Az akkumulátorok tárolásának költsége 2010 óta több mint 90 százalékkal csökkent, ezzel együtt a megújuló energia költsége is.
A tiszta energia megbízható, éjjel-nappal rendelkezésre álló villamos energiát biztosíthat a fosszilis tüzelőanyagokéval vetekedő áron, mivel az Irán elleni háború arra kényszeríti Európát, hogy újragondolja függőségét.
A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) új jelentése megállapította, hogy ha a nap- és szélenergiát kombinálják az akkumulátoros tárolással, akkor már költséggel versenyezhetnek az új szénerőművekkel. A világ számos részén a megújuló energiaforrások és a tárolás eme keveréke akár az új gázenergiát is alákínálja.
Az eredmények megkérdőjelezik a fosszilis tüzelőanyag-ipar egyik legrégebb óta fennálló érvét a megújulók ellen: nem tudnak megbízható, éjjel-nappal áramot biztosítani, amikor nem süt a nap vagy nem fúj a szél.
A megújulók most már felülmúlják a fosszilis tüzelőanyagokat?
IRENA szerint a válasz igen.
A jelentés az úgynevezett „szilárd” megújuló rendszereket vizsgálta – napelemek, szélerőművek és akkumulátortárolók kombinációit, amelyek éjjel-nappal áramot szolgáltatnak.
Azokban a régiókban, ahol erős a napfény és a szél, az akkumulátorokkal párosított napenergia ma megawattóránként körülbelül 50-75 euróba kerül.
Ez Kínában megawattóránként 60-75 euróval, új gázerőművek esetében pedig globálisan több mint 88 euróval áll össze.
Az akkumulátorok árának meredek csökkenése hozzájárult a változáshoz. Az IRENA szerint 2010 óta az akkumulátorok tárolásának költsége 93 százalékkal, míg a napelemek költségei 87 százalékkal, a szárazföldi szélenergia költségei pedig 55 százalékkal csökkentek.
Az ügynökség szerint a szél, a napenergia és az akkumulátorok kombinálása csökkentheti a geopolitikai sokkhatásoknak való kitettséget is, például Irán fojtogatását a Hormuzi-szorosnál, amely egy létfontosságú fosszilis tüzelőanyag-forrás, amely a globális olajkészletek körülbelül egyötödét szállítja.
Európa már látja ennek hatását
A jelentés különösen fontos pillanatban érkezik. Európát továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok árának megrázkódtatásai okozzák, amelyek az ukrajnai orosz invázióhoz és a közel-keleti amerikai-izraeli konfliktus körüli instabilitáshoz kapcsolódnak.
A Positive Money jogvédő szervezet nemrégiben megállapította, hogy a megújulók 2023 és 2025 között csaknem 25 százalékkal csökkentették az áramárakat néhány európai országban.
Egy másik jelentés feltárta, hogy a fogyasztók Dániában, Finnországban, Franciaországban, Svédországban és Szlovákiában akár 8,5 milliárd eurót is megtakaríthatnak az energiaszámlákon az idén tisztább villamosenergia-mixeik miatt, míg a még mindig inkább fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó országoknak lényegesen magasabb költségekkel kell szembenézniük.
Csak a napenergia 3 milliárd eurót spórolt meg Európának márciusban a gázimport csökkentésével. A SolarPower Europe elemzése szerint a teljes megtakarítás meghaladhatja a 67 milliárd eurót, ha a gázárak magasak maradnak.
A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos érv megváltozik
A kritikusok évekig azzal érveltek, hogy a nap- és szélenergia soha nem helyettesítheti teljes mértékben a fosszilis tüzelőanyagokat, mert az időjárási körülményektől függ.
IRENA szerint az akkumulátor tárolása megváltoztatja ezt a számítást.
Az akkumulátorok tárolhatják a napsütéses vagy szeles időszakban termelt villamos energiát, és később felszabadíthatják, amikor a kereslet emelkedik vagy a kínálat csökken, így csökken a fosszilis tüzelőanyaggal működő tartalék erőművek szükségessége.
Az IRENA szerint költségeik a következő évtizedben is tovább csökkennek, ami potenciálisan sokkal vonzóbbá teheti a éjjel-nappali megújuló energiaforrásokat az energiaéhes iparágak, például a mesterséges intelligencia és az adatközpontok számára.
2035-re egyes nagyszabású napenergiával és akkumulátorokkal kapcsolatos projektek megawattóránként kevesebb mint 45 euróért folyamatos áramot tudnának szállítani a legjobban teljesítő régiókban.
„A régóta fennálló érv, miszerint a megújulók nem megbízhatóak, már nem állja meg a helyét” – mondta Francesco La Camera, az IRENA főigazgatója.
