Recessziós figyelmeztetés? Az iráni háború miatt több mint két és fél éve a legalacsonyabb szintre került az eurózóna aktivitása

Dániel Szabó

Recessziós figyelmeztetés? Az iráni háború miatt több mint két és fél éve a legalacsonyabb szintre került az eurózóna aktivitása

Májusban meredeken lelassult az üzleti aktivitás az eurózónában, és több mint két és fél éve a legalacsonyabb szintre került.

Európa gazdasága megingott az iráni háború súlya alatt.

A legfrissebb beszerzési menedzserindex (PMI) felmérés vagy az európai gazdaságról szóló legkorábbi havi adat szerint az eurózóna üzleti aktivitása 2023 októbere óta a leggyorsabb ütemben zsugorodik.

Franciaország a legélesebb zsugorodásba esett a 2020 novemberi Covid-zárlat óta.

Az eurózóna lassulása tovább mélyül

„A májusi gyors PMI-felmérés azt mutatja, hogy az eurózóna gazdasága egyre súlyosabb áldozatokat követel a közel-keleti háború miatt” – mondta Chris Williamson, az S&P Global Market Intelligence vezető gazdasági közgazdásza.

Hozzátette, hogy „a kibocsátás immár két egymást követő hónapra csökkent, és a csökkenés üteme májusban gyorsult fel, alig több mint két és fél éve a legmagasabbra”.

Az S&P Global Flash Eurozone Composite PMI Output Index májusban 47,5 pontra esett az áprilisi 48,8-ról, ami 31 hónapos mélypontot jelent, és egy második egymást követő hónapban a bővülést és a zsugorodást elválasztó 50,0 küszöb alatt van.

Az eurózóna kibocsátásának zömét adó szolgáltatási szektor viselte a terhet. A flash-szolgáltatások PMI-je 46,4-re esett 47,6-ról, ami 2021 februárja óta a legrosszabb érték, és jóval a konszenzusos 47,7-es előrejelzés alatt van.

Williamson hozzátette, hogy a szolgáltatási szektort „különösen sújtja a háború okozta megélhetési költségek megugrása”, nevezetesen a magasabb energiaárak miatt, amelyek megszorítják a háztartások vásárlóerejét.

A gyártás 51,4-nél jobban tartotta magát, de a lendület még ott is alábbhagy, mivel hónapok óta először ketyegnek az új megrendelések.

A legélesebb visszaesést Franciaországban regisztrálták

A legriasztóbb számok Franciaországból származtak. Az összetett PMI májusban 43,5-re zuhant az áprilisi 47,6-ról, ami messze elmarad a közgazdászok által várt 47,7-től.

„A májusi „flash” PMI-felmérés Franciaországban borzasztó számokat tartalmaz” – mondta Joe Hayes, az S&P Global Market Intelligence vezető közgazdásza.

„Az olajár-sokk inflációs hatása tovább erősödik, és mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltatások árindexei ismét feljebb mozognak” – tette hozzá.

A francia gazdaságot meghatározó szolgáltatási aktivitási index 46,5 pontról 42,9 pontra csökkent, ami 66 hónapja a legalacsonyabb érték.

Az áprilisban röpke fellendülést kínáló feldolgozóipari termelés meredeken megfordult, a termelési alindex több mint hat pontot csökkent, és visszaesett a zsugorodásba.

Az S&P Global által megkérdezett vállalatok közvetlenül a háború költségeit jelölték meg okként.

„Az aggodalomra ad okot, hogy a gazdaság általános árszínvonalának szélesebb körű emelkedése növeli a kereslet további romlásának kockázatát” – tette hozzá Hayes.

„Aggasztóan azt láttuk, hogy a magánszektor új megrendelései zuhantak májusban, ami egyértelműen jelzi, hogy ez a sokk jelentősen csökkentette az eurózóna második legnagyobb gazdaságának recessziós kockázatát.”

A francia cégek 2024 novembere óta először fordultak pesszimistává az előttünk álló évvel kapcsolatban, és a negativitás mértéke a legnagyobb volt a Covid-19 világjárvány kezdeti, 2020 áprilisi kitörése óta.

Németország megtorpan, de a zsugorodás kiszélesedik

Németországot – a blokk ipari motorját – nem kímélték.

Az összetett PMI kis mértékben, 48,6-ra ketyegt 48,4-ről, ami kéthavi csúcs, de még mindig határozottan zsugorodási tartományban van.

A feldolgozóipari PMI négyhavi mélypontra, 49,9-re esett, a gyári termelés növekedése csaknem megtorpant, az új megrendelések pedig 2025 decembere óta először csökkentek.

A vállalkozások agresszívebben csökkentik a munkahelyeket.

A németországi foglalkoztatás az elmúlt másfél év leggyorsabb ütemében esett vissza, ami a feldolgozóipari bérek jelentős csökkentésének köszönhető. Az inputköltségek inflációja három és fél éves csúcsra gyorsult.

„A Hormuzi-szoros tényleges bezárásából eredő fennakadás továbbra is az árakra szűrődik át, az inputköltségek inflációja pedig további gyorsulást mutat a magasabb energiaárak és az ellátási hiányok továbbgyűrűző hatásai miatt” – mondta Phil Smith, az S&P Global Market Intelligence közgazdasági társigazgatója.

Az EKB nem hagyhatja figyelmen kívül az inflációs sokkot

A májusi PMI-kiadás nem csak egy növekedési történet volt.

Az inputköltségek inflációja az eurózónában immár a hetedik egymást követő hónapban gyorsult, és három és fél éves csúcsot ért el. Az áruk és szolgáltatások árai az elmúlt 38 hónap leggyorsabb ütemében emelkedtek.

Franciaországban hároméves csúcsot ért el a kibocsátási árak inflációja. Németországban a feldolgozóipari alapanyagok árindexe a 2022-es energiaválság idején utoljára tapasztalt szint felé ugrott.

Az Európai Központi Bank most azzal szembesül, amit Williamson „a döntéshozók egyre mélyülő dilemmájaként” jellemez.

A pénzpiacok több mint 80%-os valószínűséggel árazzák be a 25 bázispontos kamatemelést az EKB következő ülésén, az év végére pedig két további emelés várható – jóllehet a növekedési adatok meredeken romlanak.

A Hormuz-zavar ára

Két hónappal ezelőtt Európa még terjeszkedett. Gazdasági tevékenysége ma az elmúlt évek leghangosabb recessziós jeleit villogtatja.

A Hormuzi-szoros bezárása már nem csak geopolitikai címlap – közvetlenül az eurózóna reálgazdaságában jelenik meg, és az EKB kifut az időből, hogy eldöntse, a dilemma melyik oldalát védje meg.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.