NATO gyakorlatok: Franciaország teszteli a mesterséges intelligencia harctéri technológiáját az amerikai rendszer alternatívájaként

Dániel Szabó

A francia cégekkel közösen kifejlesztett Arcadia egy európai válasz a Maven-re, a NATO által használt mesterséges intelligencia irányító és vezérlő rendszerére, amelyet az amerikai Palantir cég fejlesztett ki.

Franciaország hétfőn egy NATO-gyakorlaton megkezdi saját, mesterséges intelligenciával hajtott harctéri parancsnokságának kipróbálását – írja a Defense News. A mesterséges intelligencia harctéri rendszerei segítenek optimalizálni a döntéshozatalt és a célpontok azonosítását.

A francia cégekkel közösen kifejlesztett Arcadia a Maven, a NATO által használt mesterséges intelligencia platform európai alternatívájaként jelenik meg, amelyet az amerikai védelmi technológiai vállalkozó, Palantir fejlesztett ki.

Törekedni kell az európai védelmi technológiai szuverenitásra

Patrick Justel tábornok, a francia hadsereg vezérkari főnök-helyettese szerint az Arcadia néven ismert rendszert a NATO koalíciós harcos interoperabilitási gyakorlata során, június 8. és 26. között, Lengyelországban vetik be.

Az Arcadia fejlesztésében közreműködő francia cégek közé tartozik a Mistral AI, a Safran, a Thales és az Airbus.

Az Arcadia része egy szélesebb körű párizsi törekvésnek, amelynek célja Európa technológiai szuverenitásának megerősítése a védelem területén.

A NATO 2025-ben kezdte el használni a Pentagon Maven projektjéből származó Maven Smart System rendszert, amely hatalmas mennyiségű harctéri adatot integrál a gyorsabb döntéshozatal és a célpont azonosítás érdekében. A francia tisztviselők azonban aggodalmukat fejezték ki a nem európai rendszerekre való támaszkodás miatt.

Az Arcadia „a válaszunk Mavennek” – mondta Justel egy csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyet a Defense News idézett. „Felmerül a kérdés, hogy vakon örökbe fogadjuk-e Mavent, vagy más megoldásokat kell keresnünk.”

Palantirról leszoktatás

Az európai kormányok egyre inkább igyekeztek átértékelni a Palantirral kötött megállapodásaikat, ami vitákat váltott ki többek között a katonai műveletekben, a tömeges megfigyelésben és a bevándorlás végrehajtásában való felhasználása miatt.

Derk Boswijk, holland védelmi államtitkár a héten a képviselőházban kijelentette, hogy két éven belül elérhetővé kell tenni a Palantir „teljes értékű alternatíváját”.

A holland kormány „kétlépcsős politikán dolgozik a vállalattól való függőség csökkentésére”, hogy „a lehető leghamarabb” önállóan működhessenek, és európai alternatívát találjanak.

Eközben Németország közölte, hogy a Reuters szerint egyetlen amerikai céggel sem köt szerződést, köztük a Palantirt sem.

„Bármennyire is érdekel minket a saját adatbázisunk funkcionalitása, pillanatnyilag egyszerűen elképzelhetetlen, hogy az ipar munkatársai számára hozzáférést biztosítsunk a nemzeti adatbázishoz” – mondta Thomas Daum, a német kibervédelem vezetője a héten.

Interoperabilitási kérdések a NATO-n belül

Franciaország már tesztelte az Arcadia-t romániai és hazai gyakorlatokon, és azt állítja, hogy a rendszert úgy alakították ki, hogy megfeleljen a NATO Federated Mission Networking (FMN) szabványainak, amely a szövetséges erők közötti interoperabilitás kulcsfontosságú kerete.

Bár a Palantir azt állítja, hogy rendszere igazodik az FMN-elvekhez, és a teljes tanúsítás felé halad, úgy tűnik, hogy az európai építésű alternatíva iránti érdeklődés egyre nő.

Justel azt mondta: „Amikor európai partnereinkkel beszélünk, ugyanazt a reakciót kapjuk: „Nos, valahogy elmentünk Mavennel, mert nincs más választásunk, de ha Európa országai képesek alternatívát építeni, akkor neki fogunk menni”.

Dánia állítólag helyi megoldásokat keres a Palantirral kötött 7 éves szerződés helyettesítésére.

Rugalmasabb, decentralizált rendszer

Az Arcadia decentralizált rendszernek készült, amely egy mesh hálózatban köti össze a parancsnoki állásokat a helyszíni szerverekkel, míg a Maven központibb architektúrával büszkélkedhet.

Francia tisztviselők szerint a decentralizált megközelítés javítja az ellenálló képességet azáltal, hogy lehetővé teszi a műveletek folytatását akkor is, ha a hálózat egyes részei megszakadnak.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.