A hét uniós ország által aláírt dokumentum azt mutatja, hogy Európán belül egyre nagyobb a szakadék az autógyártók számára rugalmasságra törekvő kormányok és az EU szén-dioxid-kibocsátási pályájának integritásának megőrzése iránt elszánt kormányok között.
Hét uniós ország sürgette Brüsszelt, hogy álljon ellen az autókra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási szabványok visszaállításának, azzal érvelve, hogy a károsanyag-kibocsátási szabályok gyengülése veszélyeztetné Európa éghajlati célkitűzéseit, a gazdasági versenyképességet és az energiabiztonságot – derül ki az 2022 Plusz egyik dokumentumából.
Dánia, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország kérelmére azután érkezett, hogy az EU vezetői tavaly decemberben enyhítették az Európai Bizottság által javasolt új, belső égésű motoros autók értékesítési tilalmát 2035-ig, válaszul több kormány és autógyártó nyomására. Ehelyett az EU végrehajtó testülete az autók CO2-kibocsátásának 90%-os csökkentését javasolta 2035-ig.
Az informális dokumentumban az országok közösen megerősítették, hogy támogatják az autók és kisteherautók gyors villamosítását az egész blokkban, és a töltési infrastruktúra bővítésére és a fogyasztói kereslet élénkítésére ösztönző intézkedésekre szólítottak fel.
„Az európai könnyűgépjármű-flotta villamosítási pályája csökkentheti a jövőbeli geopolitikai válságnak és a fosszilis üzemanyagok ársokkjainak való kitettségünket. Ez egyben közvetlen és fenntartható válasz a megfizethetőség növelésére azáltal, hogy megvédi az úthasználókat az emelkedő üzemanyagáraktól” – áll a dokumentumban.
Németország és Olaszország rugalmasságra törekedett
Németország és Olaszország politikai támogatásával az Európai Parlament centrista Európai Néppártja hozzájárult a tilalom visszavonásához, azzal érvelve, hogy a tagállamokat érintő uniós jogszabályoknak a technológiai semlegességen kell alapulniuk, ami lényegében a nemzeti kormányok számára biztosítja a szabadságot, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett a versenyképesség megőrzésének legjobb módját válasszák.
Manfred Weber (Németország/EPP) veterán parlamenti képviselő május 13-án magas szintű autós csúcstalálkozót tartott, hogy fenntartsa lendületét, miközben a politikai csoportok kompromisszumokat keresnek a felülvizsgált törvénnyel kapcsolatban.
„Az elmúlt mandátumban nem támogattuk a 2035-ös szabályozást (égésű motorok betiltása). A két évvel ezelőtti választási kampányban megígértük, hogy megszabadulunk a belsőégésű motor tilalmától, és most teljesítjük. Az Európai Bizottság decemberben az EPP ígéretei alapján javasolta a rendelet felülvizsgálatát” – mondta Weber sajtótájékoztatón.
Weber a szocialisták és a liberálisok képviselői körében keresi a támogatást a parlamentben, bár valószínűnek tűnik, hogy az EPP elnöke olyan jobboldali pártoktól talál támogatást, mint a Parlament harmadik legnagyobb képviselőcsoportja, a Patriots for Europe.
Most a hét főváros figyelmeztet az EU gépjármű-dekarbonizációs szabályainak további hígítására irányuló erőfeszítésekre, a Parlament vezető tárgyalója, Massimiliano Salini (Olaszország/EPP) legfrissebb jelentéstervezete pedig még a felülvizsgált bizottsági javaslatnál is kisebb ambíciót sejtet, például egyes kibocsátási célértékek enyhítését és a gyártóknak több időt adva a megfelelésre.
Az EU-országok szerint a villamosítás háromszoros győzelmet jelent
A hét ország kiáll amellett, hogy a villamosítás már nem csupán környezetvédelmi cél, hanem geopolitikai szükségszerűség, és azt állítják, hogy a növekvő elektromos járműpark csökkentheti az üzemanyagárak ingadozásának való kitettséget, javíthatja a levegő minőségét, és segíthet elérni az EU éghajlat-változási céljait.
Az aláírók érvelése szerint az elektromos autók eladása Európában 33 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző évhez képest, és ez annak bizonyítéka, hogy a fogyasztók egyre inkább gyakorlati válaszként tekintenek az elektromos autókra az emelkedő üzemanyagköltségekre.
A hét főváros elismeri, hogy indokolt lehet a korlátozott rugalmasság, de ragaszkodnak ahhoz, hogy ezeket szigorúan ellenőrizzék, és valódi környezetvédelmi és ipari kötelezettségvállalásokhoz kell kötni. Aggodalmuk az, hogy a túlzott engedmények gyengítenék a befektetések biztonságát, és lelassítanák a már folyamatban lévő átmenetet Európa járműiparában.
„A gyártók számára a CO2-kibocsátási célértékek teljesítésére vonatkozó rugalmasságnak szigorúan korlátozottnak, feltételesnek és gondosan megtervezettnek kell maradnia, hogy ne hígítsa fel a hosszú távú befektetési jelzést a villamosítás irányába, ne gyengítse a szabályozási biztonságot, és ne lassítsa le az európai autóipari értékláncon már folyamatban lévő ipari átmenetet” – olvasható a dokumentumban.
