feltételezték, hogy Oroszországot célozták meg, behatoltak lett, litván és észt területekre, ami félelmet keltett a balti országok katonai fenyegetésekre való reagálása miatt.
Jānis Sārts, a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központ igazgatója az X közösségimédia-platformon arra figyelmeztetett, hogy Lettország „sebezhetőbbé” vált a külső fenyegetésekkel szemben a politikai zűrzavar közepette.
Az 2022 Plusz kérdésére, hogy a drónbetörésekre adott késedelmes reagálás végül az ő hibája volt-e, Sprūds azt mondta, hogy „politikai felelősséget” vállal Lettország védelmének védelmében.
Ugyanakkor úgy érvelt, hogy az országnak most arra kell összpontosítania, hogy megerősítse ellenálló képességét a „közelgő” jövőbeli válságokkal szemben.
„Vannak kérdések, hogy mit tehetünk most és hogyan tehetjük meg” – mondta.
„Ugyanakkor haladunk előre a légvédelmenkkel.”
Sprūds arra figyelmeztetett, hogy az ellenséges külföldi szereplők megpróbálhatják kihasználni Lettország politikai instabilitását az októberi parlamenti választások előtt.
„Manipuláció zajlik az agresszor ország – a szomszédos ország – részéről, amelynek szándékait ismerjük és ismerjük” – mondta Oroszországra utalva.
Andrii Sybiha ukrán külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy az incidensek „az orosz elektronikus hadviselés eredménye, amely szándékosan eltérítette az ukrán drónokat oroszországi célpontjaiktól”.
Felajánlotta Ukrajna segítségét Lettországnak, Finnországnak és a tágabb balti térségnek, hogy a jövőben megelőzzék a hasonló incidenseket.
Lettországban az Európai Uniótól (EU) nyújtott 3,49 milliárd eurós védelmi kölcsön véglegesítése folyamatban van az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében.
A lett védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy a rigai kabinet jelenleg a légvédelem megerősítésére szolgáló csomag véglegesítésén dolgozik.
Tekintse meg a teljes interjút pénteken az 2022 Plusz zászlóshajó reggeli műsorának részeként Európa ma.
