Magántőke mozgósítása az ázsiai digitális infrastruktúra skálázására

Dániel Szabó

Magántőke mozgósítása az ázsiai digitális infrastruktúra skálázására

Hun Kim, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank partnerségi igazgatója az 2022 Plusz számára írt véleménycikkében azt mondta, hogy a multilaterális fejlesztési bankoknak együtt kell működniük a magánbefektetések katalizálása és a digitális infrastruktúrához való hozzáférés kiterjesztése Ázsiában.

A digitális infrastruktúra a gazdasági növekedés gerince, de ezen a területen a beruházások egyenetlenek. Sok fejlődő gazdaság küzd az alapvető digitális kapcsolódási lehetőségek bővítésével, miközben készül a mesterséges intelligencia korszakára, ami kettős digitális megosztottságot eredményez: százmilliók számára nem megfelelő az alapvető hozzáférés, amit tetézi az AI (mesterséges intelligencia) felkészültségében mutatkozó növekvő hiányosságok.

Összefüggés az internetelérés és a fejlettségi szintek között

A korlátozott, megfizethető szélessávú kapcsolat, a megbízhatatlan digitális szolgáltatások, az alapvető eszközökhöz való elégtelen hozzáférés és az instabil villamosenergia-ellátás régóta fennálló kihívások a fejlődő gazdaságok számára. A mesterséges intelligencia-infrastruktúrába történő világszerte növekvő befektetések ellenére a mesterséges intelligencia felkészültségéhez szükséges alapvető csatlakozási hálózat továbbra is alulfinanszírozott.

Az internet-hozzáférés közvetlenül összefügg a nemzeti fejlettségi szintekkel. A magas jövedelmű gazdaságok 94%-os szinte univerzális internet-hozzáférést értek el, az alacsony jövedelmű országok azonban csak 23%-ot értek el. Ez az egyenlőtlenség nemcsak lassítja a mesterséges intelligencia elterjedését, hanem súlyosbítja az egyenlőtlenséget, mivel megtagadja az AI előnyeit azoktól, akik nem rendelkeznek alapvető kapcsolattal.

A befektetések általában a tőkeigényes, csúcskategóriás digitális eszközökre, például adatközpontokra, felhő- és mesterséges intelligencia-infrastruktúrákra összpontosítanak, miközben az alapszintű csatlakozás továbbra is alulfinanszírozott. Ez a szakadék azt kockáztatja, hogy a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség inkább nő, mint szűkít.

A digitális befogadás mint finanszírozási és koordinációs kihívás

A multilaterális fejlesztési bankoknak (MDB) a digitális infrastruktúrát nem különálló eszközosztálynak kell tekinteniük, hanem több rétegből álló, egymással összekapcsolt ökoszisztémának: az alapozó rétegnek, az engedélyezési rétegnek, a számítási/felhőrétegnek és az alkalmazási rétegnek. A magántőke természetesen a kiszámítható keresletű, skálázható műveletekkel és banki megtérüléssel rendelkező szegmensek felé vonzódik, mint például a számítási/felhőréteg. A vidéki és alacsony jövedelmű területeken azonban nincs kellő kereskedelmi ösztönző a hálózatbővítésre, ezt a problémát tovább súlyosbítja a széttagolt szabályozás, a bizonytalan engedélyezés és a korlátozott intézményi kapacitás. Így a digitális befogadás inkább finanszírozási és koordinációs kihívássá válik.

A fejlesztésben érdekelt feleknek olyan kockázati kereteket kell kialakítaniuk, amelyek lehetővé teszik a magántőke skálázását, miközben stratégiailag és hatékonyan alkalmazzák az állami forrásokat a piaci befektetések számára jelenleg életképtelen szegmensek támogatására. A hiteles támogató környezet stabil és átlátható szabályokat, kiszámítható engedélyezést és megbízható jogi védelmet igényel. Az MDB-k a széttagolt szabályozás szabványosításával, a helyi intézményi kapacitás megerősítésével és a politikai és szabályozási kockázatok csökkentésével segítik a tagokat ennek a hitelességnek a kialakításában. Ha a támogató környezet hiteles és fenntartható a digitális szolgáltatások iránti kereslet, a magánszektor olyan mértékű hatást tud elérni, amely messze meghaladja a közszféra által hagyományosan vezetett beruházásokat. E feltételek nélkül még a jól megtervezett projektek is bankképtelenné válhatnak, ami a legnagyobb fejlesztési igényű régiókban alulbefektetéshez vezethet.

India és Indonézia szemlélteti, hogyan kell országos infrastruktúrát kiépíteni

India és Indonézia szemlélteti, hogy az infrastruktúra szekvenálása és a tőkeszerkezet-tervezés hogyan vezetheti elő a befogadó digitális terjeszkedést. India az alapvető összeköttetést helyezte előtérbe, az államilag irányított és kvázi állami modelleket kihasználva országos infrastruktúra kiépítéséhez, beleértve a vidéki szélessávú hozzáférést is. A piaci lépték elmélyülésével és a digitális átvétel felgyorsulásával a kormány ösztönzőket vezetett be, beleértve a hosszú távú központi adómentességet, az állami villamosenergia-adó alóli mentességet, a kedvezményes energiatarifákat és az egyablakos, gyorsított szabályozási engedélyeket a magánbefektetések mozgósítása érdekében. Ez egy jó körforgást hozott létre: a széles körű kapcsolódás ösztönözte az elfogadást, az elfogadás megerősítette a keresletet, és a kereslet a magántőkét a magasabb megtérülésű digitális eszközök felé irányította.

Indonéziában, ahol a földi hálózatok magas határköltségekkel járnak a távoli közösségek elérése érdekében, és a projektek gazdaságossága a főbb városi folyosókon túl gyorsan romlik, a katalitikus fejlesztésfinanszírozás kulcsszerepet játszott a kapcsolat korai bővítésében. Figyelemre méltó példa az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank nem szuverén támogatása Indonézia Multifunctional Satellite Public-Private Partnership projektjéhez, amely a kereskedelmi finanszírozók által figyelmen kívül hagyott, rosszul ellátott régiókat kapcsolta össze. Ahogy Indonézia digitális piaca érett, az adatközpontok bővítése közelebb került a bankképes telephelyekhez és a befektetéseket megvetendő strukturált partnerségekhez.

A következő milliárd felhasználó számára elérhető a digitális infrastruktúra

Ezek az esetek azt mutatják, hogy a siker kevésbé függ a „mindenkire való” technológia megválasztásától, hanem sokkal inkább az infrastruktúra sorrendjének, az ösztönző keretek és a kockázatok elosztásának összehangolásától a teljes digitális ökoszisztémában.

Három dimenzió határozza meg a digitális infrastruktúra méretezésének jövőjét Ázsiában: a banki szegmenseken túli terjeszkedés a hozzáférési szakadék megszüntetése érdekében, lehetővé tevő ökoszisztémák kiépítése és az MDB-k közötti együttműködés fokozása. A szilárd szabályozási keretek elengedhetetlenek a digitális nyilvános infrastruktúra méretezéséhez. Az MDB-knek összehangolniuk kell erőfeszítéseiket a magánberuházások katalizálására, nem pedig versenyezniük velük. A szaktudás, az erőforrások és a kockázati étvágy egyesítése révén az MDB-k felgyorsíthatják a bankképes projektek fejlesztését, és kiterjeszthetik a digitális infrastruktúrához való hozzáférést a következő milliárd felhasználó számára.

Az Asian Infrastructure Investment Bank többrétegű, ökoszisztéma-vezérelt megközelítést alkalmaz, amely a mesterséges intelligencia korszakában a technológia által támogatott infrastruktúrát helyezi előtérbe, miközben előmozdítja az inkluzív növekedést. Támogatja a kereskedelmileg életképes gerinchálózatokat, a szélessávú hozzáférés bővítését és az adatközpontokat, és magánbefektetéseket vonz a rosszul ellátott közösségekbe. A kormányokkal is együttműködik digitális nyilvános infrastruktúra kiépítésében, politikai modulokon és végrehajtási sablonokon keresztül.

Ázsia csökkentheti a kettős digitális szakadékot

Ázsia digitális infrastruktúrájának hiányosságait befektetési lehetőségnek kell tekinteni, nem költségtehernek. A központi probléma nem a befektetők érdeklődésének hiánya a digitális infrastruktúra iránt, hanem a tőkekoncentráció a számítási rétegben, amely beárnyékolja az alapvető összeköttetést.

E szakadék áthidalásához elengedhetetlen a különböző érdekelt felek szerepeinek összehangolása. A kormányoknak hiteles, inkluzív szabályozási kereteket kell létrehozniuk, és stratégiailag be kell fektetniük olyan szegmensekbe, amelyek nem képesek a piaci teljesítésre. A magánszektornak meg kell újítania és méreteznie kell a beruházásokat ott, ahol van kereslet, és a kockázatokat átláthatóan árazzák. Az MDB-knek össze kell hívniuk az érdekelt feleket, elvetendőzniük kell a projekteket, és csökkenteniük kell a tranzakciós költségeket, hogy felgyorsítsák a bankképes projektek fejlesztését.

Ázsia összehangolt fellépéssel szűkítheti a kettős digitális szakadékot, és kiterjesztheti a digitális lehetőségeket a következő milliárd felhasználóra, ami lehetővé teszi a befogadó és fenntartható növekedést az elkövetkező évtizedekben.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.