Több mint 28 000 résztvevő gyűlik össze Bakuban az ENSZ Városi Világfórumán, mivel az UN-Habitat arra figyelmeztet, hogy 3 milliárd embernek nincs megfelelő lakása, és a nyomornegyedek lakossága 2050-re megháromszorozódhat.
Legalább 3 milliárd embernek nincs megfelelő otthona, és több mint egymilliárd él nyomornegyedekben és informális telepeken az UN-Habitat szerint, amely cselekvésre szólít fel a lakhatás „globális válsága” közepette.
A legtöbb szenvedő Ázsiában és Afrikában él, és az ügynökség felhívja a döntéshozókat annak felismerésére, hogy beavatkozás nélkül 2050-re akár 3 milliárdan is nyomornegyedben élhetnek, ami háromszoros ugrás.
A viták és viták előtérbe helyezése érdekében várhatóan több mint 28 000 ember gyűlik össze Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban az ENSZ fenntartható urbanizációval foglalkozó vezető globális konferenciája, a World Urban Forum (WUF13) 13. ülésére, amelyet május 17. és 22. között tartanak.
A kétévente megrendezésre kerülő, az UN-Habitat által szervezett esemény mára vitathatatlanul a világ egyik legjelentősebb platformja a városok jövőjéről, a lakhatásról és a városi rezilienciáról szóló vitáknak. Az idei év témája a „Housing the world: Biztonságos és ellenálló városok és közösségek”.
Anna Soave, az UN-Habitat azerbajdzsáni országos irodájának vezetője elmondta, hogy miközben a WUF13 a világ minden tájáról érkező küldöttek fogadására készül, „a lakhatás kérdését egyre inkább elválaszthatatlannak tekintik városaink jövőjétől, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességtől, a társadalmi-gazdasági jóléttől és az életminőségtől”.
Megjegyezte, hogy a WUF13 azért fontos, mert olyan platformot kínál, ahol „a kormányok, polgármesterek, várostervezők, tudományos körök, vállalkozások, civil társadalom és közösségek megvitathatják és megoszthatják egymással a gyakorlati megoldásokat arra vonatkozóan, hogyan építsenek biztonságosabb, rugalmasabb és befogadóbb városokat”.
A válság mértékét egyre inkább gazdasági, politikai és környezetvédelmi, nem csupán humanitárius helyzetnek tekintik.
Soave kifejtette, hogy a rendező ország előnye abban rejlik, hogy „sokkal többet képvisel, mint egy nemzetközi eseményt”.
„Az országot a globális városi menetrend középpontjába helyezi a gyors városi átalakulás és az infrastruktúra, a lakhatás, az összeköttetés, a konfliktus utáni újjáépítés és a területfejlesztés terén történő jelentős beruházások idején” – mondta Soave.
Miért vált globális problémává a lakhatás?
A világ 2009-ben fordulóponthoz érkezett, amikor a városlakók tették ki a világ népességének többségét.
Ennek következtében a városokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy jobban alkalmazkodjanak a népességnövekedéshez, a migrációhoz, az éghajlatváltozáshoz és a növekvő megélhetési költségekhez.
Az UN-Habitat becslése szerint világszerte minden ötödik háztartás jövedelmének több mint 40%-át költi lakhatásra, miközben a lakhatási költségek megnégyszereződtek 2010 óta.
A számok azt mutatják, hogy világszerte több mint 300 millió ember hajléktalan, és jelenleg több mint 100 millió ember kényszerült elhagyni otthonát konfliktusok, instabilitás és éghajlati válságok miatt.
Az említett okok mellett a COVID-19 világjárvány is fokozta ezt a nyomást, átalakítva a nemzeti lakhatási politikával kapcsolatos gondolkodást, és ismét egyesítette a közegészségügy, a gazdasági rugalmasság és a lakhatás közötti pontokat.
Az ENSZ úgy válaszolt ezekre a kihívásokra, hogy a lakhatást és a városfejlesztést a fenntartható fejlődési programjának középpontjába helyezte – a Fenntartható Fejlesztési Cél (SDG) 11 a városok befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tételére összpontosít.
Miért Baku?
Azerbajdzsán jelentős erőfeszítéseket tett a városfejlesztés és az infrastruktúra-korszerűsítés hosszú távú stratégiaként való előmozdítása érdekében.
A WUF13 hosting lehetőséget kínál számára, hogy részt vegyen és pozícionálja magát az újjáépítésről, a városfejlesztésről, valamint az újjáépítésről és a fenntarthatóságról szóló nemzetközi lakhatási párbeszédben.
„Baku megfelelő házigazdája a WUF13-nak, egy olyan városnak, amely megtestesíti azokat a lehetőségeket és kihívásokat, amelyekkel a városi szakemberek világszerte szembesülnek, mint például a gyors modernizáció az örökség megőrzésével és az innováció a kulturális folytonosság mellett” – mondta Dr. Thomas Kovári, a svájci építészeti és várostervező cég, az SA partnerek alapító partnere.
„Azerbajdzsánt különösen lenyűgözővé teszi az a rengeteg tapasztalat, amelyet meg kell osztania. A Karabah régióban például az ország a fenntarthatóság, a megfizethető lakhatás és az intelligens város elveinek ötvözésével valódi szakértelmet fejleszt ki a jobb visszaépítés terén” – tette hozzá.
Kovári elmondta, hogy az újjáépítési erőfeszítéseket egy dedikált WUF13 mellékesemény keretében vitatják meg, amely a konfliktus utáni városátalakításra és a fenntartható újjáépítési modellekre összpontosít.
Adil Mammadov, a WUF13 Azerbajdzsáni Műveleti Vállalat vezérigazgatója az összetett nemzetközi műveletek irányítása és a WUF13 házigazdájaként megszerzett Azerbajdzsán tapasztalatairól azt mondta: „ez megmutatja a nemzetközi partnerek, például az UN-Habitat Azerbajdzsánba vetett bizalmát, és kiemeli az ország növekvő globális szerepét a regionális központként”.
„Más szóval, a WUF13 örökséget hoz az országban zajló jövőbeli globális események számára” – tette hozzá Mammadov.
Megoldásokon alapuló beszélgetések
Az idei WUF várhatóan a megoldásokra fog összpontosítani a szociális lakhatásról, a földjogokról, a pénzügyekről és az informális rendezésekről szóló gyakorlati politikai vitákon keresztül. A városok növekedésével a várospolitika egyre inkább kapcsolódik az egyenlőtlenségről, a migrációról, a kormányzásról és az éghajlati alkalmazkodásról szóló szélesebb körű vitákhoz.
Az ENSZ-Habitat közlése szerint 2020 és 2025 között több mint 41 millió ember költözött ki a nyomornegyedszerű körülményekből a programjai révén, miközben további milliók jutottak tiszta vízhez, biztonságos közterületekhez és biztos földbirtoklási jogokhoz.
A szervezet támogatja az általa „ikerpályás” megközelítést: a meglévő informális települések korszerűsítését, ugyanakkor a megfizethető lakhatási kínálat bővítését.
A Bakuban zajló megbeszéléseken várhatóan további prioritások közé tartozik az éghajlat-ellenállóság, az árvízvédelem, a digitális várostervezés, a tömegközlekedés integrációja és az alacsony jövedelmű háztartások finanszírozási modelljei.
A WUF13 résztvevői közül sok számára a kormányok előtt álló kihívás már nem csupán az, hogy hogyan építsenek több otthont, hanem hogyan hozzunk létre olyan városokat, amelyek képesek stabilak, befogadó és rugalmasak maradni a növekvő globális nyomás korszakában.
Nairobiból Bakuba
Az ENSZ Közgyűlése 2001-ben hozta létre, az UN-Habitat létrehozása mellett, a World Urban Forum kétévente más városban tartózkodik.
Az első fórumra 2002-ben Nairobiban került sor, mintegy 1200 résztvevővel.
A korábban rendezett városok között szerepelt Barcelona, Vancouver, Rio de Janeiro, Abu Dhabi, Katowice és Kairó.
Elemzők szerint a lakhatásra való összpontosítás 2026-ban azt az egyre növekvő felismerést tükrözi, hogy a megfizethető, biztonságos lakhatáshoz való hozzáférés központi szerepet játszik a hosszú távú gazdasági stabilitás és a társadalmi kohézió szempontjából.
A bakui WUF13 várhatóan a fórum eddigi legnagyobb kiadása lesz.
