Kazahsztán elnöke a héten Brüsszelbe érkezett, hogy találkozzon az EU vezetőivel, és értékelje a tavalyi szamarkandi EU–Közép-Ázsia csúcstalálkozón tett ígéretek teljesítését, a napirend élén a Kínát Európával Közép-Ázsián keresztül összekötő Középső folyosó kereskedelmi útvonalon.
2025 áprilisában az Európai Unió és a közép-ázsiai országok, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán találkozott az üzbegisztáni Szamarkand történelmi városában, és ígéretet tettek az együttműködés, a közös projektek, a beruházások és az összekapcsolhatóság új lendületére.
Az EU számára az esemény különösen fontos volt, mivel az Európát Kínával összekötő, Közép-Ázsia öt országán áthaladó szállítási útvonalak értékes alternatívát jelentenek a mára megszűnt Oroszországon keresztüli folyosók számára.
Alig több mint egy évvel később Kasszim-Jomart Tokajev kazahsztáni elnök Brüsszelbe érkezik, hogy felkeresse a belga kormányt, és Szamarkandban értékelje az EU-nak tett ígéretek teljesítését.
Találkozik a történelmi kazah városban jelen lévő uniós vezetőkkel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Antonio Kosztával, az Európai Tanács elnökével.
A látogatás előtt a kazah kormány több minisztere is részt vett a brüsszeli „üzleti lehetőségek napjai Kazahsztánban” rendezvénysorozaton.
Tokajev elnök igazgatása által szervezett látogatására Brüsszelt előkészítő fő esemény az ún. Középső folyosó, annak fejlesztése és üzleti potenciáljának bemutatása volt.
Európa és gazdasági ellátási láncai szempontjából a legstratégiaibb projektnek tartják.
Mi az a középső folyosó?
A Középső Folyosót az ősi Selyemút modern változataként képzelik el, amely különböző utak, vasutak és tengeri útvonalak hálózata köti össze Kínát a Fekete-tenger kikötőivel.
A kelet-kínai parton, Lianyungang kikötőjéből indul, Kínán keresztül halad, fő csomópontja Hszian városa, majd belép Kazahsztánba, ahonnan délre Üzbegisztán, nyugatra pedig a Kaszpi-tenger felé ágazik.
Utána a tengeri forgalom az azerbajdzsáni és grúziai kikötőkkel csatlakozik, majd a romániai, magyarországi és lengyelországi csomópontokon ér véget.
A jelenlegi geopolitikai körülmények között ez a Kína és Európa közötti áruszállítás létfontosságú tranzitútvonala. A Középső Folyosó is körülbelül 3000 kilométerrel rövidebb, mint az Oroszországon áthaladó északi folyosó.
Kazahsztánon 13 nemzetközi tranzitfolyosó halad át, és az ország fejlett vasúti rendszerrel rendelkezik. 100 000 alkalmazottjával a világ 10 legnagyobb vasútja közé tartozik.
A brüsszeli eseményen ezen a folyosón az összes fő érdekelt felet találkoztak, hogy megvitassák az elért eredményeket, valamint a fennmaradó kihívásokat, szűk keresztmetszeteket és a projekt potenciális hozzáadott értékét.
Nurlan Szauranbajev kazah közlekedési miniszter és Aldybergenov, a kazah vasúti Talgat vezérigazgatója ismertette az eredményeket.
Kazahsztán 50 milliárd dolláros beruházást ígért a folyosó infrastruktúrájába 2030-ig. Csaknem 40 milliárd dollárt már felhasználtak. Több mint 5000 kilométernyi vasutat vagy alaposan korszerűsítettek, vagy újonnan építettek.
Ennek eredményeként a három évvel ezelőtti 55 napos áruút Hszianból Grúziába most 18 napon belül megtörténik.
„Ambíciózus feladat a gyors, biztonságos szállítás, a tarifák maximális átláthatósága és az egyszerű eljárások biztosítása. Segítenie kell exportőreinket és importőreinket, valamint javítani kell az Európa és Ázsia közötti kereskedelmet” – mondta Aldybergenov.
Hallgattak a nagy globális hajózási társaságok, szállítmányozók, befektetési bankok, például az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank képviselői, valamint az uniós intézmények képviselői.
„Kazahsztán már dollármilliárdokat fektetett be az infrastruktúrába. Így biztosítjuk az infrastruktúrát, biztosítjuk az összes folyamat digitalizálását, beleértve a szállítási kapacitás digitalizálását is” – mondta Aldybergenov.
„Azt állítjuk, hogy ez az útvonal a legmegbízhatóbb és legátláthatóbb európai partnereink számára” – tette hozzá.
Kazahsztán célja az európai és kínai érdekelt felek összekapcsolása az ellátási láncok megbízhatóbbá tétele érdekében. A közelmúltban a kazahsztáni vasúttársaság jelentős megállapodást írt alá a kínai CGCT vasúti adminisztrációval a Kínából érkező áruk szállításának felügyeletére.
A folyosó fejlesztésének számos egyéb aspektusa is szóba került, nevezetesen a Kaszpi-tenger partján a korlátozott kikötői kapacitás, a hajók száma és a légi rakomány alacsony profilja miatt kialakult tengeri szűk keresztmetszet feloldása.
Kazahsztán már vásárolt két további hajót a folyosó Kaszpi-tengeri szakaszára, a jövő év végéig pedig további négyet jelentenek be, Aktau kikötőjében pedig jelentős vízmélységű rekonstrukciót hajtottak végre.
„A légi közlekedésen is dolgozunk, és hároméves tervünk az ország összes repülőterének összes kifutójának rekonstrukciója és korszerűsítése. 27 repülőterünk van, és mindegyik felújítás alatt áll” – mondta Szauranbajev.
„Nagyon keményen dolgozunk a teherszállító légi forgalom kialakításán is. Zöldfolyosót biztosítunk minden olyan cégnek, amely érdekelt ezen üzletág fejlesztésében” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság képviselői üdvözölték a fejlesztési eredményeket.
„A Középső Folyosó egy koncepcióból olyan valamivé vált, ami több mint koncepció, ez a valóság, halad előre, és közös összeköttetési programunk központi pillére” – mondta Charlotte Adriaen, a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (DG INTPA) Közép-Ázsiával foglalkozó osztályának vezetője.
„Számunkra az EU-ban az is lett, amit mi „globális átjáró zászlóshajónak” nevezünk. Ez az, kell, és azt akarjuk, hogy diverzifikált, megbízható és hatékony közlekedési kapcsolat legyen” – tette hozzá.
„A geopolitikai és geostratégiai helyzetet figyelembe véve ez fontosabb, mint valaha.”
A megbeszélések nagy része a folyosófejlesztés olyan aspektusaira összpontosult, amelyek ugyanolyan fontosak, mint a kemény infrastruktúra, mint például a folyamatok digitalizálása mesterséges intelligencia segítségével a határokon való várakozási idő csökkentésére, kiemelve az átláthatóság és a kiszámíthatóság fontosságát.
„A fizikai gerinc még mindig befektetést igényel. Beszéltem a partnerekkel, és arra számítunk, hogy aláírunk egy fontos útprojektet Aktobe felé, amelynek értéke 230 millió dollár, ami egy újabb fontos lépés a folyosó kapacitásának növelése felé” – mondta Husseyin Ozhan, az EBRD közép-ázsiai és mongóliai ügyvezető igazgatója.
A kiszámíthatóság a befektetés kulcsa. A feladóknak, szállítmányozóknak és befektetőknek következetes szállítási feltételekre, átlátható határszabályokra, tarifákra, díjstruktúrákra és stabil szabályozási keretekre van szükségük” – mondta Ozhan.
„A kormány és a befektetési bankok megépíthetik a folyosót, de csak akkor lesz sikeres, ha az érdekeltek látják, hogy ez az első lehetőség a vállalkozásuk számára” – magyarázta.
Máshol Brüsszelben Kazahsztán két minisztere, Jaslan Madiyev mesterséges intelligencia és digitális fejlesztési miniszter, valamint Sayasat Nurbek tudományos és felsőoktatási miniszter a mesterséges intelligencia infrastruktúra fejlesztésének globális trendjeiről, a digitális projektek finanszírozásának modern megközelítéseiről, valamint a nagyszabású kezdeményezések megvalósításának lehetőségeiről tárgyalt a nagy teljesítményű adatközpontok területén.
Céljuk az volt, hogy elősegítsék a Kazahstan Data Center Valley projekt fejlesztését, valamint a nemzetközi befektetések vonzásának feltételeit az AI-infrastruktúra új generációjába.
